- Valóban, a Vöröskereszt megyei titkárának vannak ilyen tervei, hogy ideiglenesen április 15-tôl bezárásra kerülne a szállás.
- Nyáron talán nincsenek hajléktalanok, de mégis vannak, hol huzzák meg magukat?
- Természetesen semmivel nincs kevesebb hajléktalan nyáron, mint télen, így a szállóra nyáron is szükség van.
- Mennyibe kerül egy hónapban a fenntartása?
- Olyan 130 ezer forint, mely nyáron a fûtés szünetelése és az elektromos áram fogyasztásának csökkenése miatt jóval kevesebb.
- Megvan a nyári üzemeltetésre a pénz?
- Jelenleg a fedezet elôteremtése folyamatban van. Számítunk a polgármesteri hivataltól is egy kis pénzre, pályázunk is, és van más forrás is. Úgy érzem, ez az összeg elôteremthetô.
- Hányan vannak jelenleg a szálláson?
- Átlagban 14-15 fô. Ez azért változik, mivel három személy tartós kórházi kezelés alatt áll. Itt jegyezném meg, hogy sokszor a kórházból elbocsájtott hajléktalant egyenesen ide irányítják.
- Végeznek-e valamilyen munkát a szálláson lévôk?
- Néhányan alkalmi munkát vállalnak kômûvesek mellett, vagy rakodnak, esetleg fûtenek. Mások rendben tartják a szállás környezetét.
- Tudjuk, hogy akik ilyen helyzetbe kerülnek, azoknál az alkohol is szerepet játszik. Volt-e valamilyen incidens a szállás megnyitása óta?
- Nyugodtan ki merem jelenteni, hogy nem. Még csak haragos vitákról sincs tudásom. Soha rendôri intézkedésre nem került sor, és arra sem volt példa, hogy a környék nyugalmát megzavarták volna.
- Végezetül ismét feltesszük a kérdést: szükség van az átmeneti szállás nyári üzemeltetésére?
- Feltétlenül szükség van.
Soós Géza

Budapest - Az idén március 6-án a kormány elfogadta a lakástakarék-pénztárak általános szerzôdési feltételeirôl szóló rendeletet. A korábbiakhoz képest módosult a szöveg nagyobb védelmet ad a polgároknak - derül ki az egyik érintett pénzintézet, a Lakáskassza tájékoztatójából.

Mint ismeretes, a parlament még 1996. novemberében hozott törényt a lakástakarék-pénztárakról. A törvény szerint az állam a legalább négy éven át takarékoskodókat az 1997-ben kötött szerzôdések elsô 12 hónapjára 40 százalék, azt követôen évi 30 százalék prémiummal jutalmazná. A lakástakarék-pénztár az ügyfélnek kamatot fizet, és a megtakarítási idôszakot követôen kölcsönt folyósít alacsony, fix hitelkamat mellett. Az állami támogatás és a kedvezményes kölcsön igénybevételének feltétele a lakáscélú felhasználás, amely azonban a korábbinál jóval tágabb kereteket takar: gyakorlatilag valamennyi lakással kapcsolatos beruházást magában foglal.
A törvény 1997. január 1-jén lépett hatályba, a pénztárak azonban nem kezdhették meg mûködésüket, hiszen a szerzôdési feltételeket és ezáltal a pénztárak konstrukcióit alapvetôen befolyásoló kormányrendelet nem született meg a tavalyi év végéig.
A most elfogadott rendelet mindenesetre növeli a pénztárak biztonságát, egyúttal azonban jóval szûkebb kereteket szab a pénztárak közötti versenynek, mint a törvény tette. A pénztárak legfeljebb 1 százalék számlanyitási díjat kérhetnek, illetve a kölcsönszakaszban évenként az ügyfél meglévô hiteltartozásának 1 százalékát számíthatják fel kezelési költségként.
Ezenkívül a szerzôdés módosítása és szüneteltetése kerülhet pénzbe, de a rendelet szerint legfeljebb 1000 forintba. A díjak és díjtételek rögzítése bizonyos szempontból valóban az ügyfelek érdekeit szolgálja, hiszen szigorúbb költséggazdálkodásra kényszeríti a pénztárakat. A valóság azonban ennél árnyaltabb. A hitelintézetek általában sokféle díjtípussal dolgoznak, és fontos versenytényezô, hogy a lehetséges díjak közül melyiket választják, illetve az adott díjból mennyit számítanak fel. A lakástakarék-pénztárak a rendelet értelmében csak korlátozottan élhetnek ezzel a lehetôséggel.
A rendelet másik, erôsen versenykorlátozó kitétele, hogy a pénztárak által kínált konstrukciókban a lakáskölcsön aránya nem haladhatja meg az 50 százalékot. Ezen e-lôírás hasznossága megkérdôjelezhetô, mert az ügyfél megtakarításait és a pénztár által folyósított kölcsönt egyensúlyban tartó, úgynevezett egyéni teljesítménymutató megkövetelt értékét a rendelet rögzíti. Ez a mutatószám önmagában garancia a pénztár biztonságos mûködésére, vagyis hogy a hiteligényeket folyamatosan ki tudja elégíteni. A teljesítménymutató rögzített értéke mellett pedig a magasabb hitelarány automatikusan magasabb törlesztôrészleteket követel meg az ügyféltôl. A Lakáskassza által eredetileg tervezett 60 százalékos kölcsönarány tehát választási lehetôséget biztosított volna az ügyfélnek: több kölcsönt vesz fel magasabb törlesztôrészletek mellett.

