Kisterenye (Bátonyterenye):

Lakóház, Világörökség része

Árpád út 18., - Hrsz.:112.

Az utcavonalon álló, arra merõleges népi jellegû ház 1867 elõtt épült, majd 1904-ben átalakították. Háromosztású, szoba - konyha - kamra elrendezéssel. Déli homlokzatán egykor végighúzódó faoszlopos tornácát többször átalakították, ma csak a konyha elõtti három pillérköz nyitott, a faoszlopokat téglapillérre cserélték. Csonkakontyos, elõreugró vízvetõje koszorúgerendákon nyugszik.

Kisterenye (Bátonyterenye):

Lakóház, Világörökség része

Árpád út 20., - Hrsz.:113.

A népi jellegû épületet az 1867-es birtokvázlat már ábrázolta. A lakóház az utcavonalon áll, arra merõlegesen. Négyosztású, szoba - konyha - kamra - istálló elrendezéssel. Északi homlokzatán, a három elsõ helyiség elõtt faoszlopos tornáca van, ennek utcai bejárat félköríves, egyszerû fejezetû oszloppal. A tornác nyugati végét kõpillér támasztja, a közbeesõ faoszlopok díszes faragású merevítõkkel kapcsolódnak a tetõszerkezethez. Dongaboltozatos pincéje a tornác alatt épült. Csonkakontyos, oromfala a homlokzat mögött áll, a vízvezetõ díszes faragású széldeszkával van lezárva. Cseréppel fedett, kékesfehérre meszelt, helyiségei gerendásak.

Kisterenye (Bátonyterenye):

Római Katolikus templom, Mûemlék jellegû

Münnich Ferenc út, - Hrsz.:147.

Kisterenye plébániája már az 1332-37-es pápai tizedjegyzékben is szerepelt, ám a templom építésérérõl nincs adat. Arányai gótikus eredetét sejtetik, festett kazettás famennyezetérõl, karzatáról és stallumáról 1713-ban, síkmennyezetérõl 1731-ben tesznek említést. A mai templomot a régi felhasználásával 1798-ban barokk stílusban bõvítették és átalakították. Eredeti zsindelyfedését 1928-ban palára cserélték. A II. Világháború után a szentély és a hajó egy része beszakadt, a háború után azonban helyreállították. A templom a dombvonulat peremén áll, egyhajós, megközelítõen keletelt. Az elõreugró homlokzati torony falsíkja és a hajófal iránya 8 fokkal eltér egymástól. Tornyát az órapárkány felett hagymasisak fedi, a templom oldalfalait egyszerû, kettõs lizéniák tagolják. Szentélye a hajóval azonos szélességû, törtvonalú, szegmentíves fal zárja le. A hajó és a szentély négyboltszakaszos egységes teret alkot, keresztboltozattal van fedve. A kiugró falpilléreket kettõs, szegmentívû hevederek kötik össze. A boltozott karzatot két erõteljes oszlop tartja. Berendezésébõl a klasszicista fõ és mellékoltár, valamint a kõoszlopon nyugvó szószék jelentõsebb.

Kisterenye (Bátonyterenye):

Volt Gyürky-Solymossy kastély, Mûemlék jellegû

Népkert, - Hrsz.:72/1.

A korábbi eredetû, késõ barokk stílusú kastélyt mai formájára a Gyürky család építtette 1790-ben. A téglalap alakú egyemeletes épület nyugati fõhomlokzatának sarkain egy-egy kör alakú, zömök torony helyezkedik el. Innen nyílik a fõbejárat is. Az épületet körbefutó öv és koronázó párkány díszíti, manzárdtetõs, tornyain zsindelyes hagymasisakok vannak. Déli oldalbejárata az épület tengelyében elhelyezkedõ folyosóra nyílik. Mindkét szinten öt-öt, részben teknõboltozatos helyisége van. Széles, háromkarú lépcsõzete az emeleti folyosó kosáríves árkádjaihoz vezet. A földszinti dél-keleti sarokszobájában régebben kemence állt, ma a legtöbb szoba cserépkályhával van ellátva.

