|
... folytatás a címlapról A március 14-15-i hétvégén nagytakarítást akartunk csinálni, elhúztuk a bútorokat, fölszedtük a szônyeget és akkor láttam, hogy a szônyeg el van rohadva, a bútorok alja szintén elrohadt, szétette a gomba. Akkor még azt nem tudtuk milyen gomba - mondja Gúth Erik, a Szondi út 13-as számú társasház egyik lakója. Gúth Erik, aki egyébként ô maga is építészmérnök, feleségével és két kisgyermekével '94 óta él ebben az önkormányzati bérlakásban. Azóta számtalan kivitelezési probléma jött elô az épületben. A falba nem új vízvezeték csövek lettek beépítve, így azok keresztmetszete szûk a benne levô lerakódás miatt. A rossz helyre tervezett fürdôszoba hôszigetelés szempontjából nem megfelelô, két falán állandóan folyik a víz. A csempe burkolat teljes egészében elválik a faltól. A falak repedeznek, a nyílászárók hézagosak, az egyik lakás bejárati ajtaja szétesett, a betonjárda szétfoszlik, a kerítést már átadáskor is csak a rozsda tartotta össze, és most itt ez a gomba. A gomba okozta elváltozás tünetei a lakásban azok, - azon túl hogy a parkettás padlóval érintkezô dolgokat szétrohasztja - hogy a szoba parkettája elkezdett több helyen, nagy foltokban, 10-20 cm magasságig felpúposodni. Ez önmagában még nem jelent gombásodást, szakszerûtlen aljzat szigetelés is okozhatja. A most napvilágra került probléma súlyossága viszont olyan mértékû, hogy azt házilagos módszerrel megoldani nem lehet. Gyermekei egészségének megóvása érdekében és mivel a lakás domborzati viszonyai olyan mértékûvé váltak, hogy az szinte lakhatatlan, a bérlô családjával együtt felesége szüleihez költözött, ahol azóta hetedmagával él. A felfedezés után a Városüzemeltetési Kft.-hez fordult. Annak igazgatója Farkasné Bereczk Edit a lakást megtekintve megállapította, feltételezhetô, hogy a tettes a könnyezô házigomba, melynek egyetlen spórája elegendô ahhoz, hogy egy teljes épületet elfertôzzön. Az ilyen gombafajtának ô maga nem szakembere, így szakértô kirendelése szükséges. A szakértô április 2-án Budapestrôl megérkezett. A feltárást követôen megállapította, a gomba a könnyezô házigomba, mely az egyik legveszélyesebb épületkárosító gombafajta. Átmegy betonon, falon, egyetlen egyede elegendô ahhoz, hogy egy egész épületet elfertôzzön. Szaporodásával saját maga számára teremti meg ideális életfeltételeit. Az épületszerkezet fa részeit károsítja elsôsorban, de mindent átszô gombafonalaival. Enyhe és korán felfedezett stádiumában is meglehetôsen költséges a kiirtása, súlyos esetben viszont az is elôfordult már, hogy az épületet szanálni kell, teljes egészében el kellett bontani. Az aljzat felszedése, esetlegesen az alatta levô talaj cseréje mindenféleképpen szükséges, de - mivel a falban is benne van, lehet hogy annak újravakolása és ezzel egyidejû vegyszeres kezelése elégséges lehet, de az is megeshet, hogy a válaszfalakat el kell bontani. A Szondi 13. épületérôl tudni kell, hogy korábban kollégium volt, majd a GAMESZ részére szolgált mûhelyként. '93-ben alacsony komfortfokozatú szükséglakásokat akart az önkormányzat az épületbôl kialakítani, de ezt a környék lakóinak radikális tiltakozása meggátolta, így 2 db 1 szobás és 2 db 2 szobás összkomfortos lakást alakítottak ki az épületbôl. Azóta ez a lakótömb vegyes tulajdonú, 2 lakó bérlôje, 2 lakó pedig tulajdonosa az általa lakott lakásnak. A kivitelezést az akkor még Városgazdálkodási Vállalat megbízásából a Garancia Kft. végezte, mely Kft. azóta jogutód nélkül megszûnt vagyis felszámolás alatt áll. Ez az a cég, amelyik a Dózsa-Patvarci utak sarkán levô önkormányzati lakótömb építését végezte, ahol szintén azóta is sok panasszal élnek a lakók a "beépített" hibák miatt. A szakértô azt is egyértelmûen megállapította, a szomszédos lakásban legalább ilyen mértékû károkozás keletkezett a gombásodásból. A