Románia, a legsûrûbben lakott ország

238.391 km2-es területével és 22,7 milliós lakosságával Románia egy közepes méretû európai országnak számít. Közép-kelet Európában jelenleg a legsûrûbben lakott ország, a lakosság több mint fele (54%) városokban él. Közigazgatási szempontból Romániát 40 megyére osztották, a fôváros, Bukarest, szintén közigazgatásilag önálló egység.

Gazdaság

Ami az ország gazdaságát illeti, Románia gazdag természeti kincsekben, így olajban, szénben, nemfémes ásványokban, de található területén arany, ezüst és só is. Az ország területének 40%-át mûvelik meg, 28%-a pedig erdôs. Fô iparágai: gépipar, élelmiszeripar, kohászat, vegyipar, könnyûipar, fafeldolgozás. Az iparban a privatizáció 1991-ben indult meg.

A mezôgazdaság elsôsorban gabonaféléket, napraforgót, cukorrépát, burgonyát és szôlôt termel.

Az ország számos nemzetközi szervezetnek tagja: az ENSZ-nek, az IMF-nek, a Világbanknak, az EBRD-nek és a WTO-nak is. 1995. február 1-jétôl az Európai Unió társult tagja, 1997. július 1-jétôl pedig CEFTA tagország. Az EFTA-val 1993. óta van szabadkereskedelmi megállapodása.

Kapcsolatok hazánkkal

Románia, már csak földrajzi helyzetébôl adódóan is, jelentôs kereskedelmi, üzleti partnere Magyarországnak. Magyarország Románia importjában a 8. helyet foglalja el, exportjában a 12. A magyar export szempontjából Románia a 10., importunkban a 22. helyen áll. A magyar-román áruforgalomban 1995-ben exportunk növekedése meghaladta a 80%-ot, míg az importé csak 9% volt.

A romániai partnerekkel való kapcsolattartásnak nincsenek külön szabályai. A két népet ôsidôk óta sokminden összeköti, nem véletlen, hogy a rendszerváltás után az elsôk között fordultak a magyarokhoz, és viszont. A romániai magyarság ebben valóságos híd szerepét töltötte be. Az igazsághoz tartozik, hogy a magyar vállalkozókat anyanyelvük használatának lehetôsége is serkentette. A romániai vállalkozók körében valamivel jobb a nyelvek ismeretének aránya, sokan beszélnek angolul, franciául és németül.

A romániai vállalkozók az üzleti levelezés mellett igénylik a személyes ismeretséget, emberi kapcsolatot is. Mint tárgyalópartnerek, ügyesen védik saját érdekeiket, ugyanakkor nyitottak és rugalmasak.

Románia olyan viszonylat, ahol a magyar üzletembernek a helyi partner helyett is ajánlatos ismernie a jogi és piaci mozgásteret, szabályokat, hogy ezáltal ellenôrizze a partner álláspontjának, eljárásának megalapozottságát. Különös figyelmet igényel az a tény, hogy bizonyos "kurrens" termékekre (pl. faipari termékek) Romániában igen nehéz exportengedélyt kapni. Számos esetben elôfordult, hogy aláírt szerzôdés ellenére a szállítás emiatt hiúsult meg. Egyre kevésbé fordulnak elô a kereskedelmi szerzôdéseknél fizetési problémák. Idônként fizetési nehézségeket okozott ugyanis az, hogy Romániában rendkívül alacsony a devizatartalék. Biztos anyagi garanciát jelent, ha sikerül egy nagyobb külföldi befektetô beszállítójává válni, hiszen ezek egyre nagyobb számban keresik a magas színvonalú termékeket, szolgáltatásokat.

A Kereskedelmi Nyilvántartásnak köszönhetôen igen könnyen lehet céginformációhoz jutni, ha a leendô üzleti partnerrôl bôvebb információra van szükség. Romániában a cégeknek bejegyzésükkel egyidejûleg regisztráltatniuk kell magukat a kamarák által kezelt nyilvántartásban, amely naprakész adatokat tartalmaz. A kért cégadathoz legfeljebb egy hét alatt hozzá lehet jutni külföldieknek is, max. 10 USD térítés ellenében. A Kereskedelmi Nyilvántartás tartalmazza a cég utolsó lezárt gazdasági évének fôbb mérlegadatait is. Az érdeklôdés tárgyát képezô cég bonitási, likviditási helyzetérôl annak számlavezetô bankja kizárólag magának a cégnek ad ki információt külsô felek felé történô felhasználásra.

Romániában 1990. óta fektetnek be külföldiek, és azóta mintegy 1,6 milliárd USD közvetlen tôkebefektetés történt. Magyarország a 19. legjelentôsebb külföldi befektetô az országban. Gyakorlatilag a gazdaság bármely területén be lehet fektetni. Új kihívás a felgyorsított privatizáció, melynek nyomán az erdélyi magyarság körében fokozódott az igény a magyarországi tôke bekapcsolódása iránt.

Vállalkozások

A Romániában befektetô magyarok döntô többsége magánszemély, ôket követik a kis- és közepes magánvállalkozások. A befektetési területek lényegében megegyeznek a többi külföldi tôkebefektetôével, de a Románián belüli területi eloszlás viszont sajátos: az összes magyar tôkebefektetésbôl a vállalkozások száma szerint 87,74%, a befektetett tôke nagysága szerint pedig 71.78% esik Erdélyre.

A romániai vállalkozások együttmûködô készségérôl személyesen is meggyôzôdhettünk a májusi Csíkexpo Kiállításon. Az élénkülô kapcsolatokban az 1997-es év kiugró fejlôdést hozhat azáltal, hogy Románia a CEFTA tagja lett.

Forrás: Coopers & Lybrand: Romania, Yes! Románia - A Világgazdaság melléklete (1996. november) IKIM: Magyarország külgazdasága 1996

Németh Ildikó

Árufôcsoport	Kivitel				Behozatal
	1995		1996		1995		1996
	M USD	%	M USD	%	M USD	%	M USD	%
Élelmiszer, ital, dohány	102,5	28,7	37,6	13,5	11,5	8,8	12,9	8,8
Nyersanyagok	8,3	2,3	5,2	1,9	13,5	10,4	16,6	11,3
Energiahordozók	39,3	11,0	34,7	12,5	22,8	17,5	9,4	6,4
Feldolgozott termékek	138,9	38,8	153,0	55,1	68,8	52,8	82,2	56,1
Gépek, berendezések	68,5	19,2	47,1	17,0	13,6	10,5	25,4	17,4
ÖSSZESEN	357,5	100,0	277,6	100,0	130,2	100,0	146,5	100,0