|
A Zagyva és a Tarján-patak találkozásánál fekvô Kisterenye ma már
Bátonyterenye város része.
A kastélyt az 1800-as években gróf Gyürky Pál építtette, majd tôle báró Solymossy Jenô
nagybirtokos vásárolta meg. A kastélyhoz tartozó tájképi parkban többnyire
a környékben honos fafajokat telepítettek.
Az egykori park hírmondói a megmaradt hatalmas koronájú
kocsányos tölgyek, magas kôrisek, szilek. Solymossy báró
a park kis tavában egyidôben fókákat tartott és a park vasút felôli részén
a vízszintet alagcsövezéssel szabályozták. (A csöveket Solymossy mátranováki
téglagyárában készítették). A park fái közül a második világháborút
követôen sokat kitermeltek. Különösen a fenyôk sínylették meg a pusztítást.
Az ötvenes évek elején nemesnyárakat telepítettek a parkba.
Késôbb az ingyenes fásítási anyagból tervszerûtlenül betelepített,
többnyire fasorokat képezô sokféle fafaj,
díszcserje és sövény inkább rontott a park képén. A gondozás
nélkül maradt széleken megindult a beerdôsülés folyamata,
ezt az erdôszerûen telepített lucfenyôfoltok nagymértékben elôsegítették.
Összesen létezô mintegy 120 fafaj példányai közül említést
érdemlô fafajok:
- a fehéres-sárgás levelû korai juhar,
- a tavasszal vörös levelû korai juhar,
- a tavasszal-ôsszel piros levelû juhar,
- a vörös levelû, sárga levelû és a bronzlevelû hegyi juhar,
- a csüngôágú nyír,
- a szelídlevelû bükk,
- a rózsaszín szegélyes levelû bükk,
- a kanadai vasfa,
- a páfrányfenyô,
- a magyal,
- a dúsvirágú díszalma,
- a vérszilva,
- a vöröslô tûztövis,
- a jezsámen,
- a piramis alakú kocsányos tölgy,
- az ecetszömörce vagy ecetfa,
- a szomorú fûz,
- a spanyol jegenyefenyô,
- az aranyos és kékes álciprus,
- a páfrányfenyô,
- a kínai borókafenyô.
A parkot és területét a sok károsítás és tervszerûtlen ültetés
ellenére 1975-ben védetté nyilvánították. Ezt követôen a betelepített
nemesnyárak kitermelésével kezdôdött a park rekonstrukciója.
A közel 400 köbméter nyárfa kitermelésekor le kellett zárni a park
bejáratait. A fakitermelést a lakosság nem
nézte jó szemmel, különösen azok ellenezték, akik részt vettek
az ültetési munkákban.
Néhány év alatt közel 470 taxon telepítésével egy új park
körvonalai bontakoztak ki. A teljes rekonstrukciót máig nem
sikerült befejezni, tájképi park jellegét csak késôbb lehet
visszaállítani. Az eddigi gondos munka alapján már ma is
kedvelt pihenôpark.
A felújított kastélyépületnek nincs igazi gazdája. Rendeltetése sem
tisztázott. Szerencsés megoldás lenne, ha egy tulajdonosa lenne a
kastélynak és a parknak. Az utóbbi években szinte megszûnt a több mint
negyvenéves pávaállomány és a park egyes részei kezdenek újra elvadulni.
A védetté nyilvánítást követôen helyreállított tó medre kezd feltöltôdni,
ôrzés hiányában a mederben és környékén gyakori a rongálás, pusztítás.
|