Evangélikus templom, Mûemlék jellegû

Dózsa György út 61., - Hrsz.:281.

A község evangélikus egyháza az adatok szerint 1681-ben már fennállt, az egyházközség anyakönyveit 1712-tõl vezetik. Régi fatemploma nem a mai helyén állt. Mai templomát 1807-ben építették, de ekkor még egyeneszáródású szentélye volt. Tornyát 1812-ben építették hozzá, tetõzetét 1870-ben újjáépítették. A szentélyt 1874-75-ben alakították a mai íves formájára. A késõ barokk jellegû imahely egyhajós, elõreugró középtornyos, dél-nyugat - észak-kelet tájolású. Tornyát a hajófal koronázópárkányának folytatásaként övpárkány, a tetõgerinc magasságában újabb övpárkány, majd a megtört vonalú gúlasisak alatt órapárkány és különbözõ méretû falmezõk tagolják. Szentélye a hajóval azonos szélességû, félkörrel zárul. Belsõ terét síkmennyezet fedi, padlózata négyzetes és nagyméretû téglákkal vegyesen van burkolva. A karzat két-két, kosárívekkel összekötött fél-, illetve szabad oszlopra támaszkodik.

Volt Káldy kastély, Mûemlék jellegû

Dózsa György út 71., - Hrsz.:278.

A barokk stílusú kastély 1760 körül, magas lábazatra épült a Káldy család számára. Alaprajza téglalap alakú, a fõhomlokzatán három kosáríves nyílás található háromszögû oromzattal lezárt, elõreugró tornácrésszel. A fõbejárat a tornácról nyílik, melyhez kétoldalról hatszöges, faragott kõlépcsõs feljáró vezet. Dongaboltozatos pincéje a tornác alól nyílik. Az épületet magas, kontyolt nyeregtetõ fedi. A kastélyban hat helyiség van, ezek, valamint a tornác süvegboltozattal vannak fedve. Elõcsarnokát négyzetes téglával burkolták.

Volt Szandtner-Györgypály kúria, Mûemlék jellegû

Kossuth Lajos út 12., - Hrsz.:199.

Kossuth Lajos út 14., - Hrsz.:200.

A barokk stílusú, 1770 körül épített kúria földszintes, az utca felõl magas lábazaton áll, téglalap alakú, utcai homlokzatán enyhén elõreugró középrizalittal. Déli, kerti homlokzatán régebben elölrõl és oldalról nyitott, boltozott árkád volt. Az utcai és oldalfalakat fehérre festett lizénák tagolták, sarkai legömbölyítettek. A lizénákat 1984-ben leverték. Az épület kétmenetû, az eredeti elrendezés szerint hét helyiségbõl állt. Ezeket újabban részben megosztották. Néhány szobában megmaradt a teknõboltozat és egy XIX. század végi cserépkályha. Az egykori árkádos tornácot, valamint a pincét dongaboltozat fedi.

Római Katolikus kápolna és harangtorony, Mûemlék jellegû

Petõfi Sándor út, - Hrsz.:109.:

A falu házai között álló, Klasszicista, XIX. század eleji, észak-nyugat - dél-kelet tájolású kápolna kétemeletes tornya a dél-keleti oldalon elõreugrik. A torony korábban épült, mérete 2,84 X 2,85 méter. Magas lábazaton álló legalsó szintjére kõlépcsõk vezetnek. A harmadik szinten négy szegmentíves nyílás látható, felette egyszerû gúlasisak. A késõbb hozzáépült kápolna ma 9,5 X 3,6 méter alapterületû, a két építmény csak falsíkokkal csatlakozik egymáshoz. Eredetileg a kápolna jóval rövidebb volt, bõvítésekor korábbi alakját teljesen megváltoztatták.

Volt Nyáry kastély, Mûemlék jellegû

Táncsics út 6., - Hrsz.:58.:

A barokk jellegû, színvonalas fõépületet a Nyáry család építtette 1750 körül. Az L alakú szárnyat már a Balás család építtette hozzá a XX. század elején. A kastély régebbi része téglalap alaprajzú, egyemeletes, udvari és kerti homlokzatán enyhén elõreugró középrizalitokkal. Az épületegyüttes az emelet szintjéig érõ, sima lábazattal készült. Az eredeti épületrészt lizénák, falmezõk, a szegmentíves ablakok vonalát követõ szemöldökpárkányok, tagolt koronázópárkány, falsarok legömbölyítések és a rizalit felett címeres, háromszögû oromzat díszíti. Az újabb szárny ablakai felett már egyenes szemöldökpárkányok készültek, ezt nyeregtetõ, a fõépületet manzárdtetõ fedi. A két épületrész harmonikusan illeszkedik egymáshoz. Dongaboltozatos pincéje túlnyúlik az épületen, a régebbi rész földszinti helyiségei fiókos donga-, az emeleti szobák teknõboltozatosak. Belsejét az utóbbi évtizedekben átalakították.

Római Katolikus templom, Mûemlék jellegû

Sápi út, - Hrsz.:0227 (külterület)

Az egyhajós, torony nélküli, észak-kelt - dél-nyugat tájolású gótikus templom építése a megmaradt középkori részletei alapján a XV. századra tehetõ. Az 1725-ös és 1746-os Canonica Visitatiók romosnak írták le, 1769-ben átépítették. Az imahely a községen kívül, a Nógrádsápra vezetõ közút feletti kis gerincvégen épült. Egyszerû fõhomlokzata háromszögû oromfallal van lezárva, középen kis, gótikus ablakkal. A bejárat elõtt igen széles és alacsony, romhányi homokkõbõl épített pillérek között lefedett elõcsarnok helyezkedik el. Szentélye a hajótól keskenyebb, ennek észak-nyugati falához csatlakozik a sekrestye, mindkettõ csúcsíves ablakkal van ellátva. A hajó kétszakaszos, a szentéllyel együtt csehboltozat fedi. A félköríves hevederek a falsíkhoz utólagosan, kötés nélkül hozzáépített pillérekre támaszkodnak. A diadalív is félköríves, a szentély dél-keleti falában élszedett, ugyancsak félköríves ülõfülke látható. Fa karzatát két kõpillér tartja.