A ma már Szécsényhez tartozó Benczúrfalva az egykori Dolány, a Megyer-patak mellett, Szécsénytôl mintegy 5 km-re található. Az elsô feljegyzések Dolányról a XIV. századból maradtak fenn. A települést sajnos a törökök 1550-1552-ben teljesen elpusztították.
A Wattay-család a XIX. század elején építtetett itt egy kastélyt. Az épület szépen illeszkedik környezetéhez, harmonikusan uralja a Szécsényi-medence fölé magasodó domb peremét. A barokk jellegû kastély több átalakítás nyomát viseli. Többszöri tulajdonosváltás után 1910-ben híres festômûvészünk Benczúr Gyula - Mikszáth Kálmán rábeszélésére - vásárolta meg a kastélyt. Benczúr élete utolsó éveit itt töltötte és a kastély mellett létesített mûteremben dolgozott. 1920-ban bekövetkezett halála után vette fel a kis falu a Benczúrfalva nevet.
A híres festô mûterme nem maradt árva, az utóbbi években ugyancsak ismert személyiség, id. Szabó István szobrászmûvész dolgozott a mûteremben. A kastélyt jelenleg raktárként használják, a mûterem id. Szabó István halála óta lakatlan. A park elhanyagolt, csak az idôs fák emlékeznek és emlékeztetnek a gondosabb múltra. Hatalmas méretû diófák sorakoznak a park nyugati oldalán. A kastély elôterét nagy méretû bokros növésû tiszafa tölti ki. A domboldalon egy kocsányos tölgy nyugalmat sugárzóan "tekint" az Ipoly völgyére.
A park fás növényeibôl említést érdemel a mezei-, a zöld-, a korai juhar, a vadgesztenye, a nyírfa, a gyertyánfa, a judásfa, a közönséges mogyoró, a keskenylevelû ezüstfa, a sárgalevelû vagy európai bükk, a magas és szomorú kôris, a fekete dió, a fehér nyár, a juharlevelû platán, a kocsányos tölgy, a piramistölgy, a japánakác, a kislevelû hárs, a közönséges puszpáng, az atlasz cédrus, az oregoni álciprus, a téli v. közönséges magyal, a tornyos virginiai boróka, a luc és a szerb lucfenyô, a szürkefenyô, a simafenyô, a dulászfenyô, a tiszafa, a bokros, a tornyos tiszafa, a nyugati tuja v. életfa, a keleti tuja.
Több próbálkozás történt a park felújítására, kiegészítésére, de gondozás hiányában ezek nem voltak eredményesek. Mindenütt látszik, hogy a kastély épületnek nincs igazi lakója, gondos tulajdonosa. Az eredeti angol tájképi parkból megmaradt idôs fák mellé oda nem illô fafajok is bekerültek, így a parkfelújítás során az eredeti jelleget is helyre kell állítani.