|
Az MKIK módosító indítványai az adótörvényekhez
Ne növeljék tovább a vállalkozók terheit
A parlament októberben tárgyalta az adótörvények módosítására benyújtott törvényjavaslatot. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara folyamatosan figyelemmel kíséri a Kormány elôterjesztési tervezeteket és a vállalkozók, valamint a pénzügyi szakértôk véleményét meghallgatva az alábbi újabb észrevételeket terjeszti elô.
Helyi adó
Jelenleg az állandó jelleggel végzett iparûzési tevékenység esetén az adó évi mértékének felsô határa az adóalap 1,2 %-a. A Kormány viszont a következô három évre az alábbi emelést szeretné érvényesíteni:
1998-ban az adóalap 1,5 %-a, 1999-ben az adóalap 1,7 %-a, 2000-tôl az adóalap 2 %-a.
Miután a vállalkozások adóterhei magasak, az adókulcsok növelésével az adóterhelés tovább növekszik. Az intézkedés a vállalkozások többségét érintené hátrányosan, ezen belül az egyébként is nehéz körülmények között mûködô kereskedelmi, közszolgáltatói szférát. Az adóalap módosításából eredô várható bevételkiesés ellensúlyozható a nettó árbevétel inflációs emelkedésével, a vállalkozások tevékenységének bôvülésével. Ezért az MKIK továbbra is az adó mértékének 1,2 %-os felsô határát tartja elfogadhatónak.
Ezidáig az állandó jelleggel végzett iparûzési tevékenység esetén az adóalapból az anyagköltség nem volt levonható. A Kormány tervezet az adó alapjának módosítását két lépésben kívánja végrehajtani:
1998-ban az anyagköltségnek csak 50 %-ával csökkentené az adóalapot , a teljes anyagköltség levonására pedig csak 1999-tôl nyílna lehetôség. Az MKIK már 1998-tól indokoltnak tartja az anyagköltség 100 %-os levonhatóságát, mivel ez biztosítja a kereskedô, a termelô és szolgáltató vállalkozások közötti egyenlô közteherviselést.
Osztalékadó
Az 1997. évi 27 %-os - magánszemélyekre vonatkozó - osztalékadó mértékét a Kormány módosítási indítványa jövô évre 35%-ra tervezi. Érezhetô, hogy a törvényalkotók ezt a lépést prevenciónak szánják, hogy a bért a vállalkozók ne osztalék ágon vegyék ki, a magas közterhek elkerülése érdekében. Indokolt azonban, hogy a tôkejövedelmek, melyek többnyire már egy adózott jövedelem alapján képzôdnek, ne a bérrel azonos adóterhelés alá essenek, hanem az egyéb tôkejövedelmek adóztatásához közelítsenek. Az MKIK fentiek értelmében az osztalékadó további emelése helyett, annak 20 %-ra való csökkentését tartja indokoltnak.
Átalányadó
Az MKIK indokoltnak tartja az átalányadózás választhatóságának kiterjesztését. Ezért ebbe a körbe javasolja bevonni a munkaviszony mellett, kiegészítô tevékenységet végzô egyéni vállalkozókat, ideértve a nyugdíj mellett vállalkozókat is. A javaslat csak azokra a kiegészítô tevékenységû vállalkozókra vonatkozik, akik munkáltatójukkal nem állnak vállalkozási (megbízási) jogviszonyban.
Az átalányadózás minél szélesebb körben választhatósága megkönnyíti a vállalkozások adózással, nyilvántartással összefüggô feladatait. Az inflációs hatások miatt a vállalkozások árbevétele jellemzôen növekedett. Célszerûnek látszik ezért, hogy az érintett körben a 3 millió forintos árbevételi határ 5 millió forintra emelkedjen.
Kamarai tagdíj
A kamarai törvény elfogadásakor a törvényalkotók deklarált szándéka volt, hogy a nyereséges vállalkozók számára a kamarai törvény bevezetése többlet terhet ne jelentsen. A kamarák számára a kamarai rendszer alapmûködése, az elôírt feladatok ellátása forrás igényt támaszt, amelyet költségvetési támogatás hiányában a tagdíjból kell fedezni. Indokolatlan, hogy eddig az állam által végzett közjogi feladatok terheit újabb befizetésekkel a vállalkozók finanszírozzák, miközben csak a feladat elvégzésének helye változik. Ezért fontos, hogy az egyéni vállalkozók személyi jövedelemadójából az adóévben esedékes és abban az évben befizetett gazdasági kamarai tagdíj legalább 10000 Ft-ig, de inkább 30000 Ft-ig leírható legyen.
Döntött a kormány
Hatékonyabban dolgozhat a kamara
Szeptember végi ülésén számunkra két fontos, a kamarai tevékenységet közvetlenül érintô kérdést tárgyalt a kormány. Elfogadta a kamarai és az egyéni vállalkozói törvény módosítására benyújtott tervezetet. A törvénymódosítási javaslatokat a parlament ôszi ülésszakán tárgyalja és bízunk abban, hogy azokat az országgyûlés elfogadja.
A kamarai és az egyéni vállalkozói törvény módosításával a kamarák számára lehetôvé válik, hogy hatékonyabban lássák el a közfeladatokat és megteremti az arányos teherviselést a tagdíjfizetésben. Megteremtôdik a lehetôsége a hálózatszerûen, fióktelepekkel mûködô cégeknek a területi kamarai tagságra anélkül, hogy számukra ez többlettagdíjat jelentene. A kamara jogosítványt kap arra, hogy a tisztességes vállalkozók érdekében eredményesen intézkedhessen a piac törvényeit megsértôkkel szemben. A törvénymódosítás után a kamara meghatározott esetekben a cég megszüntetését kérheti a cégbíróságtól, továbbá pert indíthat a fogyasztók érdekeinek képviseletében.
A kamarák - a törvénytervezet szerint 1998.júlis 1-tôl - átveszik a vállalkozói igazolványok kiadását. Az un."egyablakos "regisztráció bevezetésével leegyszerûsödik az igazolványt kiváltani szándékozók dolga: a szükséges okmányok benyújtása után a kamara fogja számára mindazokat az adminisztratív teendôket elvégezni, amelyet eddig az adó-,TB stb
ügyintézés jelentett.
Jövô évre várható változások
Az Érdekegyeztetô Tanács október 15-i ülésén a Kormány, a munkaadók és a munkavállalók kéviselôi megtárgyalták az 1998 évi költségvetés tervezett változtatásait.
Megállapodtak abban, hogy január 1-tôl a minimál bér havi 19.500.-ft lesz, a jelenlegi 17.000 ft helyett. Ebbôl adódóan a társadalombiztosítási járulék fizetendô összege nôni fog, közel 1000 ft-al havonta.
Az egészségügyi hozzájárulás jelenlegi 1.800 ft/hó összege is változik 2.100 ft/hóra.
Várhatóan változik a munkaadói járulék összege is a 4,2 % helyett 4 %-ot kell majd a munkaerôpiaci alapba befizetni.
A megállapodás szerint az alkamazottak SZJA jóváírása a jelenlegi 3600 ft/hó helyett 4200 ft/hóra emelkedik, valamint a munkáltató által adható adómentes étkezési hozzájárulás 1200 ft helyett 1400 ft lesz havonta.
Fenti módosítási javaslatokat az országgyûlés november hó végén fogja tárgyalni!
|