Balassagyarmaton a kulturális élet terén folyamatos és sokszínû a programajánlat. Gyakoriak a különféle kiállítások, zenei események, diák- és sportrendezvények. Némelyek országos szinten is ismertek és elismertek. Ilyen például az amatôr színházak évenkénti országos fesztiválja, a Madách Imre Emléknap, a Nemzetközi Zenei Tábor, vagy éppen a nemzetközi duatlon- és triatlonversenyek.

Balassagyarmat mindig büszke volt polgári múltjára, igen jelentôs civil hagyományokkal rendelkezik. Akadnak olyan civil szervezetei, egyesületei, amelyek immáron több társadalmi rendszert is átvészelve élik a saját világukat. Egyesek a zenei, mások a környezeti, megint mások a tradíciók ápolása terén tevékenykednek. A város legrégibb polgári egyesülete a Balassagyarmati Dalárda, amely immáron közel másfél évszázada mûködik, és a századforduló óta számtalan országos versenyen szerzett díjakat és dicsôséget a városának.

A városban több, mint húsz kisebb-nagyobb sportegyesület mûködik, döntô mértékben amatôr szinten. Néhány szakosztály, mint például az atlétika, a kézilabda elsô osztályú egyéniségeket is nevelt a magyar versenysport számára. Országos és nemzetközi szinten is kimagasló sikereket ér el a gyalogló klub. A városban több mint fél évszázada szabadtéri sportuszoda és negyedszázada fedett sportcsarnok mûködik.

Balassagyarmatot "Palócország fôvárosának" is nevezték a múltban. Számos olyan színhelye, épülete van, amely a magyar szellemi élet számára akár zarándokhelynek is tekinthetô. Itt áll például az 1835-ben fölépült egykori vármegyeháza , amelyhez Madách Imrének, a magyar drámairodalom legnagyobb alakjának Mikszáth Kálmánnak, a magyar próza zseniális tehetségének vagy éppen Janko Králnak, a szlovákok nemzeti költôjének ezer szállal fûzôdnek emlékei.

Néhány méternyire innen emelkedik az ötemeletes, ugyancsak reformkori mûemlék börtön épülete, ahol - többek között - a híres nógrádi betyár Sisa Pista, vagy éppen Mollinány Gizella írónô is raboskodott. A börtön bejáratától néhány háznyira Mikszáth Kálmán egykori lakóháza áll. Egy utcányira van a "Templom útca 10." ahol a 20. század egyik legnagyobb magyar költôje és mûfordítója, Szabó Lôrinc töltötte élete legboldogabb éveit, gyermekkorát. Ugyancsak ebben az utcában emelkedik a 18. századi mûemlék katolikus templom, melyben a mártír Szent Felicián ereklyéi láthatóak. Szemben évszázados szecessziós polgárházak idézik a hajdan itt élt jómódú zsidó kereskedôket, a város virágkorát. A fôutcán továbbhaladva újabb 18-19. századi mûemlék épületek sorakoznak, melyek között található a Balassák 18. századi szállója is. A fôutcáról nyíló közeli Szerb utcában bújik meg egy kis görögkeleti templom, melynek helyén egykor Magyarország egyik legnagyobb ilyen jellegû istentiszteleti helye állott, amelyet az egykori gazdag helyi görög és szerb kereskedôk emeltek.
A közösség megfogyatkozása miatt a 20. század elején lebontották és helyére építették a jelenlegi kistemplomot. A város további nevezetességei közül kiemelésre érdemes még a magyar heraldika és genealógia megalapozójának Nagy Ivánnak a hagyatékából emelt Palóc Múzeum épülete, valamint az ortodox zsidó temetô. Utóbbi nemzetközi hírû mûemlék kegyeleti hely, ahol a magyar ortodoxia jeles alakjának, Deutsch Áron Dávidnak a síremléke is megtalálható.
Balassi Bálint, a magyar reneszánsz költészet kimagasló alakja szintén jelentôs szálakkal kötôdött a városhoz. A "gyarmati" elônevet következetesen használta.

Említést kell tennünk Rózsavölgyi Márkról, aki a világhírû magyar csárdás mûzenéjének megalkotója volt és aki egy Rosenthal nevezetû helyi kereskedô család sarjaként látta meg a napvilágot. Ha csak az említés szintjén is, de szólnunk kell a magyar sportsajtó megteremtôjérôl - Puskin Anyaginjének fordítójáról - Bérczy Károlyról, Komjáthy Jenôrôl, a magyar szimbolista költészet elôfutáráról, a kelet-kutató Ligeti Lajos tudósról, továbbá két nemzetközi hírû képzômûvészrôl, Szabó Vladimirrôl és Horváth Endrérôl. Valamennyiük ittlétét szobrok, emléktáblák hirdetik. Balassagyarmat polgári mûveltségének folyamatos fejlôdésére, kisugárzására példaként megemlíthetô, hogy a ma élô mûvészek, tudósok körében számosan e kisváros szellemi atmoszféráját nevezik meg mûvészetük, életmûvük alapélményeként. E körbe tartozik a Párizsban élô Nyéki Lajos professzor, költô, a New Yorkban világhírnévre szert tett gasztronómus, író Kövi Pál vagy éppen Markó Iván balettmûvész.