Hamarosan zsebünkben lesz az "Euro"?

Az egységes valuta bevezetésérôl szóló döntés szerves részét képezi az Európai Unióról szóló szerzôdésnek, melyet a tagállamok Maastrichtban 1992. februárjában írtak alá. A szerzôdéshez csatolt jegyzôkönyvek két országnak- az Egyesült Királyságnak és Dániának engedik meg -, hogy ha úgy kívánják, kimaradhatnak az egységes valutából, amikor azt bevezetik. Az "Euro" elnevezés az Európa Tanács 1995. decemberi ülésén született.
Az "Euro" bevezetése 1999. január 1-jén kezdôdik azokban az országokban, melyek teljesítik a maastrichti szerzôdésben foglalt szükséges feltételeket.

Bankjegy és érme

Legkésôbb 2002. január 1-jén kerül a forgalomba az "Euro" bankjegy és aprópénz, egyelôre még a nemzeti pénzegységekkel együtt. Legkésôbb 2002. július 1-jére fogják a résztvevô országok nemzeti valutáikat teljes mértékben "Euro"-ra váltani. Ezután még mindig lehetséges lesz a nemzeti bankjegyek és pénzérmék jutalékmentes átváltása a központi bankokban, és a megtakarítások konvertálása nem jár majd költségekkel. Nem áll fenn tehát annak a veszélye, hogy valaki ne tudjon megszabadulni bankjegyeitôl amiatt, hogy az már nincs érvényben.

Egyformaság

Az "Euro" bankjegyek többé-kevésbé egyformák lesznek az egységes valutát bevezetô minden országban; a bankjegy egyik oldalán lesz egy kis hely, ahová a kibocsátó ország saját ismertetô jelét ráteheti.
A bankjegyek 5, 10, 20, 50, 100, 200 és 500 "Euro"-s címletekben jelennek majd meg. Az érmék értéke 1 századtól 2 "Euro"-ig terjed. A pénz gyártása 1998-ban kezdôdik. A "tizenötök" abban állapodtak meg, hogy az "Euro" váltópénze a "Cent" lesz (1 Euro = 100 Cent).

Elônyök?

Számos elônye van az "Euronak". Elôször is az egységes valuta azt jelenti, hogy az Unióban utazva nem kell többé pénzt váltani, és nem kerül minden egyes átváltás pénzbe, mint ahogyan ez ma történik. A bankoknak fizetett jutalékok és árrések egyszerûen eltûnnek. Különösen a kisebb vállalkozásoknak jelent ez elônyt. A tagállamok közti fizetések és transzferek felgyorsulnak, megbízhatóbbak és természetesen olcsóbbak lesznek.
A vállalkozók és a fogyasztók számára az egységes valuta megszünteti az áruk eladási árával kapcsolatos bizonytalanságot. Számos példa volt arra, hogy egy hirtelen árfolyamváltozás az árréseket órák leforgása alatt eltörölte. Ha az áruk árát egy és ugyanolyan valutában határozzák meg, az egységes piac versenyhatása jelentôsen erôsödik. Így az egységes valuta segíti a növekedést és fejlôdést is.
Az egységes valutára történô átállás azt is jelenti, hogy a nemzeti kormányoknak nagyobb befolyása lesz egymás gazdaságpolitikájára, és ezáltal a kamatlábak-változásaira is. Az egységes valuta az eddiginél sokkal határozottabban tudja majd visszatartani a spekulátoroknak az egyes nemzeti valutákra gyakorolt, szemmel látható nyomását. Ez is a kamatlábakkal kapcsolatos bizonytalanság eloszlatását szolgálja.

Forrás: Europe - Questions and Answers

Törvények: a nôk és az egyenlôség

A Maastrichti Szerzôdés 119. cikkelye kötelezi az EU tagállamokat, hogy egyenlô munkáért egyenlô bért fizessenek. A 75/117/EEC direktíva, amely 1975-ben született, megerôsíti ezt az alapelvet és úgy fejleszti tovább, hogy egyenlô értékû munkáért a nônek és a férfinak egyenlô bért kell kapnia. A direktíva megtiltja a nemek közti megkülönböztetést a javadalmazás minden vonatkozásában, legyen szó törvényekrôl, kollektív szerzôdésrôl, vagy egyéni szerzôdésrôl.

