A megye jelenlegi fejlettségi szintje, gazdasági szerkezete az egyenlõtlen fejlõdés törvényszerûségei alapján történelmileg hosszú idõszak folyamán alakult ki. Ez a szerkezet az elmúlt egy évtizedben, de különösen az utóbbi öt esztendõben más egyéb régióktól is jól megkülönböztethetõ változásokon ment keresztül. A változásokat többnyire örökölt, karakterisztikus gazdasági struktúrája, és az átalakulóban lévõ, piaci viszonyokra áttérni igyekvõ magyar gazdaság válságfolyamatainak köszönheti, ami az országosnál is nehezebb helyzetbe hozta Nógrád megyét.

Ipar:

A megye gazdaságában az ipar döntõ jelentõségû. A tradicionálisan korszerûtlen, nehézipar-túlsúlyos iparszerkezete a XIX. században alakult ki, amikor a térségben feltárt barnaszén vagyonra építve megjelentek az elsõ ágazatok. "Húzó ágazatként" a kohászat, a gépipar, illetve a szilikát alapanyagú termékek gyártása - az üveg- és kerámiaipar - fejlõdött ki. Néhány termék - autóbusz-szélvédõüvegek, tûzhelyek, acélhuzalok, csempék - gyártásában a megye vállalatai az országos termelés meghatározó részét képviselik. Ismertek kézi festésû és csiszolt üvegárúink, vegyipari szûrõberendezéseink, az itt gyártott elektromos kábelek, csõ- és fabútorok. A megye gyárai a tervgazdálkodásos rendszerben stabil piaccal rendelkeztek, a rendszerváltás óta azonban válságba kerültek. A beruházások mérséklõdése, a lakásépítések visszaesése nehéz helyzetbe hozta az építõipart, de az építőipari termelés volumenindexe (1999/1998) 113,5 %.

A megye iparában még napjainkban is jelentõs átalakulási folyamatok zajlanak le, amelyek termékszerkezet-korszerûsítést, gazdálkodási és tulajdonosi struktúraváltást egyaránt jelentenek. Ennek az átalakulásnak - a pozitív vonások mellett - több, nehezen kezelhetõ negatív következménye is van, ilyen például a hagyományos szénbányászat teljes megszüntetése, illetve az országos átlagot meghaladó munkanélküliség, a mûködõ tõke beáramlásának hiánya. A külföldi befektetés 1999-ben 11 md Ft, a megyék rangsorában ez a 19. helyet jelenti.

Nógrád megyében a privatizációs folyamatok tovább elhúzódtak, mint az ország többi, más területein, ami annak volt köszönhetõ, hogy a térségben magasabb a nagyvállalatok száma. A folyamat során gazdasági társaságokká alakult mammutvállalatok mellett elsõsorban a piaci viszonyokhoz jobban alkalmazkodó kis- és közepes vállalkozások jöttek létre.

Mezõgazdaság:

A mezõgazdasági termelés szempontjából a megye természeti adottságai - domborzati viszonya, talaj- és vízbázis szerkezete - kedvezõtlenebb az országos átlagnál. Kevés a gazdaságosan mûvelhetõ szántó, magas az erdõmûvelés aránya. A megyének 40,3 százaléka erdõ, ami az ország erdeinek 18 százalékát teszik ki.

A kedvezõtlen adottságok ellenére kedvezõ terméseredmények érhetõek el a napraforgó, burgonya és kenyérgabona esetében, de jelentõs hagyományai alakultak ki a bogyós gyümölcsûek, valamint a gyógy- és drognövények termesztésének. A természeti adottságokra, hagyományokkal rendelkezõ termelési kultúrákra építve a mezõgazdaság jó befektetési lehetõségeket kínál, fejlesztésre várnak a hûtõház - kapacitások, kialakításra kerülhetnek a korszerû élelmiszeripari feldolgozóüzemek, fafeldolgozó kapacitások.

Idegenforgalom:

"Nógrád megye a palócok országa."

