Gazdasági élet Balassagyarmaton


Balassagyarmat nagyságához viszonyítva fejlett infrastruktúrával rendelkezô település. A több mint tizennyolcezer lakosra hat és fél ezernél is több lakás jut, melybôl a döntô többség vezetékes gázzal ellátott. A közmûves ivóvízhálózat a város teljes területén kiépített, a vízigények kielégítése egy bázisról történik, amelynek központja 14 km-re található. A vízfogyasztás jelenleg 4000 köbméter, amelynek a vízmû a dupláját is képes biztosítani. A lakások kétharmada a városi szennyvízcsatornára csatlakoztatott. Összes útjainak szintén kétharmada burkolt, aszfaltozott és járdával ellátott.

Balassagyarmat közúton Budapest felôl a 2. számú országos közlekedési fôútvonalból Rétságnál kiágazó 22. számú útról közelíthetô meg. Autóbusszal Budapest és Balassagyarmat között a menetidô pontosan két óra. Mind Budapestre, mind Salgótarjánba óránként indulnak közvetlen járatok. Napi egy alkalommal Szlovákiába, Losoncra a nemzetközi, menetrend szerinti utazás lehetôsége is biztosított.

Az egykor országosan is jelentôs városi kórház igényei miatt évtizedek óta 1,5 km hosszú repülô leszállópálya is rendelkezésre áll, amely jelenleg még csak kórházi repülôgépeket és helikoptereket fogad. A város közlekedési viszonyainak fejlesztésére az önkormányzat tervei között szerepel egy komolyabb légi fogadóbázis kiépítése, mivel Balassagyarmat ezen a téren a megye legjobb adottságaival rendelkezik. A település a Parassapusztától Salgótarjánig húzódó államhatár határövezeti, határrendészeti és vámügyi hivatali központja. A városban száznál több jogilag bejegyezett és ennél jóval nagyobb számú nem jogi személyiségû gazdasági szervezet található. Ezres nagyságrendû az egyéni vállalkozók száma. Balassagyarmaton és környékén a munkanélküliek aránya megközelíti a 20%-ot, létszámuk mintegy másfél ezerre tehetô. A magas munkanélküliség a térségben alacsony átlagbérrel párosul. Mivel a város - lélekszámához viszonyítva - iskolavárosnak minôsíthetô és a munkanélküliek nagyobbik fele szakközépiskolai, gimnáziumi, sôt fôiskolai végzettséggel rendelkezik, joggal elmondható, hogy Balassagyarmaton a munkahelyteremtésnek igen kedvezôek a feltételei.

A munkaerô képzése és átképzése a piaci igényekhez könnyen igazítható, mivel a városban több középfokú iskola, szakiskola mûködik igen változatos profillal és jó alkalmazkodóképességgel. (Több gimnázium, ipari, kereskedelmi és egészségügyi szakközépiskola is található itt.)

A város ásványi nyersanyagokban szegény területen fekszik, az élelmiszeripar számára azonban jó mezôgazdasági környezet áll rendelkezésre. Elsôsorban a gyümölcs, zöldség és gabonatermesztés, illetve az állattartás, tradicionális mezôgazdasági ág ezen a vidéken. Országosan is kiemelkedô a bogyósgyümölcs (málna, ribizlifélék, szeder, eper), továbbá számottevô a gabonafélék, a burgonya- és uborkatermesztés, illetve a szarvasmarha- és sertéstartás. Korábban nagy hagyományai voltak a kukorica, a napraforgó és a csonthéjasok (szilva, meggy, cseresznye) termesztésének, illetve a nyúl, a galamb és a juhtartásnak is. Az élelmiszeripar területén a városban a múlt századig visszanyúlóan a malom-, a szesz-, a hús- és a konzeriparnak, valamint a bôr- és fafeldolgozó üzemeknek is mindig nagy szerepük volt. Jelenleg ezek a fô ágazatok vagy megszûntek, vagy csak nagy nehézségek árán, tôkehiánnyal küszködve mûködnek.