Palóc Kamara - Kamarai élet

II. évfolyam 8. szám, 1997. október

A Nógrád megyei Kereskedelmi és Iparkamara

Választási Szabályzata

I. A kamara választott testületei

1/1 Küldöttgyûlés
1/2 Elnökség
1/3 Ellenôrzô Bizottság
1/4 Etikai Bizottság
1/5 Jelölôbizottság
1/6 Szavazatszedô Bizottság

II. A kamara választott tisztségviselôi

2/1 Elnök
2/2 Alelnökök
2/3 Ellenôrzô Bizottság elnöke
2/4 Etikai Bizottság elnöke

III. Választójog

3/1 A Nógrád megyei Kereskedelmi és Iparkamarában, mint gazdasági önkormányzatban, minden tagot (vállalkozót és gazdasági szervezetet) választójog illet meg azzal a kivétellel, hogy sem aktív, sem passzív választójogot nem gyakorolhat, aki alapszabály szerinti kötelezettségeinek nem tesz eleget.

IV. Választhatóság

4/1 A kamara valamennyi tagjának elidegeníthetetlen joga, hogy kamarai választott tagként a testületekbe, vagy kamarai választott tisztségviselôvé választható legyen, amennyiben megfelel ezen szabályzatban foglalt követelményeknek.

4/2 Választott küldöttnek és tisztségviselônek, választott testületi tagnak az választható aki:

nagykorú,
magyar állampolgár,
vagy olyan külföldi állampolgár, aki Magyarországon munkavállalási engedéllyel bír,
vagy Magyarországon engedély nélkül végezhet munkát, és
tagja a kamarának, vagy tagja (részvényese), vezetô tisztségviselôje, illetôleg alkalmazottja olyan gazdálkodó szervezetnek, amely a kamara tagja és jogszerûen delegálja.

4/3 Nem választható küldöttnek és tisztségviselônek, aki: - cselekvôképességet korlátozó, vagy kizáró gondnokság alatt áll, - közügyek gyakorlásától eltiltó jogerôs ítélet hatálya alatt áll, - szabadságvesztés büntetését tölti, - büntetôeljárásban jogerôsen elrendelt intézeti kényszergyógykezelés alatt áll, - közszolgálati jogviszonyban áll,

V. A szakmai osztályok küldötteinek megválasztása

5/1 A kamara osztályait az SZMSZ tartalmazza. Az általuk választott küldöttek száma: 76 fô.

5/2 A osztályülés összehívására az Alapszabály pontjai az irányadóak.

5/3 A kamara osztálygyûlése határozatképes a jelenlévôk létszámától függetlenül. Az osztályülés egyszerû többséggel levezetô elnököt választ.

5/4 Az osztály határozatait egyszerû többséggel, nyílt szavazással hozza, szavazategyenlôség esetén az osztály elnökének szavazata dönt. Az ülésen részt vevôk 1/5-ének javaslatára azonban a levezetô elnök elrendelheti a titkos szavazást.

5/5 Tisztújító osztályülés esetén a legalább három fôs jelölôbizottság tagjaira bármely tag javaslatot tehet.

5/6 Tisztújító osztályülés esetén az osztály háromtagú szavazatszedô bizottságot választ, amely köteles a választási folyamatot a kamarai törvénynek, illetve a kamara Alapszabályának, valamint ezen Választási Szabályzatnak megfelelôen lefolytatni.

5/7 Az osztály által választható küldöttek és pótküldöttek számát az 1 sz. melléklet tartalmazza.

Az osztály küldötteinek, az osztály elnökének vagy osztályelnöksége tagjainak megválasztásához a jelölôbizottság jelölôlistát állít össze. A jelölôlistát a szakmai osztály ülése, a jelenlévôk több mint 1/3-ának támogatásával fogadja el hivatalos jelölôlistának. Ezt követôen további jelölésekre nincs mód. A jelölés lezárta után a szavazatszedô bizottság elnöke egyenként teszi fel szavazásra a jelölôlistán szereplô jelölteket, akik közül az szerez mandátumot, aki a jelenlévôk több mint a felének támogatását megkapja.

