Készítsétek elô az Úr útját!
Egyengessétek ösvényeit!

Aki ezeket a szavakat - Izajás próféta nyomán - a Jordán vidékén járva mondotta az ôt hallgatóknak, Keresztelô Szent János volt, a próféták utolsó képviselôje, az összekötô régi és új között. Hogy ô az Úr akarata szerint lesz azzá, azt a Szentlélekkel eltelve édesapja, Zakariás mondta születése után: "Te pedig, gyermek, a Magasságbeli prófétája leszel: az Úr elôtt haladsz, hogy elôkészítsd útját, s az üdvösség ismeretére tanítsad népét, mely a bûnök bocsánatában van." (Lk 1, 76-7)
Illés prófétához hasonlóan János kivonul a pusztába, természetadta javakból táplálkozik, és elôkészíti az Úr útját, amely egykor Egyiptomból Izraelbe vezetett, most pedig, Jézuson keresztül a messaiási királysághoz. Ezért a folyó vizében keresztel, és a metanoiá-ra, a gyökeres megtérésre szólítja fel Izrael népét. Ez a gyökeres megtérés azt jelenti, hogy az ember lelkiismeretének négy fala között szembenéz igazi valójával, nem áltatja magát, bûneit megnevezi és megbánja. Azután pedig elhatározza - és elhatározását naponta karbantartja - hogy új életet kezd, a régi bûnökbe nem esik vissza, ehhez erôt az Istennel való imádságos kapcsolatból merít, és kitart ebben.
Közeledik a karácsony. Krisztus jön hozzánk, ismét, mint minden évben. Készítsd elô az útját! Egyengesd ösvényeit te is! Elsôsorban a saját szívedben.