Palóc ôsök nyomdokain Balassagyarmat - Szombaton délelött a balassagyarmati és a környékbeli általános iskolások szakavatott zsûri elött adtak számot arról, hogy ápolják azt a hagyományt, amely elôdeink népdalainak továbbélését van hivatva megôrizni. Húsz versenyzô lépett a közönség elé, hogy felcsendüljön tiszta gyermekhangon egy-egy ismert, vagy kevésbé ismert népi dallam avagy palóc ének. A zsûri ítélete alapján kiemelt nívódíjat kaptak: a Baráz Ádám-Benkó Zsófia páros (Kiss Árpád Általános Iskola Balassagyaramat), Sóvári Katalin (Gagarin Általános Iskola Salgótarján), Márton Krisztina (Szent Imre Keresztény Iskola Balassagyarmat). Nívódíjat kaptak: Balázs István (Szent Imre Keresztény Iskola Balassagyarmat), Rozgonyi Rita (Községi Általános Iskola Karancsság), Balla Éva (Kiss Árpád Általános Iskola Balassagyarmat), Pászti Mária (Kodály Zoltán Általános Iskola Salgótarján). Reiter László

Sarki halál Városunkban vannak olyan helyek, ahol megmegyárázhatatlanul sok balest történik. Errôl szinte az egész város tud. Az már kevésbé ismert, hogy közvetlen olyan hely is akad, ahol - nem baleseti ok miatt - az elmúlt 30 évben többen haltak meg, mint az egyéb utcákon, tereken együtt. Köztudott, hogy temetôkben általában az öngyilkosok, illemhelyen pedig a tüdôembóliában szenvedôk szoktak meghalni. Közterületeken a halál oka leggyakrabban szív és érrendszeri megbetegedésre vezethetô vissza. De egyes helyeken miért veszítik el többen - látszólag egészséges egyének - az életüket? A város központjában van két csendes utca. Arrafelé csak iskolakezdetkor és a tanítás végén nagy a forgalom. A József Attila és a Szent Imre utcáról van szó. A két utca találkozásában 30 év alatt öten hunytak el. Tizenöten csak rosszul lettek, de közölük tizenketten a kórházban az elsô két órában meghaltak. Az elhunytak a halál elött általában jelentôs panaszuk nem volt. Kissé tágabb körben is szokatlan halálesetek fordultak elô. Egy hölgy ágyban fekve a férje nyakkendôjére akasztotta fel magát. Napok múlva találták meg. Másik beteg pedig WC-n ülve kapott tüdôembóliát úgy, hogy a kezelôorvosa - régen elköltözött már a városból - azt sem tudta, hogy a betege több mint 20 éve fél tüdôvel él! N.B. viszonylag fiatalon az utcán halt meg. Elötte 10 perccel a mozi elött találkozunk. Vidám volt. Orvosnál csak egyszer járt, akkor is fogfájás miatt. Jó egészséget kívántunk egymásnak. Nem jött be... Talán a halálesetekben itt is a földben rejlô káros sugárzások a ludasok? Nem tudom. De az igazság itt sem odaát van. Srancsik József

Gyarmati történetek A szelek... Dr. Kenessey Albert, a gyarmati kórház nagytudású igazgatója nyugdíjas éveiben is bejárt dolgozni. Az igazgató úr az utolsó éveiben már csak a proktológiai - végbél betegségeivel foglalkozó - rendelést vezette. Történt egyszer, hogy egy nagyothalló idôs embert kellett megvizsgálni. - A szelek mennek? - fordult betegéhez, de az szemmel láthatóan nem értette a kérdést. Az igazgató úr kissé emeltebb hangon megismételte. A válasz megint elmaradt. Nem volt más hátra, másként kellett kérdezni: - Fingani tud? - kérdezte most már kiabálva. - Miért nem ezzel kezdte doktor úr!?- volt a válasz. Strancsik József