Nógrád megye földrajza

A megye területének nagyobb része dombsági és középhegységi táj, melyet völgysíkok és medencék szabdalnak. Itt kapcsolódik egymáshoz a nyugati részén elhelyezkedõ Börzsöny, a középsõ részt uraló Cserhát, illetve keleten a Mátra. Önálló hegységet alkot az északon elhelyezkedõ Karancs - Medves. 14 hegycsúcs emelkedik 500 méter fölé, közülük a legnagyobb a Mátrában található, 946 méteres Piszkés - tetõ, míg a déli részen fekvõ Csóványos 939 méterrel a Börzsöny legkiemelkedõbb csúcsa. A megye területének túlnyomó részét a Cserhát foglalja el, amely észak felé fokozatosan ellaposodik és az Ipoly folyóig terjedõ Nógrádi medencébe megy át. dél felé ugyancsak alacsony dombvidékké válik, kapcsolódva ezzel a Dunakanyarhoz. Nógrád két jelentõsebb folyója a Zagyva és a Magyarországot, illetve Szlovákiát elválasztó északi határfolyó, az Ipoly. A megye földtani felépítése rendkívül változatos, a vulkáni kõzet - andezit, riolit, bazalt - mellett megtalálható a mészkõ és a dolomit is. Nagy területen lelhetõ fel a sekélytengeri, partközeli üledék, homokkõ, agyagmárga. A megye egész gazdaságát egykor meghatározó barnakõszén telepek az alsó és középsõ miocén alsó részében képzõdtek. Nógrád domborzata az Észak - magyarországi középhegységhez tartozik. A megye jelentõsebb kistájai az Ipoly - völgy, a Nógrádi medence, a Zagyva - völgy és a Medves - vidék.

Nógrád megye éghajlata

A megye éghajlatát a Cserhát alacsonyhegységi jellege határozza meg. Az adottságokból következõen Nógrád éghajlata jóval kiegyenlítettebb, mint a szomszédos tájaké, ahol a tengerszint feletti magasságkülönbségek erõteljesen meghatározók. A Cserhát évi középhõmérséklete 9 Celsius fok, míg évi csapadékmennyisége 550-600 milliméter. Magyarország megyéi közül

Nógrádban a legmagasabb - mintegy 40 százalék - az erdõs terület aránya. Az állatvilág gazdag és változatos, a megye erdeiben található többek között szarvas, õz, vaddisznó, róka, borz, menyét, nyest. A hegyvidéki madarak mellett az alföldi és vizenyõs területeken élõk is természetes élõhelyre találtak Nógrádban. Az országos jelentõségû védett természetû területek nagysága 18 ezer 529 hektár, a megye területének 7,3 százaléka.