Amennyiben a rendelkezésre álló mandátumok számánál kevesebben kapják meg a jelenlévôk több mint a felének a támogatását, úgy a fennmaradó mandátumokra újra indul a jelölési és szavazási folyamat. Amennyiben a jelöltek közül többen kapják meg a jelenlévôk több mint a felének támogatását, mint ahány mandátum rendelkezésre áll, úgy közöttük a támogató szavazatok aránya dönt. Esetleg szavazategyenlôség esetén az osztályelnök szavazata dönt.

5/8 Az osztály küldöttlétszámát az SZMSZ szerint kell megállapítani. A megválasztott küldött visszahívása, tisztségének automatikus megszûnése, illetve lemondása esetén a helyére pótküldöttnek a választási jelölôlistán eredetileg szereplô, meg nem választott küldöttek közül a soron következô kerül.

5/9 Az osztályok választási üléseinek lebonyolításáért az osztály elnöke felelôs. Az osztályok választási üléseirôl emlékeztetôt kell készíteni, amelyet az osztály elnöke ír alá. A szavazatszedô bizottság elnöke a szavazás eredményérôl jelentést készít, amelyet a kamara titkárának továbbít.

5/10 Az osztályok küldöttei alkotják a kamara küldöttgyûlését.

VI. A tisztújító küldöttgyûlés választási szabályai

6/1 A küldöttgyûlés létszámát az Alapszabály határozza meg.

6/1.1. Az országos küldöttek számát az MKIK alapszabálya határozza meg. Megválasztásuk szavazólistán, az osztályküldöttek megválasztására vonatkozó szabályok szerint történik.

6/2 A küldöttgyûlésen kell megválasztani a kamara elnökét, alelnökeit, elnökségi tagjait, az Ellenôrzô Bizottság és az Etikai Bizottság tagjait, a kamara MKIK küldöttgyûlésébe delegált küldötteit.

6/3 A küldöttgyûlés határozatképes, ha tagjainak több mint a fele jelen van. Határozatképtelenség miatt elhalasztott, azonos napirenddel ismételten összehívott küldöttgyûlés, a megjelent küldöttek számától függetlenül határozatképes.

6/4 A küldöttgyûlés személyi kérdésekben titkos szavazással dönt. A küldöttgyûlés egyszerû szótöbbséggel dönthet a nyílt szavazás mellett. Szavazategyenlôség esetén a szavazást az egyenlô szavazatot kapott személyekre vonatkozóan meg kell ismételni. Ismételt szavazategyenlôség esetén még egy szavazást kell lebonyolítani, ha ez sem hoz különbséget a jelöltek között, sorsolással kell dönteni. A sorsolás módját a levezetô elnök határozza meg.

6/5 A küldöttgyûlést az általa megválasztott levezetô elnök vezeti.

6/6 A tisztségekre elnökségi tagságra, ellenôrzô bizottsági tagságra, és etikai bizottsági tagságra történô jelölésre a küldöttgyûlés jelölô bizottságot választ. A küldöttgyûlés által választható tisztségviselôkre (elnök, alelnökök, elnökség tagjai, ellenôrzô bizottság és etikai bizottság tagjai ) a jelölôbizottság jelölô listát állít össze. A jelölôlistát a küldöttgyûlés állapítja meg. A küldöttgyûlésen további jelölésre van lehetôség. A jelölés lezárta után, a jelölôbizottság elnöke egyenként teszi fel szavazásra a jelölôlistán szereplô jelölteket, akik közül az kerül fel a szavazólapra, akik a jelenlévôk több mint a felének támogatását megkapja.

Amennyiben a rendelkezésre álló mandátumok számánál kevesebben kapják meg a jelenlévôk több mint felének támogatását, úgy a fennmaradó mandátumokra egy alkalommal újra indul a jelölési és szavazási folyamat. Amennyiben a jelöltek közül többen kapják meg a jelenlévôk több mint felének támogatását, mint ahány mandátum rendelkezésre áll, úgy közöttük a támogató szavazatok aránya dönt.

