|
Szlovákia: az önállóvá vált ország
Szlovákia útja sokáig közös volt Csehországéval. A legfontosabb gazdasági reformokat még a közös államban hajtották végre vagy legalábbis kezdték el. A különbségek részben a történelmileg adott különbségekbôl, részben az eltérô politikai viszonyokból adódnak. Csehország a szétváláskor megszabadult a korábbi közös állam szocialista fejlesztéseknek köszönhetô válságövezeteitôl, melyeket Szlovákia örökölt. Szlovákia nagyobb visszaesést követôen viszont nagyobb növekedést produkál, mint nyugati szomszédja.
A szlovák politika európai viszonylatban nem szokványos fordulatainak a gazdaságra gyakorolt hatását nem kell túlértékelni. Ahogy máshol sem, a privatizáció folyamata itt sem zajlik a politikai és gazdasági lobbik harcától függetlenül. A kuponos privatizáció itt nem öltött a csehországihoz hasonló méreteket. A tulajdonviszonyok rendezettnek mondhatók. A magánszektor hivatalos adatok szerint a GDP háromnegyedét adja, de a nyugati becslések ezt túlzottnak tartják, állítván, hogy ez az arány csak 60-65 százalék. Az adatok nem okvetlenül összehasonlíthatók más országokéival, a tendenciákban azonban kár volna kételkedni. Szlovákia fejenkénti 3500 dolláros GDP-je közelíti a magyar értéket, az 1995-ös és 1996-os 7 százalékos évi reál GDP-növekedés alapján a térség leggyorsabban növekvô gazdaságáról beszélhetünk. Az infláció két éve 10 százalék alatti, itt a legalacsonyabb a visegrádi országok között. A munkanélküliség északi és déli szomszédjához hasonlóan 12 százalékos.
***
Szlovákia külkereskedelme lényegében egyensúlyban van, jelentôsek a keleti irányú gazdasági kapcsolatok. A szlovák korona árfolyama a szétválás után csak kevéssel gyengült a cseh koronához képest. Különbözô források 1-1,5 milliárd dollár körüli közvetlen külföldi tôkebefektetésrôl számolnak be. A gépkocsigyártás itt is kiemelkedik a befektetések szektorok szerinti bontásában. A külföldi befektetések szabályozását illetôen a csehországihoz hasonlóan liberális szabályozás van érvényben. A szlovák korona befektetôk szempontjából szabadon átváltható. Kisebb biztonságot jelent, hogy Szlovákia nem OECD-tag.
***
Az adókulcsok 1-2 százalékkal magasabbak a csehországinál, de itt is adócsökkentési tendencia figyelhetô meg. A forgalmi adó magasabbik kulcsa 25, az alacsonyabb 6 százalékos. Az átlagbér idén havi 300 dolláros értéket mutat, a járulékos terhek itt is számottevôen alulmúlják a magyarországiakat. Szigorú szabályok vonatkoznak a transzferárakra azért, hogy megakadályozzák az adókötelezettség alóli kibújást. Ennek az ellenôrzési módjára nincs utalás a törvényben, ezért ez mindenképpen jelentôs kockázati tényezôt jelenthet. Szlovákia eddig évrôl évre javította helyezését a különbözô országkockázati listákon, és alig foglalt el kedvezôtlenebb helyet, mint Magyarország. Annak ellenére, hogy nem kell eltúloznunk az ország politikai vezetése miatt külföldön kialakult kedvezôtlen országkép negatív hatásait, az mégis ronthatja Szlovákia pozícióit.
***
A vasútpályák sûrûsége alacsonyabb más visegrádi országokéinál (75 km négyzetkilométerenként), az útsûrûség a magyarországival nagyjából megegyezik, összesen 200 kilométer autópálya van. Az autópálya-fejlesztés jelenleg az ország nyugati részére korlátozódik. Egy autóra több mint öt fô jut Szlovákiában: több, mint más CEFTA-országokban. Száz fôre 30 telefon jut: több, mint Magyarországon vagy Lengyelországban.
Szlovákiában összességében alacsonyabb költségekkel lehet számolni, mint Csehországban. A külföldi befektetések elônyben részesítése itt sem jellemzô. Fontos tisztában lenni azzal, hogy a szlovák kormányzatnak sem politikai, sem gazdasági érdekei nem kötôdnek a Dél-Szlovákiára korlátozódó külföldi gazdasági tevékenységhez. Hivatalos szinten érvényesülô diszkriminációra nem kell számítaniuk a befektetôknek.
Rossz hír azonban a Szlovákiába exportálóknak, hogy a szlovák kormány ismételten 7 százalékos pótvámot vezetett be meghatározott termékkörre. Horn Gyula az együttmûködést fékezô döntések között említette a szlovák vámpótlék rendszert a CEFTA legutóbbi portorozsi miniszterelnöki értekezletén. Fontosnak nevezte, hogy az ilyen intézkedések bevezetése elôtt az adott országok konzultáljanak az összes CEFTA országgal.
A magyar-szlovák árucsere-forgalom áru-fôcsoportonként
(származási/rendeltetési ország szerint, határparitáson)
|
Árufôcsoport
|
Kivitel
|
Behozatal
|
|
1995
|
1996
|
1995
|
1996
|
|
M USD
|
%
|
M USD
|
%
|
M USD
|
%
|
M USD
|
%
|
|
Élelmiszer, ital, dohány
|
43,1
|
20,2
|
46,0
|
18,3
|
8,9
|
2,4
|
6,9
|
1,8
|
|
Nyersanyagok
|
19,7
|
9,2
|
15,8
|
6,3
|
79,6
|
21,5
|
61,3
|
16,0
|
|
Energiahordozók
|
9,1
|
4,3
|
12,0
|
4,8
|
60,0
|
16,2
|
95,0
|
24,9
|
|
Feldolgozott termékek
|
118,3
|
55,5
|
128,9
|
50,4
|
186,8
|
50,6
|
181,2
|
47,4
|
|
Gépek, berendezések
|
22,9
|
10,8
|
48,3
|
19,2
|
34,4
|
9,3
|
37,8
|
9,9
|
|
ÖSSZESEN
|
213,1
|
100,0
|
251,0
|
100,0
|
369,7
|
100,0
|
382,2
|
100,0
|
Forrás:
Magyarország külgazdasága 1996
Privát Profit 1997. júliusi melléklet
|