gomba kiirtása csak úgy lehetséges, ha minimum ezt a két lakást mentesítik, de a teljes feltáráskor derül ki majd az, szükség van-e a másik két otthon gombátlanítására is. A polgármesteri hivatal mûszaki osztályvezetôje, Moór Mátyás elmondta, a károkozás megszüntetése és a gomba további szaporodásának meggátolása a legolcsóbb esetben is elérheti a milliós nagyságrendet. A hiba a rejtett hiba kategóriába tartozik és valószínûleg úgy keletkezhetett, hogy a parkettázáskor a vakpadló, vagy párnafa anyaga olyan hulladékfából készült, ami nem volt lekezelve. Ezzel a hulladékfával került a lakásba a gombaspóra, mely késôbb ilyen mértékben elszaporodott, tehát technológiai hiba.Itt érdemes ezt az ügyet kétfelé bontani. Az egyik a felelôsség kérdése, a másik a lakók kártalanításának és a károkozás megszüntetésének kérdése. A polgármesteri hivatal mûszaki osztályának munkatársa, Szabó Zsolt (aki azóta már máshol dolgozik) látta el a városháza részérôl a kivitelezés során a folyamatos mûszaki ellenôrzést. Ez azzal jár, hogy maximum 8 naponta az építkezésen meg kell jelennie és a kivitelezés szakszerûségét betartatnia. Az épületre, mint az kiderült, nem készült kiviteli terv, így a kivitelezô, saját építészeti rutinja alapján végezte el az egyes munkafolyamatokat. Ilyen esetben a felelôsség megoszlik a kivitelezô és a szakszerûséget felügyelô mûszaki ellenôr között. Sem egyik, sem másik ma már nem, vagy csak nehezen számonkérhetô a hibákért. Azt érdemes megjegyezni, hogy értesüléseink szerint az akkori városvezetés szándéka az volt, hogy még az átadás elôtt elkészített hibajegyzék ellenére is az épületet ha törik, ha szakad át kell adni. A hiba kijavítása és a kártalanítás mértékének kérdése. Nyilván a gombásodás megszüntetésének költségén túl szóba jöhetne a tönkrement bútorok és egyéb berendezési tárgyak költsége, a másik lakás használatának díja, a költözködés költsége, stb. De mint ahogy azt Gúth Erik elmondta ôk egyelôre beérnék azzal, ha az önkormányzat segítô szándékát kinyilvánítva feléjük azt mondaná, hogy arra az idôre, míg a könnyezô házigombát az épületben megszüntetik, költözzenek másik lakásba. Mindenesetre a szándékon túl nagyon fontos a gyorsaság, mert a gomba egyre terjed, és ha a falon keresztül feljut a tetôszerkezet faanyagába, akkor csak a bevezetôben említett drasztikus megoldás hozhat eredményt.
Az épület négy lakásának lakója várakozó állásponton van. Gúth úr azóta mióta a gombásodás miatt kényszerbôl elhagyta a lakást lakbért nem fizet, mivel nincs miért fizetnie. Úgy tûnik, várakozásuk nem lesz túl hosszú. A Városüzemeltetési Kft. igazgatója önállóan 250 ezer Forint összeghatárig dönthet kiadásokról. Nem kétséges, a társasház gombamentesítésének költsége ezt felülmúlja, így ehhez képviselô-testületi döntés szükséges. A szakértôi vélemény elkészült, az abban foglaltak alapján az említett két lakás lakóját minimum a gombamentesítés idôtartamára a lakásokból ki kell költöztetni. A legutóbbi testületi ülésen Gúthék részére a Dózsa-Patvarci sarkán levô önkormányzati lakótömb egyik lakását ajánlják fel a mentesítés idejére, a szomszédos lakás tulajdonosai pedig a Szent Imre utca 1/a. tetôterébe költözhetnének. A végleges megoldás persze még késlekedik - többek közt azért, mivel a Szondi 13. fertôzött bútorait onnan kivinni nem volna célszerû - de az ügy eddigi menetének gyorsasága példaértékû lehet, amennyiben az önkormányzat konstruktív hozzáállása továbbra is megmarad.
|
|
Van ingyenes és térítéses védöoltás is
A két, kullancs által terjesztett betegség között a legfontosabb különbség: a kullancs okozta agyvelôgyulladás nem gyógyítható, a Lyme-borreliosis viszont igen. Az ellôbbi ellen véd az oltás, az utóbbival szemben nincs megelôzô védôoltás.
|
[Címlap] [Városháza] [Mozaik] [Helytörténet] [Krimi] [Sport] [Honlap]