6/7 A jelölôbizottság által javasolt jelöltnek szavazólapra történô felvételérôl a küldöttgyûlés nyílt szavazással dönt. Az elnöki és alelnöki tisztségre jelölt személyek szavazólapra történô felvételérôl a küldöttgyûlés egyenként az elnökségi, ellenôrzô bizottsági és etikai bizottsági tagi felkerülésrôl bizottságonként külön-külön egyszeri szavazással dönt. Ha az elnök és alelnök személyére vonatkozóan a küldöttgyûlés több jelöltet fogad el és így a szavazólapon több elnöki, alelnöki tisztségre jelölt személy neve szerepel, a titkos szavazással történô választást külön kell lefolytatni.

6/8. A jelöltek neve abc sorrendben kerül a szavazólapra.

6/9. A szavazás lebonyolítása és a szavazatok összeszámlálását a szavazatszedô bizottság végzi, amelynek tagjait a küldöttgyûlést levezetô elnök javaslatára a küldöttgyûlés nyílt szavazással választja meg.

6/10 A szavazatszedô bizottság tagjai a jelenléti ív alapján kiosztják a szavazásra jogosultaknak a szavazólapokat. Azon szerepel a jelölt neve, tisztség és a megválasztásra kerülô személyek száma. Érvényes a szavazat, amelybôl egyértelmûen kiderül kire, milyen tisztségre, továbbá csak a szavazólapon megjelölt számú jelöltekre, vagy annál kevesebbre adták le a szavazatot.

6/11 A szavazás eredményét a szavazatszedô bizottság ismerteti a küldöttgyûléssel. Ennek során megállapítja:
1. a szavazásra jogosultak számát
2. a kiosztott szavazólapok számát,
3. a leadott szavazatok számát,
4. az érvényes szavazatok számát.

VII. Ellenôrzô Bizottság

7/1 A küldöttgyûlés által megválasztott Ellenôrzô Bizottság tagjai saját soraikból egyszerû szótöbbséggel elnököt választanak. A megválasztott elnök személyérôl, a bizottság megbízott képviselôje tájékoztatja a kamara elnökségét és a kamara titkárát. Az Ellenôrzô Bizottság-i tagság feltételeit az Alapszabály tartalmazza.

VIII. Etikai Bizottság

8/1 A küldöttgyûlés által megválasztott Etikai Bizottság tagjai saját soraikból egyszerû szótöbbséggel elnököt választanak. A megválasztott elnök személyérôl, a bizottság megbízott képviselôje tájékoztatja a kamara elnökségét és a kamara titkárát.

IX. A visszahívás

A visszahívás szabályait az Alapszabály tartalmazza.

X. A választott tisztség megszûnése

A választott tisztség megszûnését az Alapszabály tartalmazza.

Egyéb rendelkezések

A választási Szabályzatban nem szabályozott kérdésekben az 1994. évi XVI. törvény elôírásai, a kamara Alapszabálya és az önkormányzati szabályzata (SZMSZ) az irányadóak.

Ezen Választási Szabályzatot az NKIK Küldöttgyûlése 1997. szeptember hó 05. napján 10/1997 sz. KGY. határozatával elfogadta

Salgótarján, 1997. szeptember 05.

