|
HORPÁCS
Volt Mikszáth-kuria, Mûemlék jellegû Kossuth út 5., - Hrsz.:35. Mikszáth Kálmán 1904-tõl élt a községben, a kuria a fia tervei alapján épült eklektikus stílusban 1906-ban. Az eredetileg emeletesre tervezett épületen 1910-ben végeztek még kisebb módosításokat. 1910-ben, Mikszáth halála után felesége, majd 1950-ig fia lakott a kuriában. Késõbb kultúrház, orvosi rendelõ, posta s a Községi Tanács volt az épületben. 1954-ben emeletén megnyílik a Mikszáth Emlékszoba, amely 1959-ben Emlékházzá bõvült. 1964-tõl a Horpácsi Nevelõotthon kapott benne elhelyezést. A két emeleti helyiséggel rendelkezõ L alakú épület faragott romhányi homokkõbõl készült, fõhomlokzata elõtt lépcsõs feljáratú portikusszal. A timpanont és a magas attikát négy ionizáló fejezetû oszlop tartja. A fõfal a portikusz szélességében kissé elõreugrik, az oldalszárnyakon bábos attika látható. A kert felé hátranyúló szárny az épület jobb oldalán helyezkedik el. Két fõbejárata az oszlopcsarnokból nyílik. Elõcsarnokában szépen faragott, két faoszlopon nyugvó lépcsõ vezet az emeleti helyiségekhez. A két fõbejárat között a falon Jókai Mórt ábrázoló bronzplakett és Mikszáth Kálmán halálának 50. évfordulóján elhelyezett márványtábla látható. Volt Szontágh-Mikszáth-ház, Mûemlék jellegû Kossuth út 7., - Hrsz.:35. Az eredetileg földszintes, ma klasszicista nyomokat mutató kuria Szontágh Pál volt, építési éve nem ismert. Mikszáth Kálmán 1904-ben vásárolta meg a hozzá tartozó birtokkal együtt, s az újabb kúria megépüléséig - 1906-ig - ebben lakott. Az épület egyemeletes, a kert felé középrizalittal készült. Fõbejárata a fõhomlokzat közepén, a lépcsõház bejárata az épület északi sarkán van elhelyezve. Mindkettõ kõkeretes, egyenes záródású, közvetlenül a keret felett félköríves ablakokkal. A kerti rizalitba is benyúló nagyterem teknõboltozatos, többi helyisége síkmennyezetû. Római Katolikus templom, Mûemlék jellegû Kossuth út 32., - Hrsz.:163. A község korábbi templomát, mely fából készült, már 1715-ben említik. A mai, barokk stílusút 1740-ben kezdték építeni, s 1744-ben fejezték be. Harangjairól, melyek fa haranglábon voltak elhelyezve, 1727 és 1832-bõl vannak adatok. A templom sekrestyéje közelebbrõl meg nem határozott évben földrengés következtében megsérült. A kegyhely egyhajós, elõreugró középtornyos, szabályosan keletelt. Az egyszerûbb fõhomlokzatot koronázópárkány osztja, a toronyhoz csatlakozó háromszögû oromfalak a homlokzati sík mögött állnak, a tornyot hegyes sisak fedi. Szentélye keskenyebb, a nyolcszög három oldalával záródó. A torony alatt nyíló kapuja kõkeretes, félkörös záródású, zárókõvel és vállkövekkel díszített. Ablakai is félkörívvel záródnak. Déli oldalához sekrestye tartozik. Hajója eredetileg kétboltozatszakaszos volt. Boltozat helyett ma síkmennyezet fedi. Egyszerû fakarzata díszes merevítõkkel ellátott két faoszlopon nyugszik. Szentélye ötfiókos boltozattal készült. Mikszáth Kálmán Emlékmúzeum (2658 Horpács, Kossuth u. 2., tel.: 35/382-033)
Nyitva: Cs-V: 10-14h, A gondnok kérésre más időpontban is kinyit. |