Nógrád megye mûemlékei


MÁTRAVEREBÉLY

Római Katolikus templom, Mûemlék jellegû

Dózsa György út 4., - Hrsz.:2.

A templomot elõször 1329-ben és 1331-ben említették. Ezek az adatok arra a kis román templomra vonatkoztak, melyek alapfalai a mai hajó észak-keleti részében kerültek elõ. A tatárjárás pusztításait követõen a hajót dél-nyugat felé hosszan megtoldották, a század végén pedig a román épületrészhez oldalkápolnákat építettek. A XIV. század közepén a román rész lebontásával kora gótikus bõvült: elkészültek a mai fõ- és oldalszentélyek, a hajót beboltozták. Verebi Péter kegyurasága alatt, 1830 körül kapta a templom a mai, végleges formáját. Az oldalkápolnák szélességének megfelelõen háromhajóssá alakították, kápolnát helyeztek el a régiek helyett az építmény déli részén, s ugyanekkor készült el az oldalfal két gótikus kapuja. A templom búcsúengedélyt kapott, a község vásártartási jogot a búcsú napjára. A már elkészült templomban temették el 1403-ban Verebi Pétert. Késõbb kõboltozata beszakadt, míg 1709-ben famennyezetét említik. Barokk boltozata több részletben készült. A háromhajós templom hajóit közös tetõszék fedi, középszentélye magasabb, oldalszentélye alacsonyabb. Támpillérei megmaradtak, legnagyobbrészt kváderes kiképzésûek. A templom dél-keleti falához kváderkövekkel falazott elõcsarnok csatlakozik szélesebb, gótikus kõkeretes bejárattal. A hajóba vezetõ belsõ ajtó egyenes záródású. A háronûmhajós belsõ tér megõrizte a XIV. századi bõvítés alaprajzi elrendezését, a fõ- és oldalhajóit fedõ barokk csehsüvegboltozat 5-5 középkori pilléren nyugszik. Ezek nyolcszög keresztmetszetûek. A szentélyt a helyreállítás óta síkmennyezet fedi, a fõ- és észak-nyugati oldalhajó hat, a dél-keleti négyboltszakaszos. Középkori keresztbotozatából csak gyámkövek és bordaindítások maradtak meg. A hajó dél-nyugati végében középkori kápolnából átalakított sekrestye, dongaboltozatos karzat és a hozzá vezetõ középkori csigalépcsõ helyezkedik el. Az észak-nyugati hajó végében kõtár van elhelyezve. Igen jelentõs a szentélyben látható kis kora gótikus és a díszesebb késõ gótikus kegyúri ülõfülke, Verebi Péter erdélyi alvajda 1403-ból való sírköve és a késõ reneszánsz - kora barokk kõszószék. Szentélyétõl észak-keletre harangtorony kõ alapfala látszik, ezen a középkorban valószínûleg fa toronyszerkezet állt.

Magtár, Mûemlék jellegû

Ságvári E. út 3., - Hrsz.:754.

A magtár a község belterületén, az egykori Tiribes puszta részén épült a XVIII. században, barokk stílusban. Az épület téglalap alapú, kontyolt nyeregtetõvel. Magas lábazat veszi körül, falait széles lizénák tagolják, melyeket erõs kiülésû ereszpárkány zár le. Vegyes falazattal épült, két bejárata riolit kõkerettel készült. Északi és déli oldalon a bejáratok mellett 3-3 négyszöges ablaka van, melyek csúcsíves zsalugátert utánzó romantikus fakeretbe vannak foglalva. Az épület hárommenetû, dongaboltozatos, középsõ része alatt pince helyezkedik el.

Mátraverebély - Szentkút:

Remetebarlang, Mûemlék jellegû

Szentkút, - Hrsz.:0158.

A környékhez több, Szent Lászlóval és csodálatos gyógyulásokkal kapcsolatos monda fûzõdik. Szentkút a hagyományok szerint az 1200-as évektõl búcsújáró hely volt. A remetebarlang középkori eredete nem igazolható. A remeték fõleg a XVIII. században tartózkodtak a barlangban, de egyes közlések szerint még az 1930-as években is lakták. A barlangnak két kápolnája, egy nagyobb csarnoka, egy konyhája, étkezõhelyisége, három hálókamrája, egy kamrája és egy illemhelye volt. A helyiségek méretei változóak, legnagyobb a két kápolna és a konyha, belmagasságuk 1,9-2,6 méter közötti. Mennyezetük sík, illetve a kápolnáé kosárívesen van kifaragva. Több helyen megmaradtak az ajtók és ablakok keretei, az ablakokon vasrács nyoma látható. Mindkét kápolnába oltárt, a jobboldaliban az oldalfalból elõreugró karéjos végzõdésû keresztet faragtak ki a puha mészkõbõl. A konyha volt az egyetlen fûthetõ helyiség, itt a tûzhely, a füstelvezetõ csatorna, a falak melletti ülõpadkák és a nagyméretû téglából készült padlóburkolat maradványai még megfigyelhetõk. A hálókamrában deszkafekhelyek tartására szolgáló párkányok maradtak meg. A barlangok felett a sziklafalon még látható a füstcsövet tartó vaskengyel, valamint a korábban még meglévõ három nagy fakereszt rögzítõ szögei.

Mátraverebély - Szentkút:

Római Katolikus templom, Mûemlék

Szentkút 14., - Hrsz.:0138/4

A búcsújáró helyhez több, Szent Lászlóval és csodálatos gyógyulásokkal kapcsolatos monda fûzõdik. A forrást 1290-ben említették elõször. Korábbi fa kápolnája helyett 1705-ben kõkápolnát építettek, de ez 1755-ben már romos volt. A templomot Bellágh Antal remete kezdte el alapozni, majd az Almásy család segítségével 1758-63 között készült el a mai formájában. A barokk stílusú templom kéttornyú, egyhajós, észak-dél tájolású, melyhez késõbb kolostorépületet toldottak. Tornyai enyhén elõreugranak, a fõhomlokzatot falpillérek, öv- és órapárkány, szoborfülkék díszítik. A tornyokat hagymasisak fedi, a köztük lévõ falat háromszög oromzat zárja le. A hajó törtvonalú oldalfalai a tengelytõl eltérõ irányúak, a szentély félköríves. A nyugati oldalhoz kapcsolódik az Almásy sírbolt. Rövid, széles, boltozott hajója van, a hevederek kosárívesek. Fõoltára rokokó stílusú, itt van elhelyezve a XVIII. századi Mária kegyszobor.

Vissza...