A Nógrád megyébe látogató vendégek a hosszú évszázadok kulturális örökségének és a megkapó természeti tájnak sajátos együttesét ismerhetik meg, amely kínálja egyben az idegenforgalom fejlesztési lehetõségeit is. A megyében 16 látogatható múzeum található, melyek közül a Salgótarjáni Földalatti Bányamúzeum nemzetközi hírnévre tett szert az elmúlt évek során. A megye északi részén, Ipolytarnócon található a világméretekben is jelentõs 20 millió évre visszanyúló õslénytani leleteket bemutató kiállítás.

A megye számos területén találhatók mûemlékek, melyek közül legrégebbiek természetesen a templomok. Végváraink festõi romokká váltak a török hódoltság és a Rákóczi-szabadságharc után, néhányat közülük azonban - köztük Nógrádon, a megye névadó õsi várát - már helyreállították. Hajdanán közel ötven vár volt a megye területén, többségükbõl mára azonban már csak alapok, földsáncok maradtak.

Nógrád megye a palóc mûvészet fellegvára. A világ kulturális örökségének UNESCO listáján szereplõ két magyar emlékhelye közül az egyik - Hollókõ - itt található. Az eredeti Ó-falu palóc építészetével és környezetével egyedülálló a világban. Ezen túl még néhány faluban gyönyörködhet a turista a palóc népviseletben és a népi építészeti emlékekben.

A kialakult hagyományok alapján évente megrendezik a Húsvéttól Szilveszterig tartó "Palócföldi Vigasságok" rendezvénysorozatot, melynek a népi szokások felelevenítése mellett célja a nemzetközi kulturális és gazdasági kapcsolatok ápolása is.

Jelentõs kulturális eseményként tartják számon májusban a "Tarjáni Tavasz" rendezvénysorozat keretein belül rendezett Nemzetközi Dixieland Fesztivált, míg a sportok kedvelõi õsszel a világsztárokat felvonultató Ugrógálán tapsolhatnak kedvenceiknek. A színvonalas rendezvényeknek nemcsak hazai, hanem nagy számú külföldi vendégei, érdeklõdõi, szurkolói is vannak.

A Szlovák határ közelségét kihasználva több regionális szlovák-magyar expót tartottak Salgótarjánban és Balassagyarmaton, míg Magyarnándorban évente évente rendezik meg az Ipoly-Magyar-Szlovák-Palóc Regionális Kiállítás és Vásárt. A célok tekintetében gazdasági alapokon nyugvó Neogradiensis Eurorégió (a történelmi Nógrád megye) is biztató kezdeményezés.

Oktatás:

Az átlagosnál alacsonyabb iskolázottsági szint, mûveltségi színvonal - amely napjainkban a munkanélküliek jelentõs számának okozója is egyben -, a magas fokon képzett, tudományos fokozatú értelmiségek hiánya és más kedvezõtlen befolyásoló tényezõk mellett Nógrád megye szellemi-kulturális életében Madách és Mikszáth örökségét, a gazdag népmûvészeti, egyházi, építészeti hagyományokat, a munkáskultúra értékes tradícióit éltetõ, a megváltozott körülményekhez és követelményekhez igazodni törekvõ gyakorlat megannyi jelét is fel lehet fedezni.

A közoktatás szerkezete, tartalma napjainkban a Nemzeti Alaptanterv bevezetésével és a helyi programok kidolgozásával folyamatosan átalakulóban van. Az önkormányzati intézmények mellett - még ha csekély számban is - megjelentek az egyházi és alapítványi fenntartású létesítmények. Az oktatási rendszer elsõ lépcsõfokát jelentõ óvodai hálózat mutatói a megyében összességében megfelelõek, sõt jobbak az országos átlagnál. A megye alapfokú oktatása döntõ többségében a 8 évfolyamos általános iskolákban történik. A megye 128 települési önkormányzata közül 101 település tart fenn alapfokú oktatási intézményt. Az önálló iskolával nem rendelkezõ települések társulásos formában gondoskodnak az iskoláskorúak oktatásáról. A megye 128 általános iskolájából kettõ - az egyik balassagyarmati és érsekvadkerti - egyházi fenntartású.

