Népi építészet

A népi építészeten belül több táji, etnikai vonás sûrûsödik a palóc lakóházakban, amely erôs rokonságot mutat a szláv régió házaival is. Az utcára nézô homlokzat háromszögbe zárt részének, az oromzatnak az anyaga és díszítésmódja éppúgy sajátos Palócföldön, mint a 19. század második harmadától elterjedt kôoszlopos tornác, vagy a tüzelôberendezésnek az a típusa, amely egy szögletes belsô tüzelésû és kürtôvel ellátott kemencébôl, valamint kémény nélküli füstelvezetô szerkezetbôl állt, amelyet a búboskemence váltott fel.



A parasztházakban általában lakószoba, pitvar és kamra volt. Késôbb a pitvarból az elsô- és hátsószobába lehetett jutni. Az elsô házat aztán tisztaszobává alakították. Az udvar legnagyobb és gazdaságilag legfontosabb építménye a csûr vagy pajta. A palóc bútorok jellegzetes darabjai az ülô-, vagy tároló alkalmatosságok (lóca, kisszék, vizesszék stb.) A rózsás, tornyos ágyak, a díszes faragott szekrények vagy ácsolt, festett ládák, a nagyfiókos, úgynevezett terpeszlábú asztalok ugyancsak a palóc lakásberendezés régi emlékei. A lakásokban a szentképek között gyakoriak voltak a párosával elhelyezett úgynevezett "cifratányérok".

Almenü