Elsõ, de inkább bevezetõ fejezet,

melyben felsorolása történik az Abdera nevû seholsincs, mindenhol létezõ magyar kisváros szereplõ gárdájának, különös kegyetlenséggel (részletezéssel) a fõbbeket illetõen egy bizonyos történet szempontjából. Legalább ezt érdemes elolvasni.

Bevezetõ nem kell.
Omar kalifa mondja egy helyütt: a bevezetõben a mû hibái miatt magyarázkodnak a szerzõk. Bevezetõ kell. Nélküle esetleg nem sejtheti az olvasó, hogy mik azok a hibák. A hiányosságoknak is meg kell adni az érvényesülés egyenlõ esélyét. Bevezetõ mégsem kell (ezért elmarad), helyette álljon itt a szereplõi kar Abderából, fõként azért, hogy a szerzõnek könnyebb legyen írás közben "kinézni" a bevezetõbõl - kiket kell sorban elõhívnia ahhoz, hogy a reklámszlogen igaz legyen:
"Ez egy száz szereplõs kisregény!" - politikai pornográfia a nyolcvanas évekbõl. A korszakot felületesen rendszerváltásnak nevezik. A könyv címlapján olvasható "gengszterváltás" - csupán az alliterációt kedvelõk érdekében - viszont Székely Kocsárd eredeti szóleleménye, amit köszönök.

A történet hétköznapian egyszerû - lenne, ha nem éppen történelmet csinálnánk. Valaki elhatározza, hogy érvényt szerez régi vágyának és az elnyomott Abderában (a vörös Újvár nyomja el) fiókszerkesztõséget hoz létre a hatalmi központ (lásd 50-es évek) Újvár bosszúságára, az egykori õsi vármegyei székhely, Abdera, nem nagy örömére.
Ne feledjük - akárki, végül is a "rendszer" hozza létre a fiókot! Vagyis már eleve nem lehet jó. Az abderaiak amúgy is mindenben csapdát sejtenek. Eddig ugyanis mindig kib....k velük. Az újvári bolsevikok. Vagy mások. Abdera nem bolsevik. Nem mensevik. Nem tudni miféle, talán leginkább egy mai kisváros, ami már tegnap is az ugyanaz volt. A fiókszerkesztõség körüli bonyodalmak a nagy rendszer lebomlás-épülés-átmentés? nélkül is összegubancolódtak volna.
Abderában egy veréb is visszhangos zajt csap, ha szellent a fõutcai gömbakácokon. Ilyen ez a kisvárosi szelavi. Jöjjenek hát, a fõbb szereplõk! Szórakoztató sor. Ha valaki magára (másvalakire ismer) tisztán a véletlen tréfál vele. Ám ha csak egyszerûen beleszeret egy-két szereplõbe, már érdemes volt elolvasnia a politikai szatírát Abderáról, a seholsincs városról.

* * *

ABDERA polgárságának meghatározó egyéniségei és részben ÚJVÁR egyes "bolseviki" vezetõi a téma, de fõként a kor tekintetében (ami sehogy sem akar elmúlni).

Itt jegyzem meg, hogy Hetényi Hesz szabadalmát átvettem. (Ugyancsak itt a helye annak is, hogy megjegyezzem: egy bizonyos S.G. - természetesen abderai - szerzõ? meg engem vesz át folyamatosan, e sorokkal rokon "mûveiben", s ez, egyes vélemények szerint, oly' mértékû halmaza a figyelmetlenségnek, amit nem kellene szabadjára engedni stb.) Abderát Bojtorjánként Hetényi írta le elõször a századfordulón, a korabeli megyei lap tárcarovatában, rendszeres publikációiban nevezve így a kisvárost, ahol élt és munkálkodott. Mimosát is õ említette elõször a magyar sajtóban, karcolatainak állandó fõszereplõjévé téve, de ez akkor is egy másik téma, bár, a helyszín azonos és egyedül az változott (hátrányára) az évek múlásával.

ANTAL MUKI, örökös városi fõtanácsnok.

