Az idôszámítás kezdetén a nomád, állattenyésztô jazigok és quadok lakták a területet. Az észak felé irányuló kereskedelmi útvonal mentén alakult ki a terület elsô települése Philecia (Fülek). A két nép, amely elveszett a történelem sodrában 173-ban Diósjenô mellett ütközött meg Marcus Aurélius csapataival. Késôbb a gall eredetû cotinok, a kelta ozok és germán törzsek éltek itt, akiket az újabb, keletrôl érkezett népcsoportok váltottak fel. 568-602 között bolgár-török-szláv törzsek birtokolták a területet.

• Honfoglaló ôseink a szlávokat találták a lakható folyóvölgyekben és a Cserhát erdeiben. A különbözô népcsoportok a századok során eltûntek, összeolvadtak. A palócok - akiknek eredetére nézve többféle elképzelés létezik - találtak itt hazára. Nógrádot Árpád vezér a Gyarmat, Jenô, Keszi, Tarján nemzetségek törzsfôi között osztotta fel.
  
• Nógrád politikai, gazdasági és katonai-biztonsági jelentôségét mi sem bizonyítja jobban az elkövetkezendô századokban, mint az, hogy a XIV-XV. században már 42 vár állt területén. A török hódítás idôszakában, 1526 után rendkívül sokat szenvedett a lakosság és pusztultak az értékek, amiben nemcsak a hódítóknak, hanem az egymás ellen érdekharcukat vívó fôuraknak is jelentôs szerepük volt.
  
• A török hódoltság utáni kábulatból lassan magához térô vármegye nemességét a XVIII. században Rákóczi Ferenc szabadságharca osztotta meg. Ezen század talán legnagyobb jelentôségét csak jóval késôbb kibontakoztató felfedezése volt 1768-ban Tarján határában talált szén.
  
• A reformkor pezsgô politikai életében a megye vezéregyéniségei is jelentôs szerepet játszottak. Az 1848-as forradalmat követô kiegyezés utáni idôszak jelentôs változásokat eredményezett a megye kistelepüléses szerkezetében. Losonc, Fülek, Salgótarján és Balassagyarmat új fejlôdési irányba indult az elsô világháborút megelôzô idôszakban, amikor mind a gazdálkodásban, mind az ipari fejlôdésben jelentôs fordulat következett be. A vasútépítés, a szén, a vas- és üvegipar meghonosodása elôrevetítette a megye közigazgatási és gazdasági szerkezetének átalakulását.
  
• A megye népessége jelentôsen megnövekedett, a kialakuló iparmedencék településein a lélekszám megtöbbszörözôdött. A bányák, üzemek megjelenése visszafordíthatatlanul megváltoztatta a népesség foglalkoztatási szerkezetét.
  
• Az I. világháborút követô trianoni békeszerzôdés katasztrofális hatású volt. Nógrád elveszítette területének 42,3%-át. 117 települést csatoltak az új csehszlovák államhoz. Nemcsak családok és rokonok, de a hagyományos kereskedelmi útvonalak, az egymás termékeit, szolgáltatásait igénybe vevô és használható ipari üzemek is rendkívül nehéz helyzetbe kerültek. A csökkenô életszínvonal, a szociális feszültségek tüntetéseket, sztrájkokat robbantottak ki. Az egyre romló viszonyok csak az 1930-as évek végén a háborús konjunktúra idején kezdtek megváltozni.
  
• A II. világháború utáni koalíciós idôszakot követôen elôször az iparmedencében, végül a megye valamennyi településén hangsúlyos szerepet kapott a kommunista párt. A hatalmi szférában erôteljesen érvényesülô eszmerendszer és a mélyben rejtôzô problémák, a lappangó feszültségek idôszakában érte Nógrád lakosságát az 1956-os forradalom. A békés váltás után december 8-án Salgótarjánban a visszarendezôdô hatalom képviselôi sortüzet zúdítottak a fegyvertelen, tüntetô tömegre máig ható traumát okozva.