Római Katolikus templom, Mûemlék jellegû

Arany János út 20., - Hrsz.:799.

A helyi hagyomány szerint a község elsõ temploma a Hollós dombon, a Pusztafalu dûlõben, a második a törökök utáni idõben a plébániától keletre állt. Az akkor még önálló püspöki falu barokk templomát 1764-ben kezdték építeni, s 1769-ben fejezték be. 1803-ban a szentély boltozata beszakadt. A templom észak-kelet - dél-nyugat tájolású, egyhajós, dombon álló, elõreugró homlokzati toronnyal. Fõhomlokzatát lizénák, faltükrök, szoborfülkék és párkányok díszítik. Az oldalfalak egyszerûek, az épületen gazdagon tagolt koronázópárkány fut körül. Félköríves, a hajótól keskenyebb szentélye van, ennek észak-nyugati oldalához épült a sekrestye. A torony alatti fõbejárat szegmentíves kõkerettel készült. A szûk toronycsarnokból baloldalt nyújtott orsófalba fogott falépcsõk vezetnek fel a karzatra. Kétboltszakaszos hajóját csehsüveg, a szentélyt csehsüveg és félkupolaboltozat fedi. A karzatot két, kosáríves hevederekkel kötött pillér tartja, a mellvéd középen kihajlik. Berendezésébõl a XVIII. századi, nagyméretû, barokk fõoltár, valamint a copf stílusú szószék és keresztelõmedence jelentõsebb.