Római Katolikus templom,Mûemlék jellegû

Kossuth út 1., - Hrsz.:136.

Magyarnándor egyházát már az 1332-37. évi pápai tizedjegyzék említette, s a középkori templom megközelítõen a mai kegyhely helyén állt. A XVIII. század végén az imahely mellett kõ harangtorony készült, , míg az új templom alapkövének letétele 1855. április 21-én, felszentelése 1858. december 12-én történt. A klasszicista jellegû kegyhely dombon épült, egyhajós, a falsík mögött álló toronnyal. A fõhomlokzatot rusztikus falpillérek, szoborfülkék, íves szemöldökpárkányú ablak és végigfutó párkány díszíti, felette vízszintes záródású, három részre osztott oromfal helyezkedik el. A hajó oldalfalait lizénák tagolják, ablakai félkörívesek, fõ- és nyugati oldalbejárata egyenesen záródik. A szentély a hajótól keskenyebb, nyolcszöges kialakítású. A belsõ tér háromszakaszos, dongaboltozat fedi, diadalíve kosáríves. Ugyancsak kosárívvel kapcsolódik a toronycsarnok a hajóhoz, a felette lévõ, kis orgonakarzat fala félkörívesen nyitott. Berendezésébõl a klasszicista fõoltár és szószék, valamint legrégebbi, Pozsonyban öntött harangja jelentõsebb.

Volt Buttler kastély, Mûemlék jellegû

Kelecsénypuszta, - Hrsz.:0179.

Kelecsény 1379-ben még önálló községként szerepelt. 1822-ben az akkori birtokos Csernyus Andor klasszicista kastélyt épített, melyet 1877-ben eklektikus stílusban átalakítottak. A kastély a Magyarnándortól dél-keletre lévõ Kelecsénypusztán, kis parkban áll. Téglalap alaprajzú, kerti homlokzata elõtt négyoszlopos portikusz helyezkedik el. Ezt timpanon zárja le, párkány, rovátkák és tojássor díszíti. Az ablakok felett levélfüzéres gyámokkal képzett elõreugró, egyenes szemöldökpárkányok vannak. Az épületsarkok legömbölyítettek. Bejáratai a portikusz alatt és az udvari homlokzatról nyílnak. Kétmenetû, belsõ folyosós, melyhez az épület közepén elõcsarnok kapcsolódik. A helyiségek síkfödémmel vannak ellátva.