Az utóbbi két évtizedben az egyébként sem nagy létszámú megye lélekszáma folyamatosan csökkent. A tendencia szerint a megyébõl a legaktívabb korosztály, a 30 - 39 év közöttiek vándorolnak el. A lakosság elöregedése folytatódik, csökken az élveszületések és a házasságkötések száma. Országos összehasonlításban Nógrád megye a népmozgalmi és a lakóhely szerinti statisztikákban a legkedvezõtlenebbek között szerepel.

A lakónépesség 1999 év végén 216.538 fő volt, a népsûrûség pedig négyzetkilométerenként 85 fõ. A megye lakossága 128 közigazgatásilag önálló településen él. A megyeszékhely - Salgótarján - mellett Balassagyarmat, Szécsény, Pásztó, Bátonyterenye és Rétság rendelkezik városi ranggal. A hat város hat statisztikai kistérségre bontja a megyét. A kistérségek, s az egyes térségben található települések a következõk:

A megye településhálózata aprófalvas jellegû, a 128 községben jelentõs számban ezer lakos alattiak a települések. A hat városban élõ népesség együttesen 98 ezer fõ, ebbõl a megyeszékhelyen 47 ezren élnek. A megyén belül jellemzõ a városokból a községekbe történõ mozgás, 1990 és 1995 között a városok népessége 5,5 százalékkal csökkent, miközben a községekben 2,1 százalékos növekedés volt tapasztalható. Ugyanebben az idõszakban 3,5 százalékkal fogyott a megye lakossága.

A Nógrádban élõk többségének anyanyelve magyar, de nem elhanyagolható a szlovák és német nemzetiségûek száma sem. Számottevõ etnikai kisebbséget alkot a cigányság, az ország megyéi közül Nógrádban az egyik legmagasabb a romák aránya. A munkanélküliségre vonatkozó adatok szerint Nógrád országos szinten a legrosszabbak közé tartozik. 1999 végén 13.324 regisztrált munkanélküli volt a megyében, a munkanélküliségi ráta 15,6 százalékos. A megyék rangsorában ez a negyedik legrosszabb mutató.

A nemek aránya a lakosságban viszonylag állandó, 1999-ben 48,3 százalék volt a férfi, s 51,7 százalék a nõ. A megye átlagéletkora 68 év, ebbõl a férfiak általában 64, a nõk pedig 73 éves korukig élnek. A népesség természetes fogyása rendkívül felgyorsult a legutóbbi néhány évben, ennek ellenére a nógrádi lakónépesség számának csökkenése elsõsorban a gazdasági - szociális okú elvándorlással magyarázható.