A direktor kenyere

Kizárólag Bäcker Brot

- Hogyan indult "privát" pályafutása?
- 1991-ben kezdtük a vállalkozást Müller Bäcker néven. Ezt megelôzôen a sütôipari vállalat termelési-kereskedelmi vezetôje voltam. Ott ismerkedtem meg azokkal a kollégákkal, akikkel megalapítottuk a céget.
- Jó érzés volt belecsöppeni a magánszférába?
- Én a biztos fizetést és a premizálási lehetôségeket hagytam ott. Nagy nehézségekkel kezdtünk, vagyon nélkül, kis tôkével. Egy bérelt keverôüzemben gyártottunk sütôipari adalékanyagokat hazai pékségek számára, majd a látványpékségeknek gyártottunk lisztkeverékeket. A termékekkel jártuk az országot, aztán referenciaüzemként létrehoztunk egy saját, miniatûr látványpékséget. A következô etapban vásároltunk egy sütôüzemet Litkén. Felújítottuk, banki hiteleket vettünk fel. Fizettünk is rendben, munkahelyteremtô pályázatokon vettünk részt, és mindig megvalósítottuk a beruházást, foglalkoztattuk az embereket. Ezután alakítottuk ki saját kereskedelmi egységeinket. Ma többek között két iskolabüfét is mûködtetünk.
- Étkezésében mennyire játszik szerepet a kenyér ?
- Szeretem a kenyeret, elég sokat fogyasztok.
- Próbálgat másfajta kenyeret is összehasonlításul ?
- Nem.
- Csak Bäcker Brot?
- Igen. A cég felé kell egyfajta lojalitással lenni. Japánban például a Suzuki gyár dolgozói csak Suzukival járnak, s ez természetes. Ismerjük persze a piacon lévô partnereket - szándékosan nem konkurenseket mondok - és termékeiket.
- Vigyáznia kell a vonalaira ?
- Rendszeresen futballozom az áfész kispályás focicsapatában. Ritkábban teniszezem, elég sokat kerékpározom a fiammal és a feleségemmel, de az evéssel azért úgy vagyok, hogy mértékkel és nem mindent. Ritkán fogyasztok sertéshúst. A tésztát imádom. Alkoholt minimális mennyiségben iszom, azt is csak a társaság kedvéért, de egyébként nincs egyetlen alkoholféle sem, amit az ízéért szerették. Soha nem dohányoztam.
- Kedvenc étele van ?
- A vadból készült ételeket szeretem a legjobban. A vadas krumpligombóccal, ahogy az édesanyám csinálja, az nagyon jó.
- Nem fôz esetleg ?
- Teljesen tehetetlen vagyok a konyhában. Azt hiszem ez azzal van összefüggésben, hogy sokáig kollégista voltam. Nem mondom, hogy egy rántotta nehézséget okoz, de nem is csinálom szívesen.
- Evezzünk más vizekre: ön szerint jó Salgótarjánban vállalkozónak lenni ?
- Azt gondolom, hogy ma Magyarországon nem egyszerû vállalkozónak lenni, de azért érzem azt is, hogy Salgótarjánban talán nehezebb, mint országos viszonylatban. Talán köze van ehhez annak is, hogy ez kisváros. Itt majd mindenkinek elôélete van. Nagyon kevés, bár egyre több azon vállalkozók száma, akik az én generációmhoz tartoznak. Nekem az a tapasztalatom, hogy elég nehéz úgy leültetni vállalkozókat egy asztalhoz, hogy ott valakinek ne legyen fenntartása a másikkal szemben. Akadnak azért ilyen irányú kezdeményezések. Van egy 12-15 vállalkozóból álló baráti társaságunk. Az biztos, hogy ebbôl a társaságból senki nem gondolkodik úgy, hogy el kellene menni Salgótarjánból. Ebben az idôszakban, amikor sokan valóban nagyon súlyos megélhetési gondokkal küzdenek, nehéz elfogadtatni, hogy valaki miért jár valamilyen autóval, miért tudja megengedni magának, hogy megvacsorázik egy étteremben. Kevésbé látják az emberek azt, hogy emögött mennyi munka van. Az a legborzasztóbb, hogy nem is érdekli ôket.
- A kenyér egyébként biztos egzisztencia ?
- 1989-tôl nagyon sok pékség, sütôipari üzem létesült az országban. Néhányatt nem is szakemberek hoztak létre, hanem pénzügyi befektetésként kezelték. Ezek jó része napjainkra tönkre is ment, de még sok az ilyen egység Magyarországon, miközben érezhetôen visszaesett a fogyasztás. Másrészt már nem alapvetôen a liszt ára határozza meg a termék árát, hanem a járulékos költségek, az energiától a szállításig. Mi, amellett, hogy a sütôipari termeléssel foglalkozunk és élelmiszerboltokat üzemeltetünk, sütôipari tervezéssel, gépbeszerzéssel is foglalkozunk. Mindig vannak fejlesztéseink, új elképzeléseink, évrôl-évre megvalósítottunk egy termelô vagy kereskedelmi egységet. A mátraterenyei sütôüzemünkben végzünk most profilváltást. Édesipari teasüteményeket gyártunk majd, exportképes termékeket.
- Mennyi idôt vesz el az életébôl a politika ?
- Hazudnék, ha azt mondanám, hogy a munkámtól nem vesz el idôt, de a jelentôs részét a családtól veszi el. Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy olyan kollégáim vannak - nem csak a vezetôk - akik támogatnak. Nem érzek a cégben érdekkülönbséget.
- Mennyire tervezi felerôsíteni politikai szereplését ?
- Számomra most a gazdasági tevékenység a legfontosabb. Nem elképzelhetetlen, hogy erôsödhet a politika, de ahhoz be kell fejezni a beruházásokat és elindítani az új tevékenységet. Ha egyszer valamibe belefogok, azt szeretem végigcsinálni a lehetô legjobb színvonalon.

D.I.