Nógrád megye mûemlékei


SZÜGY

Volt Simonyi kastély, Mûemlék jellegû

Hunyadi út 31., - Hrsz.:1.

A kastélyt a Simonyi család építtette 1755-ben, késõ barokk stílusban. A téglalap alaprajzú kastély magas lábazaton áll, egyemeletes, két oldalán középrizalitokkal. Az udvari homlokzaton a rizalit erõteljesen kiugrik, földszinti falait három széles, kosáríves árkád töri át, melyek közül a két oldalsót az utóbbi években mellvéddel látták el. Innen nyílik az épület kõkeretes fõbejárat is. Mindkét rizalit ablakait íves, megtört vonalú szemöldökpárkányok, sarkait lizénák díszítik, a falakat timpanon zárja le. A kastélyfalak egyszerûek, csak a két emelet között és az eresz vonalában tagolja a homlokzatokat egy-egy körbefutó párkány. Emeletenként külön saroklekerekítések láthatók. Az épületet manzárdtetõ fedi. Belsõ tere kétmenetes, középfolyosóval, melynek az északi falon külön bejárata van. Felette helyezkedik el a faragott oszlopos falépcsõ. A helyiségeket síkmennyezet fedi, földszintjén a kerti rizalit szélességében található a kastély díszterme. Alápincézett, a lejárat az északi falon nyílik, a pince külön lépcsõtérben és két dongaboltozatos részbõl áll, melyek között igen meredek lépcsõ vezet fel a folyosóhoz. Innen alacsony, de mászható folyosó ágazik el a pinceboltozat vállmagasságban és három derékszegû töréssel, a kerti rizalit alapfalában haladva a díszterem padlózata alatt ér véget.

Volt Beniczky kúria, Mûemlék jellegû

Mikszáth K. út 10., - Hrsz.:201.

A kúriát a Beniczky család építtette 1830 körül, klasszicista stílusban. A földszintes, téglalap alaprajzú épület fõhomlokzatán oszlopos elõcsarnokkal, dél-keleti sarkán kisebb kiugrással készült. Az elõcsarnok az épület tömbje felé részben visszalépõ, ennek megfelelõen négy elõreugró és két falsíkban álló, dór fejezetû oszloppal készült, márványlépcsõ vezet fel hozzá. Homlokzati falpillérek tagolják, az ablakokon szegecselt, középen levélmintás vasrácsok láthatók. Minden helyisége síkmennyezettel készült.

Beniszky sírkápolna, Mûemlék jellegû

Rákóczi út, régi temetõ, - Hrsz.:132.

A barokk stílusú kápolnát a Beniczky család építtette barokk stílusban, 1780 körül. Négyzetes hajóból és félköríves szentélybõl áll. Falait lizénák tagolják, a fõhomlokzat párkánya felett magas, hajlított ívû oromzat áll. A bejárat kõbélése és az ablakok szegmentívesek. A hajót pillérekre támaszkodó csehsüveg, a szentélyt félkupolaboltozat fedi.

Evangélikus parochia, Mûemlék jellegû

Rákóczi út 55., - Hrsz.:102.

A községben 1650-tõl volt evangélikus lelkészi szolgálat, s a korábbi parochia az 1795. évi tûzvészben égett le. A mai parochia 1820 körül épült, klasszicista stílusban. Az épület földszintes, L alakú, falai tagolatlanok, csak a körbefutó ereszpárkány jelent díszítõelemet. Az udvari homlokzat L alakú tornáccal készült, melyet a hosszabb udvari szárnyon hat sima kiképzésû, dór fejezetes oszlop, a rövidebb szárnynál egy nagyméretû pillér tart. Helyiségei síkmennyezetûek.

Evangélikus templom, Mûemlék jellegû

Rákóczi út 57., - Hrsz.:102.

A községben 1577-tõl éltek evangélikusok, és 1650-tõl már lelkészi szolgálat is volt. 1698-ban felszentelték templomukat, mely akkor a mohorai út mellett állt. Mai temploma 1744-81 között épült, majd rövidesen - 1795-ben - le is égett. Tûzvész pusztított 1823-ban és 1844-ben is. A templom megközelítõen észak-dél tájolású, egyhajós. Elõreugró, magas homlokzati tornya az ablakok helyzete szerint négyszintes, mindkét oldalán bejárattal. Alsó két szintje szélesebb, a harmadik szint átmenet a felsõ, karcsúbb építményhez. Párkányok, lizénák tagolják, kihasadó, törtvonalú gúlasisak fedi. A templom magas oldalfalait a lizénák falmezõkre osztják. Szentélye a hajótól keskenyebb, félköríves záródású. A toronycsarnokból csigalépcsõ vezet a toronyba, s innen nyílik a hajó kõkeretes kapuja is. Oldalajtó található parochia felõli falban. Hajóját széles, szegmentív keresztmetszetû dongaboltozat fedi, a szentély süvegboltozattal készült. Tágas karzata négy pilléren nyugszik.

Volt megyeháza, Mûemlék

Rákóczi út 99.,103., - Hrsz.:36.

A Beniczky család tulajdonát képezõ területen 1750-ben épült fel a Simonyi kastély. A téglalap alaprajzú, négy saroktornyos épületet egy 1785-ös alaprajz már ábrázolja. A ma meglévõ kastéylrészek késõbb épültek hozzá, s az együttest, 1763-1790 között vármegyeházaként használták. A barokk stílusú, egyemeletes, azonos alaprajzú szimmetrikusan elhelyezett két épületbõl álló együttes téglakerítéssel van összekapcsolva, melynek közepén barokk oromzatú kapuépítmény helyezkedik el. Az épületek bejárat az udvarról nyílik, az ezzel ellentétes utcai homlokzatok középrizalittal készültek. Mindkét földszint tagolatlan, az emeleteket az öv- és ereszpárkányok között lizénák díszítik. A baloldali épületen egyszerû ablakkereteket és vízszintes szemöldökpárkányokat alkalmaztak, a jobboldali, keleti rész kõablakkeretei díszesebbek, íves, törtvonalú szemöldökkel készültek. Mindkét épületben dongaboltozatos középfolyosók, teknõ- és kolostorboltozatos helyiségek vannak. Észak felé a kerítések folytatódnak, a jobboldali falban fordított kulcslyuk alakú lõréseket építettek. Az udvar és kert közötti kerítésbõl már csak egy kosáríves kõ kapukeret látható. Az udvaron régen egy téglalap alaprajzú kastély is állt, melybõl ma már csak a több részes pince maradt meg.

Vissza...