BAKFITTY ZOLTÁN úr, a "Most Eljött Végre a Mi Napunk" egészen új városi akarnok mozgalom zászlóvivõje. Nagy filatelista hírébe keverte végtére önmagát, vetített képes elõadásaira kötéllel fogja az akarnokokat. Egy idõben a szélsõ ellenzék jobbfedezete. Madaras Egon, a Száll a Kakukkos Párt bizalmi embere révén került helyzetbe. Zarga Mari leányneveldei alkalmazott férje (Zarga úrnõrõl lásd alább), Trillácska méntelepének egyik nyeretlen kétévese (csõdöre?).

BALGÁM MUKI, városi jóember, de ez nem látszik (azonnal) rajta.

BARITON MUKI, városi szónok (volt?) sokáig monopol helyzetben, bár a csitri lányok között egyre keresgélte utódját, ám amit néha mégis talált, az mind "nem az" volt. Nem tett jót neki a sok novemberhét, áprilisnégy és a hazánkban ideiglenesen állomásozó stb. Egyetlen egérútja maradt a váltáskor, az a családi ünnepeken át vezetett, õ volt ugyanis az egyszemélyes csüri (családi ünnepeket rendezõ iroda), tehát születéstõl a halálig... Bari Muki ott áll minden kilométerkõnél azóta is. Ezért járt az újszerû dal, amit Mimosa faragott egy elõretekintõ percében a Borjúnyúzó Hotel éttermében: "Bari a nagy eltemetõ, majd minket is eltemet õ".

BECSEH BERCI úr, a városi akarnokok egyike.

BERKENYE elvtárs, az Újvári Lappok fõszerkesztõhelyettese, akkor még fegyveres egerészõ õr.

BOJTORJÁN MUKI, homo akvarista, valóságos tiszt, aki végre mindenképpen érvényesülni akar a politikai harcmezõn, ezért fõként önmaga rohamoz, vagy különleges érzékkel kóbor politikai szabadcsapatok élére ugrik váratlanul.

BRÁCSÁSI MUKI, templomi óraigazító mester, diplomás idõmérõ, Franciska (lásd késõbb) férje tulajdonképpen.

BÜSZTÖS MUKI, (mûvésznév) szobrász. Az utolsó abderai vörös csillag (ami bronz) helybeli alkotója. Legmaradandóbb mûve ez, máig beszélnek róla. Nevét egy szoborfélérõl vette, a büsztrõl, a mellszoborról. Külsõre is olyan, mint egy lépegetõ mellszoborzat, modora érdes, sõt mûvészien rusztikus. Íme egy jellemzõ eset: valaki félretájékoztatta Mimosát, aki azt találta írni egyik cikkében, hogy a városból elköltözött az egyetlen szobrász. Egy valódi tényleg elköltözött annakelõtte. Büsztös nyílt levelezõ lapon írta Mimosának a szerk.-be: "Azért, mert te hülye vagy, én még szobrász vagyok", aláírás. (Mimosa válaszát most mellõzzük.)

CIKLON TERÉZ, valamennyi abderai párt ön-megtermékenyítõ szülõanyja (apja?) és egyben gyermeke, mindenféle rendszer kérlelhetetlen kritikusa, az újnak is ellenzõje és egyáltalán... Soha egy percig magával sem értett egyet.

CSUKAY MUKI, a Hosszú Álom Párt ( HÁP ) elnöke, másokkal kellett volna összefognia, ám azt õ is és a pártja is örökre? elmulasztotta.

DÁÁM BALÁZS. Alkalmi szerzõ, rébuszokat ír és szerkeszt, a városi Fõrébusz fõszerkesztõje. A rossznyelvek szerint - az benne az örök rébusz, hogy honnan veszi rá a pénzt?

D'ESZES BIBI, magánkötélverõ iskola tulajdonos, a fineszesek hirtelen kiábránduló vezetõje, jobb sorsra érdemes, amit már el is ért, barátai szerint. Politikai kiábrándult, b. emigráns (b = belsõ).

DRÓTLAKI MUKI, mobilkészítõ kisiparos, a változások alatt azonnal a "jó" oldalra áll, elõtte sumákolt, ám hamarosan felvételt nyert a Mobilosok Országos Szövetségébe (más eredményei is lesznek).

