Nógrád megye közlekedési szempontból viszonylag jó helyzetben van. Az köszönhetõ Budapest közelségének, illetve az 1960-70-es évek iparosításának. A közúthálózat gerincét a 2-es és a 21-es számú fõútvonal alkotja, amely észak - déli irányban Budapesttel, az M3-as autópályával és a Szlovák Köztársasággal való összeköttetést biztosítja. Közúton a megye valamennyi települése elérhetõ. A fejlesztési elképzelések között szerepel a magasabb forgalmú utak városokat elkerülõ szakaszainak megépítése, valamint a forgalom nagyságának megfelelõen történõ kiszélesítése.

A megye vasúti közlekedése több, mint 125 esztendõs múlttal rendelkezik. A Budapest - Hatvan - Salgótarján - Losonc vasútvonal a múlt század végi és a századelõ fejlõdõ gazdasági igényei szerint épült, ám forgalma - különösen a teherforgalom tekintetében - az iparmedence sorvadásának köszönhetõen jelentõsen visszaesett. A 81-es számú fõvonal megmaradt a nemzetközi közlekedésben, ezen keresztül juthatnak el a vonattal utazók a Szlovák Köztársaságba, illetve Lengyelországba. Az Aszód - Balassagyarmat - Ipolytarnóc vasútvonal forgalma jelentéktelen. Vasúton a fõváros és a megye 44 települése érhetõ el. A fejlesztési célkitûzések közül a pályaszakaszok terhelhetõségének növelése és a villamosítás megvalósítása a legfontosabb.

A megyének három közúti- és egy vasúti határátkelõhelye van a Szlovák Köztársasággal.

A megye legfontosabb személyszállító ágazat a közúti közlekedés, vízi és légi közlekedése gyakorlatilag nincs.

A nógrádi községek kommunális ellátottsága erõsen differenciált, noha az elmúlt évek során jelentõsen megnõtt a vezetékes víz- és gázhálózattal, telefonnal ellátott falvak, lakások száma. A szennyvízcsatornával való ellátottság viszont még alacsony. A megye elektromos ellátása kiépült, biztosítja az igényeket.

A hírközlés területén a kilencvenes években történtek jelentõs elõrelépések a megyében. A területet két távközlési körzet fedi le, a vezetékes távbeszélõ állomások sûrûsége 310 darab ezer fõre. Az utóbbi években jelentõsen megnõtt a mobil állomások száma, a rádiótelefon-forgalmazóknak több képviselete is van.

Folyamatosan bõvül a kábeltelevízió hálózatok száma, felgyorsult az internet terjedése. Igaz, ez utóbbi a lakosság minimális rétegéhez jut el csupán, fõként a jövedelmi viszonyok miatt. Az internetet egyelõre többnyire a gazdálkodó szervezetek, közületek, intézmények veszik igénybe.