Teleki sírbolt, Mûemlék jellegû

Evangélikus temetõ, - Hrsz.:282.

A sírboltot 1784-ben, késõ barokk jelleggel, Wattay Borbála halálakor építette Jung József pesti építõmester. Késõbb ide temetkezett a Teleki és a Degenfeld család is, ma ravatalozónak használják. A kisméretû, 7,6 X 9,5 méter alapterületû építmény fõhomlokzata enyhén elõreugró középrizalittal készült, a félköríves záródású oromzatot koronázó- és övpárkány tagolja. Bejárata szegmentíves. Két boltszakasz fedi, melyek kosáríves hevederekre támaszkodnak. A bejárattal szemben, az észak-keleti falon van felállítva az úgynevezett Teleki epitáfium, mely valójában Róth Tamás feleségének, Wattay Borbálának a síremléke. Vörös mészkõbõl készült, kétrészes, magassága 3,7 , szélessége 2,15 méter. Felsõ tábláján magyar, lent latin nyelvû felirat olvasható, mely az elhunyt tulajdonságait méltatja és intelmeket ad a szöveg olvasójának. A síremlékeket a Wattay címer, illetve a remény és a halál allegorikus szobrai díszítik. A bejárattól balra, két újkori szarkofágban gróf Degenfeld Schonburg Lajos és felesége van eltemetve. A tulajdonképpeni sírboltba, ahol a Teleki család nyugszik az ellenkezõ oldalon lehet lejutni.

Evangélikus templom, Mûemlék jellegû

Kossuth út, - Hrsz.:282.

Szirák elsõ imaháza a Johanita kolostor helyén állt, ezt azonban lerombolták. Romjai közül került elõ egy XIII. századi faragvány. Mai templomát 1782-88 között, copf stílusban építették. 1832-ben leégett. Tornyát 1836-ban, a templomot 1880-ban és 1927-ben állították helyre. Az elõreugró homlokzati tornyos, egyhajós templom észak-kelet - dél-nyugat tájolású. Alsó két szintje szélesebb építmény, vakolata rusztikázott jellegû. A torony 3. Szintje hasonló díszítésû, legfelsõ nyújtott emeletét fûszerdíszes fejezetû falpillérek és órapárkány tagolja, barokk sisak fedi. A templom díszítés nélküli oldalfalakkal, egyenes záródású, hajó szélességû szentéllyel épült. Eredetileg mindkét oldalfalban nagyméretû, szegmentíves ablakok voltak, ezeket az északi oldalon befalazták és helyettük két, kisméretû elliptikus nyílást készítettek. A déli oldalon barokk kõkeretes ajtó nyílik a hajóba. Belsõ tere négyboltszakaszos, a torony melletti elsõ szakaszt magasan elhelyezett, két pilléren nyugvó karzat tölti ki, amely kapcsolódik az elsõ emeleti toronyszobához. A templom padlózatát négyzetes és nagyméretû tégla alkotja. Berendezései közül a szószékoltár, két keresztelõ medence és a templom padsorai jelentõsek, vörösfenyõbõl, copf stílusban készültek a XVIII. század végén.

Volt Teleki - Degenfeld kastély, Mûemlék

Petõfi út 24-26., - Hrsz.:154.

Az egyemeletes kastély barokk stílusban épült 1690 körül. Középrésze téglalap alaprajzú, oldalszárnyai hátraugróak. A kronosztikon szerint késõbb romossá vált kastélyt Róth Tamás építtette újjá 1748-ban. Feltehetõen ebben az idõszakban készültek a díszterem falképei és a már elpusztult kandalló is. A XVIII. század második felében a Teleki család birtokába került. Több romantikus díszítménye és épületrészlete az 1860 körüli helyreállításkor készült. A századforduló táján a Degenfeld család lett a birtokosa.