EGÉRKÉNÉ KATZAGÓ ÁGNES, portári alkalmazott, nagy helyezkedõ.

ÉRCZESI MUKI, helybéli hangmûvész.

FARKASRÉTI MUKI városi festõmûvész, Rétifarkas Muki (detto) ellenfele.

FORBÁTH elvtárs - elvtárs.

FRANCISKA, szép zsidóasszony, barna hajjal és máshol is. Mindehhez illõ mélytüzû szemmel, ám szendén, s bár ura is van, a késõbb következõ Kulacs Muki titkolt? kedvese. A tény közismert, egyedül Kulacs neje tájékozatlan. Kettejük szerelme a történet szempontjából, s a bûnhõdés miatt!!! fontos momentum. Kulacs Muki, a határtalan "jóakarat" embere, természetesen bûnhõdni fog.

GÖRGÉNY GEJZA - egy valaki.

HADARKA MUKI bácsi, abderai fõizgága.

HANGÁSZ MUKI, a nagy városi szavalókórus, a korábbi Dimitrovi Komszomol Hangja vezetõje. Örök tanácsnok, városi képviselõ, mert mindig tudja, mitõl döglik a légy. Ez rendkívül fontos a helyes hangképzés szempontjából. Jól jön Hangásznak is.

HASS ÁGNES, a valamikori Nagy Párt lelkese.

HIGANY BERCI úr, igazi mama kedvence, örökre félbemaradt tollforgató. Idõnként váratlanul elalszik (bármilyen helyzetben), ami Ciklon szerint "zerkomiss".Mások szerint veszélyes.

HONFY MUKI, abderai zsarátnokõr, a valamikori Pozsgay nagy híve, egy idõben több irányban akar elkötelezõdni. Mimosa elsõ számú kábítója az abderai lapvállalkozásban stb.

HOSSZÚ PUSKA MUKI, a HÁP vezetõ egyénisége, de nem errõl híres. Nagy "vadász."

HUGYAGI KONRÁD úr, a városi Zabintézet elnöke. Idõben (milyen jó, ezt már meg sem kell magyarázni semmilyen magyarnak, hogy u.i. mi az az idõben?) nyugdíjba vonul. Õt váltja a PB-rõl (PB=pártbizottság) érkezõ Mindenjó Muki mindaddig, amíg a választással az új elnök megérkezik, hát az fantasztikus lesz!

HÍRÖSINÉ TRILLÁCSKA, a K.CENTER igazgatónõje, mindenkori, sõt minden-helyzeti megyei bizalmas és kedvezményezett. Néha rábíznak egy-két-tíz milliót és akkor azzal elvonul valamiféle álcéghez, alapítványhoz. Lóistálló-tulajdonossá avanzsál a korszakváltáskor, maga köré gyûjtve a fiatal, nem kompromittálódott ( mikor lehetett volna?) méneket, akik ebben az idõben ellenzéket kezdenek alakítani. Azt a típust, amelynek ekkoriban igazán konjunkturális a helyzete, és így magukkal ragadhatják a küzdelembe-gyõzelembe Trillácskát. Taneset, ugyanis senki nem tanult belõle. A méneket Trillácska késõbb elcsapja, õ meg elhajt ló nélkül, persze nem üres kézzel, mert akkorra már egymaga is gyõzi a megváltozott? nyihahát. Mondhatni.

IZGÁGI GEDEON úr, ügyvéd és mindenes, sõt mindenkor az.

KARCOS BEÁTA, a fabetegségek országos hírû szakasszonya. Különösen a fa szúról írt nagybecsû tanulmánya révén vált ismertté, továbbá az Apó folyó mentén élõ megesett szuka szúkról szóló elõadásaival aratott fényes sikert. Kellemes, már-már puhán nõies külleme ércesen férfias jellemet álcáz mindenkit megtévesztõen. A rosszhiszemû fa szúk valósággal rettegnek tõle, mindig bikfa- keményen mondja az igazat, vagy amit annak tart.

