Római Katolikus templom, Mûemlék jellegû

Hõsök tere, - Hrsz.:329.

A község plébániájának elsõ említése 1283-ból való. Az 1688-as leírás szerint a szentély és a sekrestye boltozott volt, a hajót festett famennyezet fedte, festve voltak az ülõhelyek és az új karzat is. 1710-ben leégett. A mai templomot a plébánia adatai szerint 1743 körül barokk stílusban Esterházy Imre prímás építtette. A templom nagyobbméretû, egyhajós, keltelt, elõreugró középtornyos. Háromemeletes tornyához íves oromfalak csatlakoznak, bádogborítású hagymasisakja alatt tagolt órapárkány látható. Az oldalfalakat kettõs falpillérek tagolják, közöttük félköríves, záróköves kerettel ellátott ablakok helyezkednek el. Kissé keskenyebb szentélye egyenes záródású, legömbölyített sarkokkal. Mindkét oldalához sekrestye kapcsolódik. Hajója ötszakaszos, szentélye és két sekrestyéje csehsüvegburkolattal fedett. Az oltár barokk, keresztelõkútja klasszicista stílusú.

Római Katolikus plébánia, Mûemlék jellegû

Hõsök tere 2., - Hrsz.:348.

A község plébániáját már 1283-ban említették a feljegyzések, ám a mai épületet az új templommal egyidõben, 1743-ban építették. A kettõs falsáv és az ereszpárkány a templommal és a Drágffy kúriával építészeti azonosságot mutat, barokk kapuját az elmúlt évtizedekben átalakították. A plébánia földszintes, L alakú épület, térre nézõ homlokzatát kettõs falsávok tagolják. A homlokzat közepén széles, kõkeretes kosárívvel záródó, kerékvetõvel, váll és zárókõvel kialakított kapu helyezkedik el. Az ablakok felett íves szemöldökpárkányok láthatók. Manzárdtetõs, térre nézõ tetõsíkján öt oromzatos nyílással. Helyiségei tükörboltozatosak.

Volt Drágffy kúria, Mûemlék jellegû

Hõsök tere 8., - Hrsz.:359.

A kúria fõépülete 1790 körül épült, késõ barokk stílusban. L alakú, földszintes, a térre nézõ homlokzatot falsávok tagolják, a falkoronát kétrészes ereszpárkány díszíti. A kettõs nyeregtetõ végeit a tetõ törésvonalánál párkánnyal megosztott háromszögû oromzatok zárják le. A fõhomlokzat ablakai füles keretezésûek, felettük íves szemöldökpárkányok láthatók. A fõépület és az alacsonyabb tetõzet oldalszárny udvari homlokzatán dór fejezetû pillérekkel megtámasztott, mellvédes tornác fut végig. A fõépület közepén ez terasz-szerûen elõreugrik, felette háromszögû oromzat látható. Helyiségei síkfödémesek.

Egykori intézõi lak, Mûemlék jellegû

Hrsz.:0143.

A település a középkorban Szentlõrinc néven önálló községként szerepelt, az utóbbi évszázadokban azonos névvel már csak puszta volt. Az épület késõ klasszicista stílusban majorsági intézõi lakás céljára épült 1840 körül. a földszintes, téglalap alakú épület udvari homlokzatán a két szélsõ ablak között hat egyszerû fejezetes oszlop által tartott visszaugró tornác helyezkedik el. Ablakai vakolt kerettel hangsúlyozottak, felettük különálló, egyenes szemöldökpárkány látható. A falkoronán tagolt ereszpárkány fut körbe, csapott sátortetõ fedi. Az épület tetõszerkezete az elmúlt évek során tönkrement, cseréphéjazat hiányossá vált, a tornác feletti mennyezet egy része leszakadt.