Munkavállalás

Az 1976-os 76/207. direktíva a nôk és a férfiak egyenlô munkavállalási, képzési, elômeneteli lehetôségeire és egyenlô munkafeltételeire vonatkozik. Az Európai Bíróság éppen mostanában alakította ki a megkülönböztetés nélküliség alapelvét, amelybe beletartoznak az úgynevezett indirekt diszkrimináció esetei is. Ennek értelmében bizonyos intézkedések, melyek önmagukban a nemek szempontjából semlegesnek tekinthetôk, e direktívával összeférhetetlenné válnak, amennyiben hatályuk a nôket a férfiaknál nagyobb mértékben érinti.

Bánásmód

A 86/613 direktíva célja, hogy a családi állapotra vagy házasságra utaló kitételek révén keletkezô diszkriminációnak véget vessenek.

Szülési szabadság és terhesség

A 92/85-ös, 1992-ben elfogadott direktíva 14 hetes szülési szabadságot ír elô. Arra is kötelezi a munkáltatókat, hogy mérlegeljék: az adott munkahely feltételei milyen veszélyt jelentenek a terhes nô egészségére, s ha ilyesmi fennáll, módosítsák-e feltételeket, vagy szükség esetén helyezzék másik munkahelyre, illetve küldjék szabadságra. A direktíva azt is kimondja, hogy a terhes nôk és fiatal anyák nem kötelezhetôk éjszakai munkára.

Gyermekgondozási szabadság

A Bizottság határozati javaslatot fogadott el, amely mindkét nemû szülô számára minimum 3 hónapos gyermekgondozási szabadságot tenne lehetôvé, és garantálná, hogy a szülô visszatérhet eredeti munkakörébe vagy annak megfelelô állásba.

Szociális juttatások

A 79/7/EEC tanácsi direktíva, amely 1979-ben lépett életbe az olyan szociális juttatások terén szeretné megszüntetni a férfiak és nôk közvetett vagy közvetlen megkülönböztetését, mint a táppénz, a mozgássérült támogatás, a nyugdíj, a baleseti segély, a foglalkozási ártalom esetén nyújtott kompenzáció, illetve a munkanélküli segély. A különbözô özvegyi nyugdíjakra és családi támogatásokra nem terjed ki a direktíva hatálya. Lehetôvé teszi viszont, hogy az egyes tagállamok az egyenlô bánásmód elvét a nyugdíjra jogosító korhatár területén késôbb vezethessék be.

Szexuális zaklatás

Az Európai Bizottság a nyáron konzultált a szakszervezetek és a munkaadók képviselôivel arról, milyen további lépéseket lehet tenni a szexuális zaklatás ellen. A Bizottság úgy véli, hogy az 5 évvel ezelôtt kialakított magatartási kódexe nem gyôzte meg az EU tagállamokat arról, hogy saját jogalkotásukban hasonló lépéseket kellene tenniük. Ezért most a Bizottság kötelezô érvényû dokumentumot javasol. Ennek jegyében pedig egy olyan közös tervet, amelyet a tagállamok adottságaihoz igazítva lehetne módosítani, és amely kényszeríthetné a változtatást.

Szexuális diszkrimináció

A Bizottság azt javasolja, hogy módosítsák a törvényeket abból a szempontból, hogy milyen bizonyítékok szükségesek szexuális diszkriminációs ügyek esetén. Jelenleg a törvények azt írják elô, hogy az érintett dolgozónak kell bizonyítania, hogy hátrányos megkülönböztetés érte. Az európai szakszervezetek azt szeretnék, ha a munkaadónak kellene bizonyítania ennek ellenkezôjét. A Bizottság javaslata a kettô között helyezkedik el és mind a munkaadótól, mind a munkavállalótól elvárná, hogy bizonyítsa állítását.

