A Magyar Katolikus Egyház az Interneten Napjainkban hirtelen az érdeklôdés homlokterébe került a nagytávolságú hálózatok világa. Ezekbôl, akár tenberbôl a jéghegy csúcsa, kiemelkedik az Internet. Nagybetûs cím a képernyôn: Magyar Katolikus Egyház. A következô oldalak: Egyházmegyék - Intézmények - Apostoli Nunciatúra - Hírek - Könyvtár - Fórum. S már sorolja is az egyházmegyéket, sorrendben 12. a váci. Megyéspüspökünk: Keszthelyi Ferenc, segédpüspök dr. Katona István. Megyésfôpásztorunk az Országos Hitoktatási Bizottság elnöke is, segédpüspökünk elnök a Katolikus Iskolák Fôhatóságánál. Mélyebbre hatolva megismerkedhetünk az érsekvadkerti, a szécsényi és a salgótarjáni esperesi kerületekkel. Felvillannak színes képek, illusztrációk. Bámulatos technika, öt földrész tájékoztatója. Vácott a püspöki palota szomszédságában található a Papnevelô Intézet tekintélyes épületkomplexuma. Ôsszel indul benne a papi szeminárium és most végez az elsô évfolyam a teológiai hittanár képzôn. Ezen százkilencvenen tanulnak, az egyházmegye minden részérôl, így Nógrád megyébôl is. Papp Rezsô

A félelem oka: a multiplex Balassagyarmat - A balassagyarmati mozi a tavalyi jegyárbevételek alapján a 21. helyen áll az országos rangsorban, olyan városokat maga mögé utasítva, mint Tatabánya, Hatvan, Vác, vagy Gödöllô. Öt évvel ezelôtt egy teljesen lepusztult intézményt vett át Rigó Zoltán, ezért folyamatosan különbözô beruházásokra volt szükség, hogy a nézôszámot fel tudják tornászni arra a szintre, ahol a forgalmazók már komoly partnernek tekintik ôket. Most a multiplexek térhódítása miatt aggódik a gyarmati mozis, újabb és újabb ötletekre lesz szükség azt mondja, hogy a sikerfilmek továbbra is az elsô körben eljuthassanak Balassagyarmatra. - Olyan körülményeket kellett teremteni, hogy az emberek szívesen járjanak moziba. Ki kellett cserélni a székeket, fel kellett újítani a hangrendszert. Ugyanakkor nem rossz, ha több lábon áll az ember, például ha videokölcsönzéssel is foglalkozik - sommázza a siker receptjét Rigó Zoltán, aki öt esztendôvel ezelôtt jelképes összegért vette bérbe a mozit a várostól. Az önkormányzatnak se feljújtani, pláne mûködtetni nem volt pénze, ezért mindenképpen jól járt az üzlettel. A feltételek idôközben megváltoztak, évi 500 ezer forint lett a bérleti díj, amit felújításra fordítanak, vagyis készpénz helyett eddig számlákat kapott a város, illetve egy egyre kényelmesebb, és korszerûbb filmszínházat. - Voltak ismerôseim, kapcsolataim a különbözô forgalmazóknál, akiket azzal kerestem meg, hogy közvetlenül velük szeretnék megállapodni. Az Intercomot kivéve mindenki kész volt erre. Ott azt mondták, ne is álmodjak errôl, keressem meg valamelyik szolgáltatót - idézi vissza a kezdeteket Rigó Zoltán. Röviddel az indulás után azonban az intercomosok is meggyôzôdtek róla, hogy mûködik a dolog. Azt mondja Rigó Zoltán, szerencséje volt, merthogy a kilencvenes évek legelején még jellemzô válságból 1992-93-ban kezdett kilábalni maga a mozizás is. Egyre jobb filmek készültek, s az emberek is ismét kezdtek moziba járni. A szórólapok és a városi tévében indított A hét filmje... sorozat hatása érezhetô leginkább. - Amikor átvettem a mozit, a harmincegynéhányadik helyen állt az országos ranglistán, ma a 21. helyen van. Azt gondoltam kezdetben, hogy soha sem tudom megközeíteni Salgótarjánt. Tavaly nálam közel 90 ezer nézô fordult meg, náluk 124 ezer. Ha abszolút sorrendet állítanánk fel lélekszám arányosan, Balassagyarmat az elsô volna minden bizonnyal - mondja. A statisztikákból ugyanakkor az is látszik, hogy a jegy-árbevétel mind nagyobb hányadát adják a fôvárosi mamut mozik, a multiplexek, ami nem kis aggodalommal tölti el a vidéki mozisokat. Könnyen elôállhat ugyanis az a helyzet, hogy a forgalmazók azt mondják, miért gyártassak vidékere tíz kópiát, mint eddig, ha a pénzt a budapesti mozik hozzák. Ennek bizonyos jelei már most is érezhetôk. Volt rá példa, hogy a gödöllôi és a váci vállalkozókkal közösen vállalták volna a kópia elkészítésének költségeit, de a forgalmazó ehhez nem járult hozzá. - Ha még jobbra cserélem a székeket, ha mind a két digitális hangrendszert kiépítem, akkor is csak egy bizonyos határig emelhetem a jegyárakat - jegyzi meg Rigó Zoltán, aki úgy tapasztalta: az eddigi emelések következtében a forgalom nem csökkent, bár a látogatók köre szûkült. Aki megengedheti magának, az viszont sûrûbben jár moziba. A megmaradás reményében többféle szolgáltatásra igyekszik berendezkedni. A DTS digitális hangrendszer mellé szeretné a másik már elterjedôben lévô rendszert is kiépíteni, ugyanakkor egy gyorsbüfé és egy pub kialakításán gondolkodik. Hlavay Richárd