Kisterenye (Bátonyterenye):

Volt Gyürky-Solymossy kastély mûemléki környezete

A mûemléki környezethez tartozó területek helyrajzi számai:

Hrsz.:66., 67., 68., 69. - lakóépületek,

Hrsz.:70., 71. - óvoda, bölcsõde,

Hrsz.:72/1. - kastély és parkja,

Hrsz.:72/2. - vízmû,

Hrsz.:72/3. - park,

Hrsz.:73., 74. - volt gazdatiszti lakás,

Hrsz.:147. - Római Katolikus templom.

A terület központi épülete a korábban készült és mai formáját 1790 körül nyert kastély. Nagyobb méretû, részben fallal övezett park veszi körül, melynek nyugati és déli bejárata kovácsoltvas kapukkal van kialakítva. A parkban a déli, Árpád utcai kapu mellett helyezkedik el az egykori gazdatiszti lakás épületcsoportja, sarkán zömök, kör alakú, egyemeletes toronnyal. Az 1867-es kataszteri térkép az épületcsoport keleti és déli szárnyát jelöli, a középsõ, tornyos rész 1867 után épült. Néhány lakóépület, a valószínûleg gótikus eredetû római katolikus templom és a Solymossy féle egykori lovarda épülete tartozik még a mûemléki környezethez. Parkját 1975-ben természetvédelmi területté nyilvánították.

Maconka (Bátonyterenye):

Fafeszület, Mûemlék jellegû

Rákóczi út, - Hrsz.:340.

A népi faragású, díszes feszületet 1877-ben állíttatta Nagy Mária és leánya. Jelenleg a római katolikus templom déli oldal elõtt áll. Lábazata peremekkel, hornyokkal tagolt, felfelé keskenyedõ. Az elõoldal legalján felirat olvasható, a felirattól felfelé haladva gyertyatartók közötti úrmutató, rozetták, halálfej keresztbe tett lábszárcsontokkal, IHS betûk, két térdeplõ angyal, kehely és ismét rozetták faragványai díszítik. A korpusz vaslemezbõl készült. Lábainak magasságában hat, a keresztszárak végzõdéseinél 7-7 karéj és rozetták vannak kifaragva.

Maconka (Bátonyterenye):

Római Katolikus templom, Mûemlék jellegû

Rákóczi út, - Hrsz.:340.

A templom a XIII. században román stílusban, késõbb többször átépítették. Falképei a XIII-XIV. századból valók, megmaradt keresztboltozata a XV. században készült. A templomot 1684-ben és 1696-ban is említették. Hajója a XVIII. században dongaboltozatot kapott, karzata 1811 után készült. A templom kisméretû, egyhajós, keletelt. Fõhomlokzata tagolatlan, levágott oromzata felett fatoronnyal. Mai bejárata egyenes záródású kõkerettel készült. A déli oldalon három, a szentély keleti falaiban egy román ablak látható. A déli hajófalban van a ma nem használt középkori ajtó is. Falsarkai kváderesek, az északi falhoz sekrestye csatlakozik. Szentélyét kõbordás keresztboltozat fedi. A szentélyben, a diadalív pillérein és a hajófal egyes szakaszain XIII-XIV. századi falképek láthatók. A kazettás hajómennyezet a helyreállításkor készült. Karzata kosárívekkel kötött pilléreken nyugszik.

Nagybátony (Bátonyterenye):

Római Katolikus templom, Mûemlék jellegû

Alkotmány út, - Hrsz.:1693.

Az írásos emlékek szerint a község régi temploma 1688-ban még állt. Az új templom építését 1735-ben kezdték el az elpusztult felsõlengyendi középkori templom kõanyagából. Karzata 1811-ben még fából volt, ugyanekkor fa harangláb is állt az épület mellett. 1881-ben a községgel együtt leégett. A barokk jellegû templom egyhajós, keletelt, a falu közepén, domboldalon áll. A szentély háromkaréjos: a középsõ patkó alakú, a két szélsõ félköríves. Sekrestyéje az északi oldalhoz kapcsolódik. A falak egyszerûek, tagolatlanok, csak az eresz vonalán fut körbe koronázópárkány. Ez a háromszöges, levágott csúcsú oromfal alatt is végighalad. A tetõszék nyugati végén testesebb huszártorony ül. A hajó háromszakaszos, a karzatot kosáríves hevederekkel kötött pillérek tartják. A három szentély és a közrezárt szentélynégyszög járószintje magasabb a hajóénál. Az egész belsõ tér azonos magasságú, kupaboltozat fedi. Az északi oldalszentélyben újkori kis karzat helyezkedik el.