Gressai Sándor
elnök

1. sz. melléklet
Az osztályok által választható küldöttek és pótküldöttek száma

	Osztály megnevezése	Küldöttek száma	Pótküldöttek száma
1.	Közszolgálati ágazat Villany-, víz-, szennyvíz-, gáz-, hôellátás, postai tevékenység, hírközlés	2	1
2.	Gépipari ágazat Fémszerkezet gyártás, fémfeldolgozás, gépek és gépi berendezések gyártása, szerelése, javítása, irodagép, számítógép, villamos gépek, híradástechnika, mûszergyártás, jármûgyártás	9	3
3.	Építô és építôanyag ipari ágazat Kerámia, tégla, egyéb nem fémes ásványi termékek gyártása, magas-mélyépítôipar, épületgépészet	4	2
4.	Kitermelô és alapanyaggyártó ágazat Bányászat, kôolaj feldolgozás, vegyi alapanyagok, gumi és mûanyag feldolgozás, üvegipar, kohászat	9	3
5.	Élelmiszeripari ágazat Élelmiszer feldolgozás	3	1
6.	Fa-papíripar, textil- és bôripari gyártási és feldolgozó ágazat Textil, ruha, bôr, fafeldolgozás, papír, nyomdaipar, bútor, sportszer, játékgyártás	4	2
7.	Kis- és nagykereskedelemi ágazat	25	8
8.	Idegenforgalom és vendéglátási ágazat Szálláshely, szórakoztató tevékenység, utazás szervezés	4	2
8.	Közlekedési, szállítási, raktározási és logisztikai ágazat	7	2
10.	Közvetlen lakossági szolgáltatási ágazat Oktatás, kiadói tevékenység, hirdetés, sajtó tevékenység, egészségügy	2	1
11.	Pénzügyi, biztosítási és ingatlan közvetítô ágazat Pénzügyi tevékenység, biztosítás, ingatlanforgalmazás, személy- és vagyonvédelem, számítástechnika	7	2
	Küldöttek összlétszáma	76	27

Október közepén megkapják a kérdôíveket - Az adatszolgáltatás önkéntes

Konjunktúra-felmérés a kamarákban

A Müncheni Ipari és Kereskedelmi Kamara és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara közötti együttmûködési projekt keretében idén októberben - a német kamaráknál évente két alkalommal tavasszal és ôsszel rendszeresen elvégzett - konjunktúra-felmérés magyarországi megvalósítását tervezzük. A felmérés lényege, hogy a megyei kamarák néhány száz vállalkozót megkeresnek kérdôívükkel, amelyben az elmúlt és a következô 6 hónapra vonatkozó gazdaságról alkotott véleményüket kérdezik meg, gazdasági helyzet, elvárások, külgazdaság, beruházások és foglalkoztatottság témakörökben.
A kamarák a felmérés után - megbízható aktuális és megbízható - elôrejelzéseket tudnak adni a gazdaság alakulásáról.
A konjunktúra-felmérésben minden megyei kamara részt vesz, így a Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara is. A felmérésben részt vevô kamarai tagjok kiválasztása ágazatok s egyéb szempontok alapján szeptember végéig megtörtént A kérdôívek kiküldésére minden kamaránál október 15-én kerül sor.
Ahhoz, hogy a felmérés eredményes legyen, az szükséges, hogy a kérdôívvel megkeresett vállalkozás a kitöltött kérdôíveket október 31-ig visszaküldje kamaránknak. Mivel az idô pénz, arra törekszünk, hogy a felmérés a lehetô legkevesebb ráfordítással készüljön el. A kérdôív kitöltése nem vesz igénybe tíz percnél több idôt , s a kérdések nem tartalmaznak a cégekre vonatkozó konkrét számadatokat. Biztosítjuk, hogy az adatokat teljes mértékben bizalmasan kezeljük. Az adatszolgáltatás önkéntes. A beérkezô adatok kiértékelése megyei szinteken és országosan szoftver segítségével történik, melyhez szöveges elemzés készül. A konjunktúra-felmérés eredményeinek ismertetése a sajtó széleskörû bevonásával történik.
Amennyiben az ön által képviselt cégre esik a választásunk, gondoljon arra, hogy tízperces ráfordítással segít nekünk abban, hogy a gazdaság érdekét és ezzel az Ön érdekeit is képviselni tudjuk Nógrád megyében.