Az alapfokú közoktatási rendszer szükségszerû kiegészítõi a fogyatékos gyermekek nevelését és oktatását ellátó intézmények. A testi érzékszervi, értelmi, beszéd- és más fogyatékos gyerekek, tanulók nevelésérõl, oktatásáról hat önálló, speciális gyógypedagógiai intézményben gondoskodnak, míg 14 más, hagyományos tevékenységû tanintézmény mûködésébe is beépül azok foglalkoztatása.

A magyar iskolarendszerben az általános iskolát befejezõ diákok a középfokú szinten tanulnak tovább. Ezen a szinten Nógrádban gimnáziumi oktatás 8 intézményben folyik, melyek közül kettõben szakközépiskolai osztályok is mûködnek. Szakközépiskolai oktatás és képzés 13 intézményben történik, ebbõl öt intézményben ipari, építõipari, mûszaki, három intézményben kereskedelmi és vendéglátó, két intézményben egészségügyi, egy-egy intézményben pedig postaforgalmi, mezõgazdasági, közgazdasági szakképesítést szerezhetnek a tanulók.

Három éves szakmunkásképzés hét oktatási intézményben folyik, ezekben a hallgatók 38 szakma bármelyike közül válogathatnak.

Szakiskolai képzés jelenleg öt intézményben történik a megyében.

Zeneoktatás nyolc önálló zeneiskolában történik, melyekben a tanulók többsége zongora, hegedû, furulya, fuvola, gitár tanszakon tanul, de lehetõség van egyéb hangszeres zene, ének, valamint népzene, dzsessz tanulására is. A zeneoktatás mellett egyre több intézmény törekszik komplex mûvészeti nevelésre is.

Nógrád településszerkezete, közlekedési viszonyai és a középfokú iskolastruktúra egyaránt szükségessé teszi a középiskolák székhelyein kollégiumok mûködését. A szállás, étkezés biztosítása, az iskolai kötelezettségek teljesítésének segítése mellett a kollégiumok lehetõségeikhez mérten otthont adnak a fiataloknak, pótolják a családot, biztosítják a szabadidõ értelmes, számukra is vonzó eltöltését. A megyében jelenleg hét középiskolai kollégium mûködik.

Az érettségivel rendelkezõknek 1972 óta van módjuk Nógrád megyében felsõfokú oktatási intézményben tanulniuk. Salgótarján várossá nyilvánításának 50 évfordulóján adták át ugyanis a térség elsõ felsõfokú tanintézményét, a Pénzügyi és Számviteli Fõiskola kihelyezett tagozatát, késõbbi nevén Salgótarjáni Intézményét. Akkor a fõiskola ideiglenesen a zeneiskola épületében nyert elhelyezést, a végleges, mai épületét 1978-ban avatták fel.

A Népjóléti Képzési Központ 1992 óta mûködik Salgótarjánban. Az alapvetõen szakmai oktató-, továbbképzõ bázisként létrehozott intézményben 1994 õsze óta folyik felsõfokú képzés, amelynek keretében térségfejlesztõ menedzseri, szociálismunkás és szociálismenedzser alap- illetve másoddiplomát lehet szerezni levelezõ tagozatos oktatás keretében. A szociális menedzserképzés egyedülálló az országban, s úgynevezett eurodir (nemzetközi) diplomát is ad.

1996 szeptemberében a Tudományos Ismeretterjesztõ Társulat Nógrád Megyei Egyesülete szervezésében és székházában mintegy száz hallgatóval kezdte meg a levelezõ tagozatú kihelyezett képzést a megyeszékhelyen a Pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem. A személyügyi és mûvelõdésszervezõi szak fõiskolai, a humánszervezõ pedig egyetemi diplomát ad a már felsõfokú végzettségûek számára. A kihelyezett tagozaton tervezik idegenforgalmi szak beindítását is.