|
A városon hintókon és gyalogosan, vidám énekkel és tánccal végigvonulnak a "betakarítási" ünnep, a szüret, a népi kismesterségek, csikósok, gulyások, a város egykori vezetôinek megszemélyesítôi, néptáncosok, zenekarok. A Városháza elôtt a "szécsényi csárdás" és körmagyar bemutatása után a fiskális, a bíró és a gazda az elôzô év helyi történéseit kigúnyoló rigmusokat adnak elô. A programot hajnalig tartó bál zárja, melyet a csôszök versenye, szôlôkoszorú árverés, dalverseny színesít.
Szécsény az Ipoly-völgyének szélén húzódó fennsíkra épült
történelmi hangulatú kisváros. Városi kiváltságait 1334-ben kapta.
A török elleni harcban végvár, a Rákóczi-féle szabadságharc idején
az 1705-ös országgyûlés helyszíne. Jelentôsebb nevezetességei a
Kubinyi Ferenc Múzeumnak
helyet adó
Forgách-kastély, amely
a XVIII. században épült a középkori várfalak felhasználásával,
a barokk stílusú
tûztorony,
valamint az 1332-ben, gótikus stílusban épült
Ferences templom
és
kolostor.
|