Javaslat fizetési mérséklésre

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a szakminisztériumhoz intézett leveleiben többször is jelezte, hogy részt szeretne venni a Munkaerôpiaci Alap elosztásában. Ezt a szándékot az is alátámasztja, hogy az alapot decentralizáltan osztják szét, és a kamarák szervezôdése területileg erôsebb, mint országos szinten. Az alap elosztásában való kamarai részvétellel lehetôvé válna a gazdaság szereplôinek beleszólása a pénzeszközök felhasználásába.
A kamara az átalányadózásért
Az átalányadózás kiszélesítését szorgalmazza a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara. A gazdasági önkormányzat székházában tartott szakmai megbeszélésen Soós Adrianna, az MKIK fôtitkárhelyettese elmondta: a kamara azt szeretné elérni, hogy tevékenységi körtôl függetlenül minden ötmillió forint alatti éves árbevétellel rendelkezô és egy éve már mûködô egyéni vállalkozóra terjesszék ki az átalányadózás. A kamara ezt a javaslatát azzal indokolja, hogy az átalányadózás bevezetése jelentôsen csökkentené az egyéni vállalkozók adminisztratív terheit.
A kamara számításai szerint az átalányadózás kiterjesztésével nem mérséklôdne a költségvetés adóbevétele, mert az adózók hajlandók lennének megfizetni az átalányadót nyugalmuk érdekében. A jelenlegi gyakorlatban ugyanis fiktív költségek elszámolásában érdekeltek. Egy másik kamarai javaslat arra vonatkozik, hogy az 5-50 millió forint árbevétellel rendelkezô egyéni vállalkozók a költségeikre számolhassanak el átalányt.
Az adóhivatal és a Pénzügyminisztérium jelenlévô munkatársai az átalányadózás kiszélesítésének gondolata ellen azzal érveltek, hogy az átalányadózásnak Magyarországon még nincsenek tapasztalatai, s enélkül nem lehet a bevezetésrôl megfelelô döntést hozni. A pénzügyi szakhatóságok szerint az átalányadózás a kényszervállalkozások számát növelné, s a munkaadók arra biztatnák alkalmazottaikat, hogy váltsák ki vállalkozói igazolványukat. A kamara nem ért egyet az adóhivatal és a PM képviselôinek érvelésével, és továbbra is azt az álláspontot képviseli, hogy az átalányadózás bevezetése a gazdaság érdekeit szolgáló jó megoldás lenne.

Vihart kavart az APEH kérdôíve

A kamara tiltakozott a módszer ellen

Az adóhivatal augusztus végén összesen 73 ezer olyan önálló tevékenységet folytató vállalkozónak küldött ki úgynevezett jövedelemadó- bevallás kiegészítô kérdôívet, akiknek bevallott jövedelme 1996-ban nem érte el a megállapítot határértéket.
A kérdôívben egyebek között arról tudakolódzott az APEH, hogy az adózónak milyen kiadásai voltak, s erre a bevallásában esetlegesen nem szereplô források áltak rendelkezésére. Megkérdezték azt is, mennyit költött élelmiszerre, élvezeti és ruházati cikkekre. Tudakolóztak arról is, hogy a közös háztartásban élô, vagy eltartott személyek mibôl élnek, s a tulajdonban lévô gépkocsira mennyi pénzt költöttek.
Az adóhivatal "lépésének" ismeretében a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara nyomban tiltakozott a módszer ellen, s levelet juttatott el a Pénzügyminisztérium és az APEH illetékesei felé. A kamara aggályosnak tartotta mind adatvédelmi, mind alkotmányossági szempontból az adóbecsléssel kapcsolatos nyomtatvány kérdéseit, s felhívta az illetékesek figyelmét: csak a vállalkozások mûködéséhez szorosan kapcsolódó bevételek és értékek becslését, illetve értékelését végezzék.
Ezzel egyidejûleg a kamara hangsúlyozta: támogat minden olyan ésszerû törekvést, amely az arányos közteherviselés érdekében az adózási fegyelem javítására és a feketegazdaság visszaszorítására irányul. Elfogadhatatlannak tartja viszont a kérdôíveket, mert az azokban megfogalmazott kérdések magukban rejtik a vagyonelszámoltatás lehetôségét, s az adminisztráció kívánatos csökkenése helyett annak növeléséhez vezetnek.
A levélben a kamara kiemelte: elsôsorban az egyéni és kisvállalkozók számára egy olyan egyszerûsített adómegállapítási és bevallási rendszer kialakítására van szükség, mely a jelenleginél lényegesen kevesebb adminisztrációval és költséggel jár, de növelheti az adóbevételeket.