A fiatalok helyi, színes népviseletbe öltözve vonulnak végig a falun - a fiúk lóháton, a leányok gyümölccsel, virágokkal feldíszített szekereken. A felvonulást este vidám szüreti bál követi.

Terény Balassagyarmattól húsz kilométerre fekvô, alig 500 lelket számláló kis falu. Részben szlovák evangélikusok, részben magyar katolikusok lakják. A belsô Cserhát lankái által körülvett település ófaluja még ôrzi a régi népi építészet jellegzetességeit. Berendezési tárgyai (tányérok, magasra vetett ágyak, szövôszék) mind a múlt egy-egy darabját jelentik.
Az itt élôk évszázadok óta átörökítik a helyi szokásokat, hiedelmeket, dalokat, vagy épp a fôzés tudományát.
Ma is élô hagyomány a farsangolás, a fánk és hibánysütés, a húsvéti tojásfestés, a János-napi tûzugrás, a vendégségi búcsú, valamint a karácsonyi betlehemezés.