Száz éves a balassagyarmati kórház

Adósság nélkül, felújításra várva

A napokban száz éves fennállását ünneplô balassagyarmati kórház igazgatója azt mondja, nem kevés erôfeszítésükbe került az intézet mûködôképességének biztosítása. Ez idô szerint azonban egyetlen fillér adósságuk sincs. Az egy hektáros területen fekvô, patinás pavilonegyüttes már régen megérett a felújításra. Leginkább a sebészeti pavilon szorulna rekonstrukcióra, a beruházáshoz 1,5 milliárd forintos támogatást kértek a népjóléti minisztériumtól. Mûködési feltételeiket dr.Szabó Géza szerint alapvetôen befolyásolja a környezet gazdasági helyzete, egy nyugat-dunántúli város ugyanis nyilván több bevétellel rendelkezik, ezért nagyobb anyagi támogatást tud adni egészségügyi intézményeinek.

Az 1880-as években Ázsiát és Európát fenyegetô kolerajárvány nagymértékben elôsegítette a megyei kórház létesítésének ügyét, de igen nagy súllyal esett latba Nógrád megye egészségügyi állapota. A vármegye közigazgatási bizottsága a miniszterelnöknek készített jelentésben hívta fel a figyelmet az elsôsorban a gyermekek és az 50 év feletti polgárok körében aggasztó mértékû halandóságra. A vármegye külön pénzügyi alapot létesített az építkezésre, magánalapítványok is szervezôdtek, 1883-ban pedig pótadót vetettek ki, az építkezés megindítása szempontjából azonban döntô jelentôségû volt a Mária Valéria fôhercegnô esküvôje alkalmából létrehozott 40 ezer forintos alapítvány. Az építkezés - Hübner Jenô tervei alapján - végül is 1886 augusztusában kezdôdött el, s 1897 december 20-án átadták a hét pavilonból álló épületegyüttest. A századelôn még 400 ágyas intézet a harmincas években 700 ágyasra bôvült. A jelenleg csaknem 900 állandó és százegynéhány szerzôdéses alkalmazottat foglalkoztató intézmény jelenleg 684 ággyal mûködik. Ezek közül 502 akut, 114 rehabilitációs - elsôsorban elmerehabilitációs, hiszen a megyében csak a balassagyarmati intézetben folyik pszichiátriai ellátás - és 68 krónikus ágyuk van. A túlélés érdekében az utóbbi években számos intézkedés történt. A szervezet átalakítása során csökkentettük a mûszaki, adminisztratív és kiszolgáló személyzet számát - mondja dr.Szabó Géza. Félszáz státuszt szüntettek meg 1996 január 1. óta. Az ágy melletti munkahelyekhez nem nyúltak, hogy a betegek lehetôségeikhez képest a legkomfortosabb ellátásban részesüljenek.
A kórháznak jelenleg nincs adóssága - folytatja helyzetük ismertetését az igazgató, s nyomban hozzáteszi a száz éves múlt súlyos terheket jelent számukra. A sebészeti pavilon 1903 óta áll a magyar egészségügy szolgálatában, s a harmincas illetve a hatvanas években végzett kisebb átalakítások és rekonstrukciós munkákon kívül máig nem volt mód teljes felújítására. Pedig ma nem csupán a sebészetnek, hanem a traumatológiának, az urulógiának, és az intenzív osztálynak is ez az épület ad helyet. Ez utóbbi részleget saját erôbôl, némi terület átcsoportosítással alakították ki, ami egyben azt is jelenti, hogy messze nem a legmegfelelôbb struktúra jött létre. Központi források nélkül - jegyzi meg Dr. Szabó Géza - a jelenlegi finanszírozási rendszerben ez aligha megoldható.
Az intézet bevételeinek túlnyomó részét a társadalombiztosítás adja, emellett mosodai és konyhai kapacitásuk értékesítésébôl némi saját bevétellel is számolhatnak, s erejéhez mérten az önkormányzat is támogatja mûködésüket. Nyilvánvaló - mondja az igazgató -, hogy a balassagyarmati önkormányzat bevételi forrásai messze elmaradnak például egy nyugat-dunántúli város lehetôségeitôl, tehát értelemszerûen a kórházára is kevesebbet tud áldozni. Viszont, és ezt dr.Szabó Géza rendkívül fontosnak tartja, szabad kezet adtak az intézet vezetésének, természetesen beszámolási kötelezettség mellett.
Két évvel ezelôtt 224 ágyat megszüntettek, aminek eredményeként a traumatológián és a belgyógyászati osztályokon komoly zsúfoltság uralkodik. Az év elsô kilenc hónapjában a belgyógyászatok 85 százalékos kihasználtsággal mûködtek, az intézeti átlag 76 százalék volt, miközben az átlagos ápolási idô alatta marad a normatív átlagnak.
Adottságaik és a finanszírozási rendszerbôl eredô problémák ellenére is igyekeznek a szolgáltatás minôségét javítani. Ennek egyik fontos lépése lesz, a kórház minôségbiztosítási kézikönyvének elkészítése. A házon belül folyó munkát, amelynek eredményeként úgymond ISO konform minôségbiztosítási rendszert szeretnének kialakítani a Soros Alapítvány támogatásával végzik.
(Megjelent a Magyar Hírlap - Három Pillér mellékletében)