Nógrád megye címere Nógrád megyérôl
Nógrád megye védett területei
A megye települései
Palócok

"Nógrád megye - vagy ahogy az itteniek nagy szülöttünk, Mikszáth Kálmán nyomán jogos öntudattal nevezik, Palócország - mind területe, mind pedig lakónépessége alapján a legkisebbek közé soroltatik hazánkban. Településszerkezetét az aprófalvak túlsúlya jellemzi, a települések közel 60%-a 1000 fô alatti lélekszámú és mindössze 6 rendelkezik városi státusszal, itt él a megye lakosságának 45 százaléka.
Nógrád megye Magyarország északi határvidékének földrajzi középpontja. Keleten Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megyével határos, nyugaton Pest megyével, míg északi szomszédja a Közép-Szlovákia Kerület. A Mátra és a Börzsöny hegység övezi, és a nyugat-nógrádi térség a Dunakanyarhoz is kapcsolódik. A Karancs-Medves hegységben található Nógrád megye legmagasabb hegycsúcsa, a 729 m magas Karancs.
Nógrád megye tehát az ország észak-keleti részének a fôvároshoz legközelebb esô megyéje. Elhelyezkedése, - mintegy harmada a budapesti aglomerációnak és peremzónájának külsô ingázási övezetébe esik - infrastruktúrájának színvonala alapján tartozhatna a Budapest környéki tágabb régióba is.
Nógrád fekvése mindeddig hátrányosnak bizonyult a nyugattal kialakítandó kapcsolatok számára. Az átalakulással a fejlôdési különbségek felerôsödtek Magyarország egyes területei között. Mialatt Budapest és környéke, valamint Észak- és Közép-Dunántúl gazdasága az átalakulással járó visszaesésbôl viszonylag gyorsan magához tért, addig Nógrád megye és az ország egész észak-keleti része súlyos gazdasági válságba került. Ennek oka részben az átalakulás elôtti gazdasági szerkezet, amely piacgazdasági feltételek mellett megnehezíti a versenyképesség és a teljes foglalkoztatottság elérését. Már az elôzô rendszer idején problémához vezetett a nyersanyag- és az energiaigényes nehézipar, valamint a hozzá kapcsolódó nagy ágazati üzemek túlsúlya. Az elmúlt években a gazdasági átalakulás során az ipar a megye gazdaságán belül sokat vesztett a súlyából, mindezek ellenére még mindig meghatározó ágazat.
Ezek a nehéz problémák és a földrajzi helyzetbôl adódó hátrányok olyan térségpolitikai stratégiát követelnek, amely megyénk gazdaságának állagveszteségét megállítják és erôsítik a fejlôdését szolgáló tényezôket."

Salgótarján, 1997. augusztus 12.

Vissza...