Tanácskozás a változó szakképzési rendeletekrôl

Együtt tanuljuk a jogszabályokat

A szakképzési hozzájárulásról és a szakképzés fejlesztésének támogatásáról szóló 1996. évi LXXVII. törvény és a végrehajtására kiadott 9/1997. (IV. 28.) MüM rendelet jelentôs mértékben megváltoztatta a hozzájárulási kötelezettség teljesítésének és az elszámolással összefüggô adminisztrációs ügyeknek az intézését. A képet színesíti, hogy mindezek a dolgok szorosan összefüggnek az 1995-ben módosult szakképzési törvénnyel és a szakképzésben közjogi feladatokat is ellátó kamarai mûködéssel.
Tagjainkkal és a szakképzô iskolákkal együtt mi is tanuljuk a jogszabályokat, mûködésüket próbáljuk a gyakorlatban, törekszünk a folyamatos egyeztetésekre és konzultációkra. Ennek egy állomása volt az októberi értekezlet, amelyet természetesen folytatnak a szûkebb körû megbeszélések a gyakorlati képzést végzô, a szakképzési hozzájárulás fizetésére kötelezett gazdálkodó szervezetekkel és a szakképzô iskolákkal.
Néhány kérdés amely a programon felmerült és bizonyára többeket is érinthet vagy érdekelhet:
- Milyen megállapodásokat, szerzôdéseket kell kötni a tanulóképzéssel és a szakképzési hozzájárulással összefüggésben?
Gazdálkodó szervezetnél a tanuló az iskola és a cég közötti együttmûködési megállapodás, vagy a tanuló és a cég között a kamara elôtt megkötött tanulószerzôdés alapján töltheti a gyakorlatát. Mindkét esetben a szakképzési törvény határozza meg a megállapodás, illetve a szerzôdés tartalmát, és mindkettôt minden tanuló esetében a teljes képzési idôre kell megkötni. A tanulóknak ezek alapján járó juttatások és azok TB és adó vonzatai különbözôek. Nem fordulhat elô, hogy együttmûködési megállapodás vagy tanulószerzôdés nélkül tölti a tanuló a gyakorlatát valamely gazdálkodó szervezetnél és ez elsôsorban a cég érdeke!
Ha a gazdálkodó szervezet közvetlenül nem vesz részt a tanulóképzésben, akkor a szakképzési hozzájárulási kötelezettségét többféleképpen teljesítheti, egyik módja a szakképzô iskolának együttmûködési megállapodás alapján nyújtott fejlesztési támogatás. A megállapodás tartalmát a szakképzési hozzájárulásról szóló törvény rögzíti.
Mindhárom megállapodás, illetve szerzôdés esetén a tagság szerint illetékes gazdasági kamarával van tájékoztatási és együttmûködési kötelezettsége a gazdálkodó szervezetnek.
- Milyen bejelentési kötelezettségek vannak a MüM Szakképzési Fôosztálya felé a gyakorlati tanulóképzést végzô gazdálkodó szervezeteknek?
Új rendelkezés, - emiatt nagyon sokan nem figyeltek fel rá idôben - hogy a gyakorlati képzést végzô gazdálkodó szervezeteknek és a szakképzési hozzájárulásra kötelezett egyéni vállalkozóknak a 9/1997. (IV. 28.) MüM rendeletben meghatározott dokumentumokat be kell küldeni a MüM Szakképzési Fôosztályára. Aki az adatszolgáltatást elmulasztotta, az 1997/98-as együttmûködési megállapodások, illetve tanulószerzôdések megkötése után pótolja!

Kérjük tagjainkat, hogy minden ezzel összefüggô kérdéssel és problémával forduljanak a kamarához! Bókáné Bakos Mária

Befizetések és visszaigénylési lehetôség

Felhívás gazdálkodókhoz

A szakképzési hozzájárulásról és a szakképzés fejlesztésének támogatásáról szóló 1996. évi LXXVII. törvény mindazon vállalkozók részére, akik gyakorlati tanulóképzéssel közvetlenül nem vesznek részt a szakképzésben, elôírja a befizetési kötelezettséget a Munkaerôpiaci Alap szakképzési alaprészébe. Ezen alaprész ez évi bevétele az elsô féléves elôlegek befizetése alapján a tavalyihoz képest jelentôs, 1 milliárdot meghaladó többletet mutat, melynek további növekedésére lehet számítani, ha a vállalkozók magatartása nem változik, s nem a saját felhasználást vagy az iskolák támogatását, hanem a központi alapba való befizetést választják. Ismerve az állami alapokkal kapcsolatos szabályokat (a fel nem használt rész a következô évre nem vihetô át) félô, hogy a többletet elnyeli a költségvetés, miközben a vállalati gyakorlati képzôhelyek fejlesztése a lehetséges mértéktôl elmarad. Figyelembe véve az elkülönített alapokra vonatkozó felhasználási szabályokat (közbeszerzési kötelezettség), a befolyt pénzek ésszerûen a szakképzés érdekében nem használhatók fel. Ezért mindenképpen elkerülendô, hogy további nagyösszegû befizetések történjenek a szakképzési alaprészbe.

Az MKIK Szakképzési Bizottságának javaslata s szakképzési hozzájárulásra kötelezett munkáltatóknak:

• Amennyiben gyakorlati tanulóképzéssel közvetlenül részt vesznek a szakképzésben és felhasználásuk meghaladja a kötelezettségüket, éljenek a visszaigénylés lehetôségével,
• Ha a csoportos szakképzés terén ésszerû tárgyi eszköz, szerszám, kisgép, mûszer stb. beszerzése, karbantartása felújítása, pótlása bôvítése indokolt, éljenek e lehetôséggel még ebben az évben,
• Ahol a vállalatnál ésszerû felhasználásra nincs mód, támogassák valamelyik szakképzô iskolát, pénzzel vagy tárgyi eszköz átadásával,
• Ha közösen mûködtetett gyakorlati célú létesítmény kialakítására lehetôség nyílik, úgy azt még ebben az évben célszerû megtenni,
• Mérjék fel a felnôttek fokozottabb képzésbe vonásának lehetôségét, s nagyobb mértékben fordítsanak erre a célra a szakképzési hozzájárulásból,
• Amennyiben a központi alapba való befizetésük nagyobb mint a nettó kötelezettség a különbözetet 1998. február 15. után igényeljék vissza.

Pályázati lehetôség szakképzési alaprészre