Volt Mocsáry - Papp Szász kúria, Mûemlék jellegû

Hunyadi út 30., - Hrsz.:755.

A klasszicista jellegû kúria a község egykor önálló Bocsár nevû falurészén épült 1820 körül a Mocsáry család számára, majd késõbb Papp Szász Tamás tulajdonába került. A kúria nyújtott téglalap alakú, magas lábazaton álló épület, kerti homlokzatán timpanonnal lezárt középrizalittal. A hevedereket nyolc pillér tartja, a pillérfejezetek még kívül - belül láthatók. A rizalit két oldalán 5-5 ablak van, két-két nyílás felett téglalap alakú, összefogó faltükörrel. Udvari homlokzatát az elmúlt évtizedekben több toldalékkal átalakították. A kereszthevederrel osztott elõcsarnok és az épület központi részén még négy helyiség megõrizte eredeti boltozatát. Két különálló, boltozott, több részbõl álló pince található a kúria alatt. A rizalit oldalánál nyíló pince zárófala a nyugati szárny két faltükre alatt helyezkedik el, az itt lévõ befalazott szellõzõk a kétablakos épületvég késõbbi építését jelzik.

Evangélikus templom, Mûemlék jellegû

Kossuth út 23., - Hrsz.:38.

A klasszicista jellegû templom alapkõletétele a feliratok szerint 1819. március 30-án volt, majd 1820. augusztus 20-án Lovich Ádám szuperintendens szentelte fel. Karzata a sínszálak alkalmazásából következtetve 1870 után készült. A templom a község Kómárom nevû részén, az utcavonaltól távolabb, a domboldal tövében áll, kelet-nyugat tájolású. Egyhajós, torony nélküli, nyugati homlokzata háromszögû oromfallal, egyszerû párkánnyal épült, s innen nyílik a bejárat is. Szentélye kosáríves záródású, a hajóval azonos szélességû. A belsõ tér síkmennyezettel van fedve, a hajót deszka, a szentélyt hatszögû, poltári burkolatból képzett padló borítja. Kazettás mellvédû fakarzatát hét darab kisvasúti sínszál tartja. Épített szószéke és oltára klasszicista stílusú. A harangok a domboldalon álló egyszerû, fa harangtoronyban vannak elhelyezve.

Volt Mocsáry kúria, Mûemlék jellegû

Petõfi út 4., - Hrsz.:758.

A barokk stílusú kúriát a község egykor önálló, Bocsár nevû falurészén Mocsáry Pál építette 1740-ben. Itt élt és dolgozott Mocsáry Antal, Nógrád megye elsõ magyar nyelven írt, 1826-ban megjelent monográfiájának szerzõje. A téglalap alakú, földszintes épület utcai homlokzatán enyhén elõreugró középrizalit, íves oromfal, törtvonalú és íves szemöldökpárkányokkal ellátott füles ablakok helyezkednek el. Az udvari homlokzatot alacsonyabb ereszpárkányú résszel toldották, a két ereszszint közötti átmenet az oldalfalakon jól látható. A pilléres - oszlopos portikusz az udvari homlokzatnak klasszicista jelleget ad. A régebbi épületrész helyiségei boltozottak, a mai elõcsarnok szegmentíves, kõkeretes, belsõ ajtaja az eredeti épület fõbejárata volt.

Kápolna, Mûemlék jellegû

Kápolnahegy, - Hrsz.:060/8.

A Kápolnahegy a bronzkorban megerõsített telep volt, kis fennsíkjára feltehetõen a XIII. században építették a keletelt, román kápolnát, mely a középkorban Szent Margit tiszteletére volt szentelve. A környéken elterjedt monda szerint IV. Béla a tatárok elõl menekülve a hegy lábánál pihent meg, s erre emlékezve leánya a csúcsra kápolnát építtetett. Ebben az idõben búcsújáró hely volt, a XVIII. században remete is lakott a romok mellett. A középkori építmény pusztulásáról nincs adat, 1927-ben a szentély romjaira kápolnát építettek, majd 1934-ben hozzáépítették az észak-déli irányú hajót és szentélyt. A kápolnát 1950-ben leszerelték, XIX. századi oltárképe Pannonhalmára, kis fa haranglábon lévõ harangját az aggteleki templomba került. A XX. századi, két részben épült kápolna középkori hajója 6,7 X 5,9 méter belméretû volt, 80 centiméter vastag falai 1929-ben még közel 1 méter magasságban álltak. A román stílusú, homokkõbõl faragott, diadalívet az egykori szentély falmaradványaira épült, félköríves záródású keleti oldalkápolna foglalja magába. A mai kápolna építésénél a régi hajófalakat részben felhasználták, részben pedig elbontották.