|
Csesztvére Balassagyarmatról Szügyön keresztül
lehet a legegyszerûbben eljutni. Szügyrôl kiérve
az elsô vasúti keresztezôdésnél jobbra kell
Csesztve felé letérni.
Ezen az úton elôször Bakó-pusztát érjük el és utána
következik Csesztve.
Egy patkó alakú völgy tárul elénk, ahol csendesen
húzódik meg a dombok ölelésében a nevezetes kis falu.
A Madách-család Maitényi Anna révén házassággal
jutott a birtokhoz.
Madách Imre
az "Ember tragédiája" címû halhatatlan mû írója
1845 és 1853 között lakott a csesztvei birtokon. Közvetlenül
a csécsei házasságkötés után költözött fiatal feleségével
a kúriába. Ebben a házban rejtegette Madách a halálra
ítélt szabadságharcost, Rákóczi Jánost, Kossuth bizalmas
emberét. Ezért a tettéért hurcolták el Madáchot a
pozsonyi börtönbe, miközben Fráter Erzsi magányosan, segítség
és pénz nélkül hónapokat töltött Csesztvén.
A gôgös nagyasszony, Maithényi Anna, Erzsi anyósa februártól
júniusig nem törôdött vele. Így lett Csesztve egyszerre
a házaspár boldogságának és szenvedésének színhelye.
Mindennek tanúja volt a kúria elôtti krími hársfa, amelyrôl azt
tartja a szájhagyomány, hogy alatta írta Madách nagy mûvét:
Az ember tragédiáját.
Ez a feltevés nem felel meg a valóságnak, mert pontos ismereteink
vannak arról, hogy a mû Alsósztregován született. A krími hárs
mintegy 200 éves, tehát ülhetett a költôóriás is a fa árnyékában.
A hatalmas, 30 méter lombkoronájú hárs egy tôbôl öt önálló
törzset fejlesztett. Az egyes törzsek átmérôje: 100, 80, 70, 30 és
15 cm, ezek együttesen adják a nagy méretû, szabályos lombkoronát.
A kapubejárat jobb oldalán erdeifenyôvel erdôszerûen beültetett
kisebb foltot találunk. A park többi részén akác, cser, luc,
gesztenye, fekete dió és nyír fafajok díszlenek. Különleges a
szépen fejlett és idônként bô termést hozó narancseperfa.
Az épület közelében nyugati tuják sorakoznak.
Az épületben mûködô Madách-emlékmúzeum gondnoka a helyszínen lakik.
A múzeum megtekintésének lehetôségét tôle lehet kérni.
|
