Minden évben októberben kerül megrendezésre a szüreti felvonulás. A fiatalok népviseletbe öltözve vonulnak végig a falun, ünnepelve az eredményes betakarítást.

Szanda Balassagyarmattól délre, a Cserhát belsejében fekvô, 860 lakosú kistelepülés. A szandai hegy vulkáni eredetû bazaltján még ma is folyik a "fekete márvány" kitermelése. A hegy három kiemelkedô pontja máig érdekes maradt valamiért. Az egyiken földvár, a másikon búcsújáró hely volt. A harmadikon magasodik a község legfôbb turisztikai nevezetessége: Szandavár, amelyet a Cserhát legmagasabb pontján, az 545 méter magas Szanda hegyen építettek III. Béla idejében. A megye egyik legrégibb kôvára. 1545-ben török kézre került, 1551-ben szabadították fel, ekkor rombolták szét. A vár környéke kedvelt turisztikai hely, természetvédelmi terület, innen jól láthatók a környék apró falvai. Tiszta idôben a Mátra hegység és a Magas Tátra körvonalai is kibontakoznak.

Szandán és Szandaváralján egész utcasorok ôrzik még a helyi építkezési szokásokat. Hosszú, kis fehérre meszelt parasztházak, homlokzatuk fából készült, amelybe a tulajdonos saját kezûleg faragta bele nevének kezdôbetûit és az építés évszámát.
Szanda nevezetessége az 1891-bôl származó Máriácska kápolna. Jelenleg is vallási szokásoknak megfelelôen öltöztetik a fából faragott, mozgatható karú szobrocskát. A Petôfi utca érdekessége a század elején épült pincesor.

Az idelátogatóknak lehetôségük van lovaglásra, horgászatra és vadászatra.