Plébánia, Mûemlék jellegû

Béke út 20. - Hrsz.:520

A község plébániája 1696-tól létezik, az elsõ plébános Sóky László volt. A valószínûleg több szakaszban épült klasszicista plébániát a XIX. század elsõ felében alkották meg. A földszintes, egyedülálló, téglalap alakú épület udvari homlokzatán és két oldalfalán zömök oszlopokkal kialakított, széles tornác fut végig. Az északi tornác oszlopai fejezettel ellátottak, a többi oszlop fejezet nélküli. Az épület helyiségei boltozottak, az udvari homlokzat elõtt a domboldal bevágását újabbkori támfal rögzíti.

Volt Bene-Teichmann kastély, Mûemlék

Névtelen utca 2. - Hrsz.:712/2

A kastélyt a Bene család építtette kora barokk stílusban a XVII. század végén. Késõbb a Balogh, majd a Teichmann, végül pedig a Schönaigner család tulajdona. 1945 után iskola és filmszínház, 1960-tól pedig gyógyszertár található alsó szintjén. A téglalap alakú, egyemeletes épület sarkain négyzetes tornyok találhatók. Délnyugati fõhomlokzatán szegmentíves, nagy üvegezett bejárata van, hátsó homlokzatán a tornyok között háromszögoromzatos középrizalit helyezkedik el. Az itt lévõ bejáratot és a felette lévõ ablakot szecessziós keret kapcsolja össze. Az emeleti ablakok hajlított ívû, megtört vonalú szemöldökpárkánnyal vannak lezárva. Földszinti helyiségei süvegboltozatosak.

Volt Bercelly kúria, Mûemlék jellegû

Petõfi út 2., - Hrsz.:541.

A késõ klasszicista stílusú épületet a község nevét felvevõ Berczelly család építette a XIX. század közepe táján. A második világháború után 1952-ig lakatlan, késõbb a vakok állami otthona nyert benne elhelyezést. Ma ebben mûködik a megyei közgyûlés Szociális Foglalkoztató Intézete. A dombtetõre épült, téglalap alakú nagyobb épület domboldal felõli homlokzata magasföldszintes kialakítású, az udvari, földszintes homlokzat közepén négy pilléren nyugvó, háromszög oromzattal lezárt rizalit helyezkedik el. A rizalithoz kocsifelhajtó vezet. Ablakai felett egyszerû szemöldökpárkányok, a timpanonban körablak látható. Az épületben végigfutó folyosó tölgyfaburkolatos, helyiségei síkmennyezetesek.

Vir Dolórum szobor, Mûemlék jellegû

Templompart út, - Hrsz.:531.

Az 1790 körül, barokk stílusban, tömött vörös homokkõbõl faragott szobor egyszerû talapzaton áll. Egy tömbbõl faragták, s kõrakáson ülõ szakállas-bajuszos Szenvedõ Krisztust ábrázol. A kínszenvedés tárgyai közül alkotója csak a töviskoronát ábrázolta. A suzobor magassága 1,15 méter, teljes magassága a talapzattal 2,98 méter.

Római Katolikus templom, Mûemlék jellegû

Templompart út 1., - Hrsz.:531.

A berceli templomot eredetileg 1697-ben emelték, a ma látható kegyhelytõl délre. A korábbi templom pusztulása után, a ma is látható, barokk stílusú kegyhelyet 1752-67 között építették. A déli sekrestye 1767-bõl való, tornya 1812-ben készült. A templom egyhajós, keletelt, kissé elõreugró középtoronnyal. Az oromfal ívesen csatlakozik az órapárkánnyal díszített gúlasisakos toronyhoz. Szentélye keskenyebb, nyújtott, záródásánál mindkét sarkon negyedíves bemélyedéssel. Fõbejárata egyens záródású, a hajófalat középen egy-egy támpillér támasztja. Az e században épült oratóriumok ablakai durván törik át a szentélyfalat. Fõoltára barokk stílusú.