A rendelet további pontjai kötelezik a pénztárakat arra, a szerzôdésben feltûnô módon tájékoztassák az ügyfeleiket arról, hogy nem vállalhatnak kötelezettséget a szerzôdéses összeg kifizetésének idôpontjára, valamint hogy a lakáskölcsön folyósításának feltétele az ügyfél hitelképessége. A pénztárak kötelesek továbbá az elôírt feltételeket teljesítô ügyfeleknek a szerzôdéses összeget 3 hónapon belül rendelkezésére bocsátani. Ezek az elôírások hatékonyan védik az ügyfelek érdekeit.

A pénztáraknak a rendelet szerint kialakított általános szerzôdési feltételeket engedélyeztetniük kell az Állami Pénz- és Tôkepiaci Felügyelettel. A Lakáskassza reméli, hogy a mûködési engedély kiadására már nem kell sokáig várni, hiszen 1997. január 1-jén a korábbi állami támogatási formák egy része megszûnt, és a helyükbe lépô lakás-elôtakarékossági konstrukciót már nagyon sokan várják.

Sokan olvasták az érsekvadkerti esperesi kerülethez tartozó területen, Balassagyarmaton, Drégelypalánkon, Érsekvadkerten és máshol az Új Ember címû katolikus hetilap húsvétvasárnapi dátummal megjelent számát. Fôhelyen közli az újság Keszthelyi Ferenc váci megyéspüspök válaszait a lap munkatársa által feltett kérdésekre.
A megyés fôpásztor a többi között arról szólt, hogy a katolikus egyház a II. vatikáni zsinaton szembenézett önmagával. Beszélt az elmúlt négy évtized gondjairól. Napjainkban különféle nézetek és ideológiák hatnak az emberekre. A szabadság köznapi értelemben annyit jelent, hogy ezek között mindenki válogathat. Ugyanakkor a hívô emberek sérelmesnek találnak minden olyan megnyilatkozást, amely háttérbe szorítja ôket.
A nyilatkozat utolsó szakasza:
- A pártok országos megnyilvánulásaiban nagy mennydörgések, villámlások, záporesôk fordulnak elô, de az egyes településeken, ahol az embereket a közös érdek közi össze, a hangzatos politikai hírverés visszaszorul, s egymás segítése, az együttélés békés feltételeleinek megteremtése kap nagyobb hangot.
Papp Rezsô

A balassagyarmati Madách Filmszínházban április 3-tól április 9-ig, csütörtöktôl szerdáig (csütörtökön, kedden és szerdán: 13.30, 15.30, 17.45, 20 , pénteken és szombaton 22.00 órakor) az Evita címû, szines, amerikai zenés filmet vetítik. Fôszereplô: Madonna, Antonio Banderas. Rendezte: Alan Parker. Témája: Egy törékeny szôke asszony áll az Elnöki Palota, a Casa Rosta erkélyén. Elötte százezres, zokogó tömeg, s ô könnyekkel szemében búcsúzik népétôl: "Ne sírj értem Argentína..." Ez az a kép, amire mindenki emlékszik az Evita címû musicalbôl, Andrew Lioyd Webber fülbemászó zenéjének köszönhetôen még azok is, akik soha sem látták a darabot. Hogy mi az oka a néhai elnökné népszerûségének? Erre nem is a musical világsikere a válasz. Sokkal inkább az, hogy Evita mindenhol a világon a modern nô szinbólumának számít.
Evita-vonal: a nagy érdeklôdésre való tekintettel jegyét megrendelheti telefonon a 35/300-700-as számon.

A kamaramoziban április 3-tól 9-ig, csütörtöktôl szerdáig 16, 18 és 20 órától a Larry Flynt - A provokátor címû színes, amerikai filmet játszák. Fôszereplô: Woody Harrelson, Courtney Locûve. Rendezte: Milos Forman. Témája: A hetvenes évek elején egy ohioi sztriptízbár tulajdonosa "belenyúl a tutiba". Kitalált egy szexlapot, amelyhez képest a Playboy kisiskolások vasárnapi olvasmányának számított. A közvélemény persze sokkot kapott: sokan felháborodtak, még többen vették a lapot, de közönbös senki sem maradt.