Nepomuki Szent János szobor, Mûemlék jellegû

Alkotmány út 181., - Hrsz.:5.

A XVIII. században, barokk stílusban készült szobor kétszeresen megtört vonalú, 160 centiméter magas talpazaton áll. A talpazat lent 84 X 84 centiméter, fent 47 X 49 centiméter keresztmetszetû. A 150 centiméter magas szobor anyaga mészkõ, melyet az utóbbi évtizedekben több helyütt betonnal megerõsítettek. A rossz minõségû mészkõ miatt a szobor erõsen kopott, málladozó.

Római Katolikus templom, Mûemlék jellegû

Dobó út 2., - Hrsz.:6.

A XV. században gótikus stílusban épült templom hajóját a középkori falak felhasználásával 1740-ben alakítják ki barokk stílusban. Mellékhajója a XIX. században készült. Keletelt, erõteljes, a homlokzatból elõreugró tornyát csak a legfelsõ szintnél tagolja övpárkány. Szentélye keskenyebb, a nyolcszög három oldalával záródó, sarkain egy-egy lépcsõs támpillér helyezkedik el. Az északi falhoz a szentélynél sekrestye, a hajónál keskeny oldalhajó csatlakozik. A fõbejárat szegmentíves, ablakai félkörívesek. A toronycsarnok donga-, a hajó süveg-, a szentély fiókos keresztboltozatos, ez utóbbi középkori. A mellékhajót korábbi donga- és csehsüvegboltozata helyett ma síkfödém fedi. Oltára, szószéke klasszicista. A templomot törtvonalú, vegyes anyagú fal veszi körül.

Cserteri vár romja, Mûemlék jellegû

Külterület, - Hrsz.:0119.

Egy 1265-ös keltezésû adománylevélben Tar tartozékaként említik a területet, ekkor azonban a vár még valószínûleg nem állt. A XIII. század utolsó évtizedében épülhetett, mert a Kacsics birtokhoz tartozó Szõllõs várának megtámadásában - 1290 körül - Ágasvár és Hasznos urai is részt vettek. L középkor során a Rátót nemzetséghez tartozó Pásztói család volt a birtokosa. A XVI. században a végvárak sorába került, 1540 táján megerõsítésérõl rendelkeztek. Nem volt jelentõs vár, a törökök kivonulása után Eger tartozéka lett. 1693-ban Koháry Istváné, az 1800-as évek elején a pásztói apátságé. 1849-ben még jó állapotú volt, ma már csak romterület, ásatást még nem végeztek benne. A hosszúkás, belsõtornyos vár alaprajza az erõsen romos állapot miatt pontosan nem állapítható meg. Magját az ötszöges öregtorony falmaradványai képezik, ezt falszoros veszi körül. A belsõ várhoz palotaszárny is tartozott, ennek falai a keleti oldalon még ma is állnak. A belsõ vár védelmi rendszeréhez tartozott egy vastagfalú négyzetes torony is, amely ma falomladékkal erõsen fel van töltve. A vár a Gombás tetõ 333 méter magas, sziklás oldalú gerincnyúlványán áll, a gerinc felõl védelmet biztosít nyakárok még feltöltõdött állapotában is felismerhetõ.