Nógrád megye mûemlékei


DRÉGELYPALÁNK

Szentháromság szobor, Mûemlék jellegû

Felszabadulás út, - Hrsz.:244.

A Szentháromság szobor barokk stílusban készült 1762-ben. A színezett kõszobrot alkotója kõpillérre helyezte el. Fent a Szentháromság látható a térdelõ Szûz Máriával, míg a talpazaton négy szobor, Szent József, Szent Sebestyén, Szent Rókus és Nepomuki Szent János kapott helyet. A talapzaton elõl Szent Flórián dombormû látható. Kerítése kovácsoltvas modern kõlábazaton, négy pillér közé helyezve. A pilléreken a négy evangélista kopott, illetve erõsen sérült szobra látható.

Római Katolikus templom, Mûemlék jellegû

Petõfi út, - Hrsz.:195.

Drégely eleste után a törökök palánkvárat építettek a község régi temploma köré. A megerõsített kegyhelyet a magyarok 1593-ban foglalták vissza. Többszöri sikertelen török ostrom után a 1649-ben a templom körül épült várat megerõsítették. Õrsége a várat 1663-ban felgyújtotta és elhagyta, minek következtében a jelentõsége megszûnt. A templomot 1697-ben és 1713-ban romosnak írták le. A mai barokk stílusú templom 1734-ben épült, de még kereszthajó nélkül. A kegyhelyet Batthyány érsek bõvíttette a végleges, kereszthajós formájára 1792-ben. A templom a község északi részén áll, a völgybõl mintegy 10 méterre kiemelkedõ teraszon. Keletelt, egyhajós., kereszthajóval, nyugati homlokzata elé kiugró, kétemeletes toronnyal. A tornyot nyolcszögletes, hegyes kõ, gúlatetõ zárja le, bejárata elé manzárdtetõs elõcsarnok épült. A hajófalak simák, szentélye kosárív záródású. Hajója csehsüvegboltozatos, orgonakarzata kosáríves árkáddal kapcsolt erõs pilléreken nyugszik. Berendezése copf és részben ekletikus.

Drégely vár Mûemlék jellegû

Börzsöny hegység, - Hrsz.:058.

Drégely várának elsõ okleveles említése 1285-bõl való, ekkor a Hunt-Pázmán nemzetségé volt. 1311-tôl 1321-ig Csák Máté tartott benne õrséget, míg a XIV. században Hont vármegye székhelyeként szerepelt. 1390-ig királyi vár volt. Ekkor Zsigmond király elzálogosította a Tari családnak, majd 1424-ben visszacserélte. Pálóczy György - aki unokáival vadászkastélyként használta - 1438-ban kapta meg adományként. A mohácsi vész után Várady Pál érsek menekült ide, majd õrséget tartott benne. Nógrád várának eleste, 1544 után Drégely a végvárak elsõ vonalába tartozott. Evlia Cselebi török történetíró szerint 1549-ben János király Mohamed pasa segítségével a németektõl meghódította, és katonaságot helyezett el benne. A romladozó állapotú várat 1552. július 6-án kezdte ostromolni Ali pasa serege. Szondi György várkapitány és a 150 fõs õrség négy napig védte a várat a sokszoros túlerõvel szemben. Az utolsó ostromnál Szondi a várkapunál halt hõsi halált, s az õrség is elpusztult. A törökök nem javították ki a várfalakat, helyette Drégely községbe palánkvárat építettek. Ennek következtében Drégely vára nem jutott többé katonai szerephez. A várról Fabricius János készített metszetet, melyen még több bástyafal és egy aránylag jó állapotú bástya látszik.

A ma is látható középkori várrom a Börzsöny hegység meredek lejtõjû, 444 méter magas hegycsúcsán áll. Hosszan elnyújtott alaprajzú, megközelítõen észak - déli tájolású. Bejárata a déli oldalon van, melynek sziklába vágott kapunyílása és néhány nagyméretû lépcsõje megmaradt az utókornak. A bejárat közelében ugyancsak sziklába faragtak két négyzetes mélyedést és további lépcsõket. A vár északi fala még több méter magasságban áll. A romterület belsejében négyzetes, falazott feltöltõdött v0zgyûjtõ és több helyiség alapfala látszik. A Börzsöny hegység e területe 1978-tól tájvédelmi körzetté van nyilvánítva.

Vissza...