Gyarmati történetek Így mulat egy magyar úr A hetvenes években Gyarmaton praktizált K. doktor. Nyers modora érzô lelket takart. K. rendkívül jó diagnoszta volt. A beteg baját illetôen szinte soha nem tévedett, ezért a betegei nagyon kedvelték. A doktor életében csak két szenvedély játszott szerepet: a nôk és a pia. A mai napig nem tudjuk melyiket szerette jobban. Egy hét végén K. ügyelt az - akkor még járási - ügyeleten. Két hívás között minden este a Balassa étteremben vacsorázott, ahol Baranyi Jancsi és feledhetetlen bandája zenélt. A doktor megrendelte a vacsorát a szokásos konyakkal és vörösborral együtt. Míg az étel készült odaintette a prímást: - Jancsikám! Húzd el a nótám! - mondta és a nyomaték kedvéért egy ötszázast húzott a vonóba. Az akkoriban igen értékes "látványra" megindult a nagybôgô is a doki felé. A banda tagjai nagyon meg akartak dolgozni a borravalóért. Csak húzták, húzták... Így ment ez a vacsora végéig, amikor K. magához intette ismét a prímást: - Jancsikám, élvezted a zenét? - Jaj nagyon doktor úr! - No, te az én pénzemen ne élvezz! - kiáltott fel a doktor és a lilahasút zsebrevágta. Azóta sem látták ôt a Balassában. Srancsik József

Segít a számítógép Szigorú gazdálkodás a kórházban Salgótarján/Balassagyarmat - Az egészségügyi modernizációs program, illetve a társadalombiztosítási reform volt a témája az Országos Közigazgatási Napok rendezvénysorozatának április 08-i, salgótarjáni nyitófórumának. A szakmai találkozón nógrádi polgármesterek, jegyzôk, a fôügyészség, a megyei bíróság vezetôo elôtt Kakuszi István, a népjóléti minisztérium helyettes államtitkára ismertette a törvényalkotói szándékokról. A balassagyarmati Kenessey Albert Kórház igazgató fôorvosa, dr.Szabó Géza pedig egy kisvárosi kórház stratégiájának és a modernizációs program összefüggéseirôl beszélt. Az elôzményekrôl elmondta, hogy a balassagyarmati kórháznak 1994 december 31-én 908 engedélyezett és 814 mûködô ágya volt. A modernizációs program részeként megvalósult kapacitáscsökkentés eredményeként 1995 október 1-vel az Egészségbiztosítási Pénztár 684 ágyra kötött szerzôdést, ezen belül 502 akut, és 182 krónikus ágyra. Ebben az idôben az intézetnek 972 alkalmazottja volt, tavaly 4.9 százalékos csökkenést követôen 924. A jeneltôs ágyszámcsökkentés a betegforgó emelkedéséhez és az átlagos ápolási idô csökkenéséhez vezetett, miközben az ellátott betegek száma emelkedett. Három évvel ezelôtt 15.775 páciens fordult meg a gyarmati kórházban, tavaly csaknem kétezerrel többen. Természetesen növekedett az aktív osztályok ágykihasználtsága is, az 1995-ös 69 százalékról 76 százalékra. A kórház mûködésének értékelésekor az egyik meghatározó szemponttá vált a bevételek és kiadások, a források és ráfordítások egyensúlyának folyamatos figyelemmel kísérése - közölt dr.Szabó Géza. A modern orvostechnikai eszközök beszerzésekor minden esetben mérlegelésere került azok hatása az intézet bevételeire, különös tekintettel a mûködtetési költségekre. A szakmai terv összeállításakor alap információként használták fel egy olyan számítógépes programot, amely elsôsorban a régió demográfiai adatainak, és egészségi állapot mutatóinak felhasználásával tervezhetôvé teszi a humán-egészségügyi szolgáltatás inránti konkrét lakosági igény tervezését. Mindezek - derült ki a balassagarmati kórházigazgató fôorvos elôadásából - lehetôvé tették egy ma még általánosnak nem mondható belsô kontrolling rendszer kiépítését. Elkészítjük - érvel dr.Szabó Géza - a várható bevételek tervét, a járó és fekvôbeteg ellátás területeire lebontva, s az inflációs rátával korrigálva, munkahelyenkénti, osztályonkénti költségtervezés történhet. A tavalyi évben átszervezett informatikai csoport munkája mindezekre tekintettel nélkülözhetetlenné és meghatározóvá vált. A teljesítményelemzést a balassagyarmati kórházban elemzô közgazdász seíti, az intézet informatikusai által készített szoftver pedog lehetôséget ad az egyes osztályok és a kórház egésze megtérülési pontjainak meghatározására. A balassagyarmató kórház vezetôje úgy véli, hogy a mai magyar egészségügyben már fellelhetôk a marketing mix és az innovációs stratégia elemei, s hatásuk mindjobban érezhetôvé válik. Olyan új fogalmak is beszivárogtak az egészségügybe, mint a termék politika, a piaci részesedés, vagy éppen az értékesítási utak politikája, és nem utolsó sorban a kommunikációs politika, a betegtájékoztatás, a PR tevékenység. A jelenlegi külsô feltételrendszer, és a belsô hiányosságokból eredô nehézségeik közül dr.Szabó Géza a nem kielégítô szinvonaléú eszközpark javítását, a kórházvezetést támogató információs rendszer kialakítását, a teljesítmény-finanszírozás és a közalkalmazotti törvény által elôírt kötelezettségek ellentmondásainak feloldását, a finanszírozási rendszer kiszámíthatóbbá tételét említette.