Palóc kultúra

A palóc kultúra sajátosságait jól mutatják a dalok, mesék, mondókák, balladák, köszöntô rigmusok, a karikázó táncok is. Érdekes ahogyan a feszes ritmusú, díszítéses, lassúbb, méltóságteljesebb elôadásmódú dallamok megváltozott szöveggel a summás- és bányászélet kifejezôivé is váltak. Mind a palóc népdalok, mesék, mind a nógrádi summás- és bányászdalok összegyûjtésében, kiadásában nagy érdemeket szerzett az elmúlt években a salgótarjáni zeneiskola tanára, Nagy Zoltán. Id. Szabó István az évtizedekig Benczúrfalván alkotó Kossuth-díjas szobrászmûvész lényegében egész életét annak szentelte, hogy fába faragja a paraszti életforma sajátosságait, a népviselet jellegzetességeit, a bányászemberek sorsát.

A néphagyományok, szokások szinte teljes körû ápolásában kiemelkedô szerepet tölt be Hollókô község, amely mint a kulturális világörökség része, 1992-ben az UNESCO kiállításán Párizsban is bemutatkozott egy parasztportával. Maga a település élô falumúzeumként reprezentálja a kultúra folytonosságát. Ma is lakott szép házai eleve látványosak, gyönyörû a mûemlék katolikus templom, nem beszélve az idegenforgalmi célokra is felújított, kialakított építményekrôl (pajtakert, kovácsmûhely stb.). A község hagyományôrzô csoportja rendszeresen mutat be helyi életképeket. Éveken át augusztus 20-án itt rendezték a Palóc Szôttes elnevezésû folklórfesztivált.

A balassagyarmati Palóc Múzeum , mint a neve is mutatja, elsôsorban néprajzi értékek tárháza. Megalapozásában, fejlesztésében nagy szerepet játszott az 1977-ben elhunyt Manga János, aki nemcsak folklórkutatóként, hanem igazgatóként is beírta nevét az intézmény történetébe. A múzeum gyûjteménye felöleli Nógrád megye teljes paraszti kultúráját. Állandó kiállítása a Bölcsôtôl a sírig címmel 1992-tôl látható. Az épületet övezô ligetben felállított parasztporta az elsô áttelepített építményekbôl álló szabadtéri múzeum volt Magyarországon. Egyes elemeit a 30-as években kezdték ideszállítani. A bemutatót 1967-ben újították fel. A jelenlegi ház Bocsárlapujtôrôl, a pajta Litkérôl, az olajsütô Patvarcról származik. Az utóbbi években szakrális egységgel egészült ki a palóc fundus. A kápolna másolata a szandait idézi, az út menti kereszt Karancs vidéki.

Almenü