Forrás: Európai Dialógus 1996/6

Visszaszámlálás a tagság elôtt

Mit akarnak az EU polgárai?

Internet: intézmények, ügynökségek, szervezetek

Európai Ombudsman: http://www.euro-ombudsman.eu.int

EU Tanácsa: http://agenor.consilium.eu.int

Ecosoc adatbázis - A gazdasági és szociális bizottság törvényjavaslatokra fogalmazott véleményei: http://www2.echo.lu/echo/databases/en/dbidex.html

Régiók Bizottsága: http://europa.eu.int/ces/ces.html

Eurostat: http://europa.en.int.eurostat.html

Szakképzés Fejlesztésének Európai Központja (Cedefop): http://www.cedefop.gr

Európai Környezetvédelmi Ügynökség : http://www.eea.dk

Európai Orvosi Értékelési Ügynökség: http://www.eudra.org/emea.html

Belsô Piaci Harmonizációs Hivatal (OHIM): http://europa.eu.int/agencies/ohim.htm

Európai Szakképzési Alapítvány: http://www.etf.it

Közös Kutatási Központok: http://www.jrc.org

Bíróság: http://www.ec.eu.int

Számvevôszék: http://www.eca.eu.int

Európai Beruházási Bank: http://www.ieb.org

Európai Monetáris Intézet: http://europa.eu.int/emi.emi.html

Európai Alapítvány az Élet- és Munkafeltételek Javítására: http://europa.eu.int/agenci-es/efilwc/index/htm

EMIRE - a nemzeti munkajog és ipari kapcsolatok bemutatása: http://www2.echo.lu/echo/databases/en/dbindex.html

ELCID - intézményi források és lehetôségek adatbázisa: http://www2.echo.lu/echo/databases/en/dbindex.html

Ipar és Gazdaság

BC-Net - üzleti hálózat a kisvállalkozások partnerkeresésének elôsegítésére: http://www3.Echo.lu/echo/databases/en/bcnet.html

EudraNet - gyógyszeripari Információk: http://www.eudra.org

Cordis - EU kutatás-fejlesztéspolitika: http://www.cordis.lu

Eureka - tájékoztató az Eureka programról, amely a határokon túli civil kutatási kezdeményezések érdekében jött létre: http://www2.echo/databases/en/er88.html

Tanulók és kutatók tájékoztatása

Euristote - egyetemi oktatók és kutatók adatbázisa, amely az integrációhoz kapcsolódó számos tanulmányt is bemutat: http://www.epms.nl/www.ecsanet.org/euristot.htm

ECSA-Net - egy interaktív hálózat, amelynek célja az együttmûködés elôsegítése az európai integrációs tanulmányokkal foglalkozó intézmények között: http://europa.eu.int./ecsa/homepage.html

Ortelius - továbbtanulási lehetôségek, egyetemek, fôiskolák adatbázisa (éves elôfizetés): http://ortelius.unifi.it

Euroszleng: Eurodicautom, egy többnyelvû terminológiai adatbázis, több mint 4,5 millió tudományos szakkifejezéssel, 180000 akronímával és rövidítéssel. Minden EU nyelven elérhetô: http://www2.echo.lu/echo/en/menuecho.html

Eurolib-Per - az EU intézmények könyvtáraiban fellelhetô folyóiratok adatbázisa: http://www2.echo.lu/echodatabases/en/dbindex.html

Forrás: Euro News 1997/1.

Az Euro Info Központ internetes honlapján http://www.itd.hu/itdheuro.htm - az Európai Unióval kapcsolatos alapfogalmak, az EU-val kapcsolatos magyarországi információforrások adatai, fontos jogszabály-referenciák és más hálópontokra történô átkötések találhatók. Ismertetést adnak az Euro Info Központ kiadványairól és programjairól. Közzéteszik a hozzájuk érkezô üzleti ajánlatokat, felhívásokat, s a partnereiktôl, olvasóiktól kapott közhasznú információkat.