A terület Mátranováktól északkeleti irányban, mintegy 2 km-re található. Nógrád megyében ez a legnagyobb 818 hektáros helyi védettségû természetvédelmi terület. Felszínét zömmel erdô borítja. A mélyebb fekvésû völgyek északi oldalát gyertyános-tölgyesek borítják, amelyekbe szálanként bükk is elegyedik. A napos, szárazabb déli oldalakon cseresek, a hegy lábánál cseres-tölgyesek a jellemzô erdôtársulások. A humidabb klímájú terület - helytelen kezelés következtében - több helyen uralkodó fafaj lett a sokak által gyomfának tartott gyertyán.
Kedvezô adottságú a terület vízgyûjtô rendszere. Szinte egyedülálló, hogy a Bükk patak medrében kialakított Nyírmedi tó 3 hektáros vízrendszerét több mint húsz tiszta vizû forrás táplálja. A tó közelében talált vaskorszaki település nyomai bizonyítják, hogy már régóta lakott hely. Mátranovákról Mátracserpusztára a Bükktetôn át "lappal kirakott járda" vezet.
A nógrádi tájra egykor oly jellemzô tanyasi település életformáját legtovább ez a kis település ôrzi. A puszta körül hagyásfás legelôk, a pusztában a megmaradt épületek emlékeztetnek az egykori életformára. A Gátas-rétig egybekapcsolt vízgyûjtô területen a múlt században a tó vize nagy zúgással jött mozgásba - mintha forrna -, majd megduzzadt és a medrébôl a víz kiömlött. A víz színe sárga, feltehetôen kénes és a szarvasmarhákra veszélyes volt. Amelyik tehén a vízbôl ivott vagy a tószéli sásból evett azonnal felpuffadt. Ma már ennek híre nincs. Békés horgászat folyik a tavon.
A völgyet ölelô déli hegygerinc keleti végén a Fehérszéken riolittufa borítja a felszínt. A riolittufában helyenként elszenesedô vagy kovásodó famaradványokat találni. Több helyen elôbukkan a szénréteg és bizarr formákat alakít a riolittufa felszínén az erózió.
A védett terület igazi kirándulóhely, ahol az urbánus környezettôl távol kellemes környezetben nagy erdei sétákon friss levegôbôl, csendbôl és a természet ezer csodájából meríthet friss erôt az elfáradt városlakó.