Kõhíd, Nepomuki Szent János szoborral, Mûemlék jellegû

Kossuth út, - Hrsz.:252/2.

A kõhíd építése elõtt a patak felett fahíd vezetett át, melynek szélessége a maival megegyezõ volt. A mai híd a XVIII. században épült barokk stílusban. 1980-ig a Bánk - Nógrádkövesdi közút 6+445 méteres szelvényében állt, rajta a közúti forgalmat a tõle keletre lévõ új híd átadása után megszüntették. A háromnyílású kõhíd a Lókos patak régi medre felett látható. A szabad nyílások 2,6 - 2,8 - 2,6 méter nagyságúak, köztük 1,3 méteres mederpillérekkel. Ezek folyásirány felõli oldalán kõ jégtörõk állnak. A híd hossza a hídfõkkel 17,8 méter. Mindkét oldalán kõlapokkal fedett mellvéd fut végig, ez a hídfõknél az út pályaszintjéig lejt, az úttengellyel szöget zár be. Pályaszélessége 5,8 méter, anyag romhányi homokkõ.

A déli oldali mellvéden magasabb, fejezetes kõtalapzaton Nepomuki Szent János barokk szobra áll.

Volt Prónay kastély, Mûemlék

Kossuth út 70., - Hrsz.:68.

A földszintes, téglalap alaprajzú kastélyt a Prónay család építtette 1780 körül késõ barokk stílusban. A fõhomlokzatát különbözõ méretû faltükrök, ablakok alatt egybefüggõ párkányok, az épület sarkait kváderes armirozás díszíti. A fõbejárat a középrizalitról nyílik, ezt lizénák, párkányok tagolják. Az épületet kontyolt dongafedél borítja. Kétmenetes, középfolyosós, helyiségeinek egy része boltozott. Az elmúlt években belsejét részben átalakították.

Volt Laszkári kúria, Mûemlék jellegû

Kossuth út 73., - Hrsz.:972/1 és 972/2.

A kúria építési éve vitatható, a XVIII. század végére tehetõ. 1888-ban leégett, s a mai formáját a XIX. század végi helyreállításkor nyerte el. A földszintes, klasszicista jellegû épület földszintes, téglalap alaprajzú. A fõhomlokzatból négy teljes és négy féloszloppal támasztott, nyitott portikusz ugrik ki, melyet párkánnyal, faltükrökkel tagolt timpanon zár le. A falak díszítés nélküliek, a nyílások keretei és szemöldökpárkányai csak a portikusz alatt maradtak meg. A fõbejárat nagyobb elõcsarnokba nyílik, a helyiségek részben boltozottak. A Prónay kastélyhoz hasonlóan udvarát kétoldalt cselédházak zárják le.

Római Katolikus templom, Mûemlék jellegû

Köztársaság tér, - Hrsz.:961.

A községet egy 1496-os oklevél Eghazas Rohman néven említette, s a név alapján középkori egyházának létezése feltételezhetõ. 1675-ben a Pongrácz térkép a törökdúlás után megmaradt egyházas helyek között tüntette fel. Az 1717-es Canonica Visitatió rossz állapotú fatemplomot ír le, melynek helyére barokk templom épült. A mai kegyhelyet 1836-ban készítette Regele József építõmester, klasszicista stílusban. A templom egyhajós, nyugat-kelet tájolású, homlokzati síkban álló toronnyal. A fõhomlokzat közepén két-két falpillér felett háromszöges, párkányokkal erõsen hangsúlyozott oromzatrész látható. Lizénákkal tagolt tornyát enyhe ívelésû féloromfalak fogják közre. A tornyot barokk sisak fedi. A szentélya hajótól keskenyebb, egyenes záródású. Az épület oldalfalait lizénapárok tagolják. Fõbejárat egyenes záródású, kõkerettel készült, felette félköríves szemöldökpárkánya van. A templom ablakai szegmentívvel záródnak. A belsõ tér háromboltszakaszos.