Mátraalmás (Szuha):

Fafeszület, Mûemlék jellegû

Bem J. út, - Hrsz.:2237.

A népi jellegû tölgyfa feszületet Lajgut András egykori szuha-hutai bíró állította 1869-ben. A feszület a Bem út kis térré kiszélesedõ részén, magántelken áll, kerítéssel van körülvéve. A függõleges keresztszár a korpuszig hengeres, tövénél párhuzamos, csavart sávok, majd fogazott peremek díszítik. Ezek felett felirat helyezkedik el. A feliratot és a felette kifaragott két gyertyatartót és úrmutatót virágok, szõlõindák, levelek díszítménye veszi körül. Oszlopszerû részét fogazott peremek zárják le. A keresztszárak végén hétkaréjú faragás látható. Korpusza vaslemezbõl készült, az elmúlt évtizedekben a feszületet még bádog védõtetõ fedte. Tövénél bevésett gerendával van megerõsítva.

Mátraalmás (Szuha):

Harangláb, Mûemlék jellegû

Bem J. út, - Hrsz.:2237.

A népi jellegû haranglábat Lajgut András egykori szuha-hutai bíró állíttatta 1868-ban. A tölgyfagerendát 1907-ben és 1982-ben, azonos méretben és formában megújították. A Bem út kis térré kiszélesedõ részén, magántelken áll a feszület mellett, kerítéssel van körülvéve. Jóval magasabb a feszülettõl, négyzetes keresztmetszetû tölgyfagerendából készült, mely a felsõ negyedénél villaszerûen kettéágazik. Az ágak között van elhelyezve a 25 centiméter átmérõjû, kis harang. A harangláb csúcsán rossz állapotú, fakeresztben végzõdõ, kúpos zsindelytetõ látható. A gerenda elõoldalára a feszület magasságában 1907-et, a megújítás évét vésték.

Szuha:

Harangtorony, Mûemlék jellegû

Kossuth út, - Hrsz.:390.

A dorogházi, 1811. évi Canonica Visitatió már a mai kõtornyot írta le három haranggal. Az egyemeletes, zömök, négyzet alaprajzú torony a XVIII. században épült, barokk stílusban. Emeletén minden oldalon félköríves nyílás látható, bejárata a Kossuth út területérõl nyílik. Alacsony gúlatetõ fedi. Két harang van elhelyezve benne, az emeletet mindkét irányban két-két vonórúd merevíti.

Római Katolikus templom, Mûemlék jellegû

Kossuth út 82., - Hrsz.:75.

A település XV. századi eredetû, gótikus jellegû, középkori temploma 1688-ban elhagyatottan ált. A dorogházi, 1811-es Canonica Visitatió szerint a mai templomot a régi felhasználásával építették barokk stílusban. Egyhajós, keletelt, kisméretû templom. Szentélye a hajótól keskenyebb, sarkain a zömök, középkori támpillérek megmaradtak. A falak egyszerûek, tagolatlanok, fõhomlokzata törtvonalú, csúcsánál kis, vízszintes szakasszal záródik. Fõbejárata félköríves, késõ gótikus, hornyolt kõbéléssel készült. A hajó síkmennyezetes, a diadalív félkörívû. A szentély fiókos keresztboltozata barokk, de eredetileg a gótika idõszakából való. A sekrestye ajtaja és a szentély falfülkéje gótikus.