Fehérkõ vár, Mûemlék jellegû

- Hrsz.:0105.

A vár építési éve nem ismert, valószínûleg II. Béla idején egy Sámson nevû fõúr építette. Elsõ említése 1409-10-bõl való, ekkor, mint várhely szerepel az iratokban. A ma látható csekély rommaradvány - mely 300 métertengerszint feletti, 110 méter relatív magasságú - igen meredek oldalú dombon áll. A megmaradt falcsonkok, földhányások és néhány alapfal észak-dél irányú téglalap alaprajzú, lekerekített sarkú építményt sejtetnek. Hossza közel 40, szélessége 30 méter lehetett. A domb északi peremén több méter magasságban áll két falcsonk, külsõ falsíkja ép, belül erõsen romladozó. A falon síkfödémre utaló gerendafészkek láthatók. Az elszórt falmaradványokból egy külsõ és egy belsõ falgyûrûre lehet következtetni. E kettõ között még ma is látni a vár négyszög alakú, mintegy 8 méter széles és 5 méter mély vízgyûjtõ medencéjét. A falak anyaga tömött mészkõ, míg a várhegyet puhább, lajtamészkõ alkotja. A várhegy déli, alacsonyabb teraszán a fölsõ vártól nagyobb terjedelmû elõvár lehetett, helyzetét azonban ma már csak földhányások mutatják. A két vár között eltömõdött, de még jól látható nyakárok húzódik.