Régebben OMBI-könyvnek és bélyeglapnak nevezték

Kiváltható az alkalmi munkavállalói könyv

A néhány év alatt megváltozott társadalmi és tulajdonviszonyok új gazdasági körülményeket teremtettek, s az eddigi nagyüzemek, mezôgazdasági kombinátok leépülésével a kisüzemek, magángazdaságok elôretörése lett a jellemzô. Fôleg a mezôgazdasági kistermelôk és ôstermelôk kényszerülnek alkalmi munkavállalók foglalkoztatására.

A közelmúltban megváltozott a társadalombiztosítási járulékfizetés alapja, ugyanakkor más közterhek bevezetésére is sor került. A személyi jövedelemadót, továbbá a munkavállalói és a munkaadói (szolidaritási) járulékot kell itt elsôsorban említeni. A vállalkozói engedéllyel nem rendelkezô természetes személyek a vonatkozó adótörvények értelmében nem minôsülnek kifizetônek, ezért nem kötelesek az általuk foglalkoztatott személyektôl szja-elôleget levonni, és az APEH felé befizetni. A tb-járulék alapja azonos lett a munkáltató által adott (elszámolt - az adóelôleg számításánál jövedelemként figyelembe veendô - adóköteles) jövedelemmel. A Munkaerôpiaci Alapot képezô munkaadói és munkavállalói járulék megfizetésének rendje ugyancsak igazodik az adóalaphoz, az szja fizetéshez. A magánszemélyek mint munkáltatók és az általuk foglalkoztatott személyek közteherfizetése, társadalombiztosítási kötelezettsége elmaradt volna, amely egyfajta ellentmondás kialakulását idézte elô. Az "ellentmondás" feloldása, e sajátos viszonyok szabályozása vált szükségessé, amelyre az "alkalmi munkavállalói könyvvel történô foglalkoztatásról és a ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerûsített befizetésérôl szóló 1997. évi LXXIV sz. törvény" és a 12/1997/VIII.14./MüM rendelet lépett érvénybe 1997. szeptember 1-jén. A törvény és a végrehajtási rendelet biztosítja, hogy az alkalmi munkavállalókat foglalkoztató magánszemélynek, mint munkáltatónak az ehhez a foglalkoztatáshoz kapcsolódó közterhei, (foglalkoztatott társadalombiztosítása) bürokratikus ügyintézés nélkül a legegyszerûbb módon rendezhetôk legyenek.

Foglalkoztatási lehetôségek

A Munka Törvénykönyve szerint meghatározott munkavállalóra (tehát a tankötelezettségét teljesített jog-, és cselekvôképes személy, illetôleg a 15. életévét betöltött tanuló, vagy akinek tankötelezettsége felmentés folytán megszûnt), akit magánszemély munkáltató foglalkoztat alkalmi jelleggel. Alkalmi foglalkoztatásnak minôsül, ha a munkavállaló munkaviszonyban történô foglalkoztatására

• legfeljebb 5 egymást követô naptári napig,
• egy hónapon belül legfeljebb 15 naptári napig,
• egy naptári éven belül 90 naptári napig kerül sor és az ezen munkaviszonyban végzett munkáért kapott munkabér napi bruttó összege a 700 Ft-ot eléri de a 2.400 Ft-ot nem haladja meg.

A könyv kiváltása

Az AM-könyvet a munkavállaló lakóhelye, illetôleg tartózkodási helye szerint illetékes megyei (fôvárosi) munkaügyi központok kirendeltségeinél, vagy - külön megállapodás esetén - a települési, önkormányzat jegyzôjénél kell kiváltani ellenszolgáltatás nélkül.

Az AM könyv az alkalmi foglalkoztatott munkaviszonyának nyilvántartására szolgáló közokirat.

Az AM könyv 3. oldala a munkavállaló személyi adatait, TAJ-számát tartalmazza, mely adatokat személyi igazolvány (nem magyar állampolgárság esetén útlevél), illetve TAJ- számot tartalmazó hatósági igazolvány alapján az AM-könyvet kiadó szerv jegyzi be.

A munkáltató a munkaviszony létesítés kezdetekor köteles elkérni az AM-könyvet a munkavállalótól, majd munkába lépéskor, továbbá a munkavégzés minden napján még a napi munka megkezdése elôtt be kell jegyeznie a munkáltató nevét, lakóhelyét, a munkavégzés helyét és napját, a munkakört és a kifizetendô munkadíj összegét.

A közteherjegy helyén aláírásával igazolja a bejegyzést és a munka megkezdésének tényét.

A napi munkavégzés befejezésekor a munkáltatónak kell beragasztania a közteherjegyet a munkavégzés napjára és azt követôen azt aláírásával kell érvényesítenie.

A munkáltatónak a munkavállaló részére kifizetett munkadíj után a következô értékû közteherjegyet kell beragasztania az AM-könyvbe.

A munkáltatók a közteherjegyeket 1997. augusztus 29-tôl a postahivataloknál szerezhetik be.
A közteherjegy összegét úgy állapítják meg,c hogy az tartalmazza az Egészségbiztosítási Alapot, a Nyugdíjbiztosítási Alapot és a Munkaerôpiaci Alapot megilletô járulékokat.
Az szja-rendelkezések alkalmazásában a munkavállaló bérjövedelmét az ellátási alapként megjelölt összeget, befizetett adóelôlegként ezen ellátási alap 10 %-át kell figyelembe venni.
A munkavállaló AM-könyvét a munkavégzés helyén kell tartani, hogy az esetleges ellenôrzéskor hozzáférhetô legyen. A munkavállalóval kötött megállapodás alapján az AM- könyvet a munkáltató is ôrizheti a munkavégzés helyén.

Társadalombiztosítás

A közteherjegy értéke a munkáltatót terhelô egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék valamint a munkavállalót terhelô nyugdíjjárulék összegeit tartalmazza, de a munkavállalót terhelô 4%-os egészségbiztosítási járulékot nem. Ezzel összefüggésben az alkalmi munkavállaló egészségügyi szolgáltatásokra és nyugellátáshoz szolgálati idôre, valamint baleseti ellátásokra jogosult.
Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai (pl. táppénz, terhességi-gyekmekágyi segély) nem illetik meg. A társadalombiztosítási szempontból üzemi balesetnek minôsülô balesetek okozta keresôképtelenség idejére azonban baleseti táppénzre jogosult.
A baleseti táppénz és a nyugellátások alapjaként az elôbb jelzett napi 900-1500-2300 forint "ellátási alap"-ot kell figyelembe venni.

Ki foglalkoztatható?

A munkanélküli járadékban részesülô személy AM-könyvvel a munkaügyi központ kirendeltségén történô elôzetes bejelentés nélkül foglalkoztatható, azonban az ilyen foglalkoztatott az AM-könyvét az esedékes munkanélküli járadék számfejtése elôtt köteles bemutatni a kirendeltségen, mert azokra a napokra, amikor az AM-könyv szerint munkát végzett, a munkanélküli járadék folyósítását szüneteltetni kell.

Besze Tibor