KARTAL LENÉZKE, jókor (lásd mint fent!) lemondó országos zabhegyezõ képviseleti személy.

KOPERTA RÓBERT úr, a Zabhegyezõ Intézet egyetlen valódi szakembere, egy ideig ugyanott a fõ szék várományosa, ám kivágják.

KRAJCÁROS úr, koratlanul-idõtlenül, mindenkitõl függetlenül stb. örökké elnyomott zseni. Elérkezettnek látja.

KULACS MUKI, állandó jóember, õ kövezi ki azt a bizonyos utat. A "kor embere", a változóé és a régié egyszerre. Ezért Kulacs. A Muki az õ esetében is, mint mindenkinél, és Hetényi Hesznél, minõsítés. Csak azok viselhetik, akik önfejlesztett hülyeségük dacára minden körülmények között rokonszenvesek és ez alól nincs kivétel (mármint a hülyeség alól). Kulacs Muki mégis kiemelkedõ rekordember. Nem két kulacsos (valóságos világszám...).

LEVELEZI PÁL úr (az urak mind huncut gazemberek, tartja a mondás). Postfach ellenõr lenne, ha a politika nem kötné le közpénzen eltöltött valamennyi idejét, de ez jobban pásszol neki. Patologikus eset, hivatalosan nincs nyilvántartva.

LOPÚZ úr, kissé aberrált változata egy bizonyos fajta prózaírónak a "nagyon akarok, de majd csak lesz valahogy" õsfajtából. Évente ír egy novellát, azokban mindig van valami "zavarba ejtõ", ám inkább csak erõltetett részlet. Soha nem lehet pontosan tudni, Lopúz tényleg ennyire betegagyú-e, vagy csak a többieket akarja meglepni?! Lopúz felvett írói név és összefüggésben van a mások szellemi tulajdonát képezõ értékek finom eszközökkel történõ folyamatos eltulajdonításával (városi nyelvek).

LOVAGH MUKI, Sörényes Zebulon (lásd alább) versenytársa az abderai civil bringázásban. Egyes vélemények szerint, melyeket méréssel is alátámasztottak, minden harmadik abderai kerékpáros maga Lovagh Muki. Mégsem ez a fõ nevezetessége. Történetünkben a jó oldalon gurul, ámbár senki nem tudja máig - melyik (volt?) a jó oldal. Lovagh tevékenysége kimerül az általános abderai város- és emberszeretetben, hû társa Pinczésy Muki bácsinak (alább.)

LUCGIZI et.-nõ, Vigodár elvtárs helyettese, történetünk egyik kulcsfigurája.

MADARAS EGON úr, abszolút fõszereplõ, politikai prosti imitátor. A fél város szerint pszichopata. A másik fele ezt "csakazértsem" hallja meg még idõben, a rendszercsere elején. Zavartalanul ágról-ágra száll háromszínû vágott szárnyával, a történetben HÁP-os, kormánypárti képviselõ majd kakukkos, késõbb független, de volt már minden egy kivételével (ahogy mondani szokás). Azaz van jövõje.

MAMSEL MARA, igazi nõi Muki. Sokat segít Mimósának laptervei megvalósításában, a Zabhegyezõ kultúrlelkese, a lapfiók-nyitás önzetlen támogatója, nem vár hálát senkitõl...nem is kap.

MIMOSA, hivatásos "jegyzõ", de inkább lejegyzõ, krónikás, felhõkergetõ fajta, nevezik elõre nem kiszámítható alkalmakkor újságírónak, nomen est omen.

MINDENJÓ MUKI, "evilági" pártbizottsági titkár, ami azt jelenti, hogy türelme is van és mindenkinek sokat ígér. Kissé pletykás, ami egy pártbizottsági titkárnál humánus, sõt plebejus vonás. Õ a híd a két part között, amikor a rendszer(váltás) majdnem csendben legörög. Mindenki csodálja halált megvetõ bátorságáért, amiért nem szökik az Apón túlra, (folyó, másik partján van Szlovákia, vagy amit annak nevezünk). De amirõl senki nem értesül és õ sem beszél - ezen közben a kft-s igazgatói állás is készülõdik a számára. Mindenjó Mukira vár, csak idõben bele kell tottyannia. A hatás fokozására sikeresen mímeli a szívpanaszokat és némi idegroppanást is produkál. Hja, a rendszerváltás hatalmas áldozatokat követel az elvtársaktól.