Az emeletes fõépület udvari és kerti homlokzatán középrizalit, emeletének sarkain sokszögû tornyocskák helyezkednek el. Pinceszintje kiemelt, mely a fõépület elõtt boltozott árkádokkal kiképzett falként jelentkezik, majd hátraugorva az oldalszárnyak elõtt támfalként folytatódik. Az árkádokat a helyreállítás során tárták fel és bontották ki. Ez egyúttal az épület elõtt keskeny teraszt képez, melyre két, íves, a pihenõnél kapcsolódó kétkarú lépcsõ vezet fel. A fõhomlokzatot vízszintes, illetve az emeleten változatos, megtört vonalú szemöldökpárkányok, kettõs, kompozita fejezetes falpillérek, keretezett faltükrök és stukkók díszítik. Oromzatát vázákkal, fogsoros párkánnyal ellátott timpanon zárja le. A karcsú saroktornyok sokszög alaprajzú, gerezdes gyámról indulnak, s attikával, hagymasisakkal fejezõdnek be. A fõbejárat felett gazdagon formált kapudísz látható. A kastély oldalszárnyai egyszerûbbek, magas attikával és manzárdtetõvel készültek. Kerti homlokzata elõtt a terep emelkedése miatt bevágás és magas támfal húzódik, melyet a földszintjén árkádos, emeletén átjáróval épített középrizalit köt össze a kastéllyal. A fõépület középfolyosós elrendezésû, aránylag keskeny elõcsarnoka és késõbben átalakított lépcsõháza van. Belsõ lépcsõ vezet le a pincébe és a bal oldalszárny hátfalában is van egy igen szûk, meredek, rejtett lépcsõ, ami a kerti támfalhoz nyílik. A lépcsõház emeleti csarnokában durván lefaragott kõ kandallófülke látható. Helyiségei a hátsó középrizalit és a lépcsõház kivételével boltozottak, több helyen stukkó dísszel vannak ellátva. Festett oszlop- és füzérkeretekbe foglalt falképek díszítik az emelet középsõ termét. A hét képbõl álló sorozat tájképi hátterû jeleneteket, szimbolikus alakokat ábrázol. Az épület alatti bonyolult pincerendszer donga- és süvegboltozattal épült, összeköttetésben van a terasz alatti árkádos folyosóval. Udvarát kétoldalt kiugró sarokszobákkal készült melléképület, elõl kõfalas kocsifelhajtó zárja le.

Volt Bozó kúria, Mûemlék jellegû

Petõfi út 36., - Hrsz.:161.

A kúria utcai szárnyát a Bozó család építtette 1840 körül klasszicista stílusban. Az udvari szárny ennél késõbb épült hozzá. A földszintes, L alakú épület utcai szárnyának fõhomlokzata elõtt négy teljes, és két féloszloppal támasztott, timpanonnal lezárt portikusz áll. Ennek szintjében a teljes fõfal elõtt terasz helyezkedik el. Az ablakok és az oromzat fõpárkánya szecessziós díszítésû. Dél-keleti oldalfalát három igen alacsony, zömök támpillér erõsíti. Az udvari homlokzaton a portikusz szélességében középrizalit helyezkedik el, ennek dél-keleti sarkához kapcsolódik az udvari szárny, melynek hátfala a támpillérek vonaláig elõreugrik. Az udvari homlokzaton visszalépõ tornác látható, négy kosáríves nyílását oszlopok tartják.

Volt Bozó ház, Mûemlék jellegû

Róth Johanna út 1., - Hrsz.:296.

A földszintes, téglalap alaprajzú épületet a Bozó család építette 1820 körül, klasszicista stílusban. Déli homlokzatán a falsíkon belül oszlopos tornác helyezkedik el. A hat nyílást öt szabad és egy fél dór fejezetû sima oszlop tartja. A külsõ felújításkor a bal oldali elsõ nyílást befalazták. Keleti oldalfalát két megtört vonalú, üreges vasbeton pillér támasztja. Helyiségei síkmennyezetesek, két sorban helyezkednek el. Különös a keleti házrész alatti pince kialakítása: oldalai téglával vannak burkolva, felette minden falazat és biztosítás nélkül áll az agyagos talajba vágott pince boltozat. Észak felé mintegy 10 métert túlnyúlik az épületen, ahol szellõzõkürtõben végzõdik.