|
"Nógrád megye - vagy ahogy az itteniek nagy szülöttünk,
Mikszáth Kálmán nyomán jogos öntudattal nevezik, Palócország -
mind területe, mind pedig lakónépessége alapján a legkisebbek
közé soroltatik hazánkban.
Településszerkezetét az aprófalvak túlsúlya jellemzi,
a települések közel 60%-a
1000 fô alatti lélekszámú és mindössze 6 rendelkezik városi
státusszal, itt él a megye lakosságának 45 százaléka.
Nógrád megye Magyarország északi határvidékének földrajzi középpontja.
Keleten Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megyével határos,
nyugaton Pest megyével, míg északi szomszédja a Közép-Szlovákia
Kerület. A Mátra és a Börzsöny hegység övezi, és a nyugat-nógrádi
térség a Dunakanyarhoz is kapcsolódik. A Karancs-Medves hegységben
található Nógrád megye legmagasabb hegycsúcsa, a 729 m magas
Karancs.
Nógrád megye tehát az ország észak-keleti részének a fôvároshoz
legközelebb esô megyéje. Elhelyezkedése, - mintegy harmada a
budapesti aglomerációnak és peremzónájának külsô ingázási
övezetébe esik - infrastruktúrájának színvonala alapján
tartozhatna a Budapest környéki tágabb régióba is.
Nógrád fekvése mindeddig hátrányosnak bizonyult a nyugattal
kialakítandó kapcsolatok számára. Az átalakulással a fejlôdési
különbségek felerôsödtek Magyarország egyes területei
között. Mialatt Budapest és környéke, valamint Észak- és
Közép-Dunántúl gazdasága az átalakulással járó visszaesésbôl
viszonylag gyorsan magához tért, addig Nógrád megye és az ország
egész észak-keleti része súlyos gazdasági válságba került. Ennek
oka részben az átalakulás elôtti gazdasági szerkezet, amely
piacgazdasági feltételek mellett megnehezíti a versenyképesség
és a teljes foglalkoztatottság elérését. Már az elôzô rendszer
idején problémához vezetett a nyersanyag- és az energiaigényes
nehézipar, valamint a hozzá kapcsolódó nagy ágazati üzemek
túlsúlya. Az elmúlt években a gazdasági átalakulás során az ipar
a megye gazdaságán belül sokat vesztett a súlyából, mindezek ellenére
még mindig meghatározó ágazat.
Ezek a nehéz problémák és a földrajzi helyzetbôl adódó hátrányok olyan
térségpolitikai stratégiát követelnek, amely megyénk gazdaságának
állagveszteségét megállítják és erôsítik a fejlôdését szolgáló
tényezôket."
Salgótarján, 1997. augusztus 12.
|