NAGYHOMLOK ELVTÁRS - Elsõ Ember.

NAGYKAN MUKI bácsi, egykorvolt városi zsarátnokõr, nagy tekintély. Mára visszavonulóban, elõtte lavsztoriba keveredik Reformszéli Pannával, a nõi zsarátnokõrök vezetõjével (lsd. alább).

NYUSZI GYUSZI úr, a városi Zabintézet csendesnek látszó titoknok zabrágója. Az intézet, mint majd látható, Hugyagi úr felségterülete, amelyet rövid idõre Mindenjó Muki vesz át, itt mûködik takarékossági okokból mindenféle polgári, sõt mesteri hivatal.

ÓNAGYFRANC úrr, két errel, mint az a bizonyos. Ugyanis Ónagy bajkeverõ, aki utálja az egész rácson kívüli világot, mert neki más útjai voltak. Nem politikai okból (sajnos) vicsorgott jó ideig a rács mögül a kintrekedt világra. Elkötelezett ellensége Mimosának, meg is mondta: rühelli, amit ír. Késõbb kiderült, annyira utálja, hogy soha egy sort sem olvasott tõle. Több is ráfér majd a képére. Ónagyfranc történetünkben önzetlen tanácsadója a város új akarnokokainak, akik korábban nyájban bégettek és örökké sóvárogtak, hogy õk legyenek ott, ahol mások vannak. Önerõbõl sehogy sem tudtak kiválasztódni.

PINCZÉSY MUKI bácsi, Abdera doyenje, mélyvallású magyar, mélymeggyõzõdésû filoszemita, s ezért bármikor háttérbe szorítja a magyariságot, ha az ártalmasnak mutatkozik. A város jó szelleme, egy olyan korban, amikor mindenki megpróbálja önmagát artikulálni és egyáltalán nincs szükség szellemekre, jókra a legkevésbé!

REFORMSZÉLI PANNA, volt városi PB-tag és zsarátnokõrnõ, továbbit lásd, mint fent.

RÉTIFARKAS MUKI, detto Farkasréti Muki.

SEPRIK MUKI, a Zabintézet legfontosabb szakembere, elüldözése elõl önként felszívódik Abderából, hazajáró lélek. Volt idõ, amikor Mimosa is vallotta: "Fejlõdik a megye, város, Elnökünk a Seprik János." Nem volt elnök, csak lehetett volna...

SÖRÉNYES ZEBULON úr, magánzó, alkalmi méntelepi tag (lásd Trillácska), ám igazi kedvtelése a városi kerékpározás egyesével, kettesével (tandem), hármasával, amikor elüt valakit.

SZÁSZMUKI MUKI, botcsinálta elsõ ember lesz rövidesen Abderában.

SZÍVESFALVY MUKI, idõnkénti "adhoc" tag, az elõbbi ( Szászmuki) botja, amúgy gyógyfürdõ vezetõ.

TARNÓCZY MUKI, egy korabeli jó példa.

TÜSKÉSY MUKI, a közeli Lapufalváról, igazi önmagát csináló,"szelfmédmen" fajta, ami bár elég nehezen megy, a végén mégis sikerül neki.

VERECZKEY úr pártvezér, a VVK - a Városi Vereczkey Kör - elnöke, helybéli, tõrõl metszett amatõr a politikában, aki miatt például a Száll a Kakukk Párt gyõz a városi választásokon.

VICZNÉ elvtársnõ, a letûnt? kor egyik reményteljes kádere, jelenleg gyógyiszap kezelõ (ha akarja, bármikor rehabilitálják).

VIGODÁR elvtárs, a Lappok fõszerkesztõje, nyugdíj- és rendszerváltás elõtt néhány órával megrázza magát és felsõbb engedéllyel új lapfiókot nyit Lucgizivel, a "szellemileg deportált, gúzsbakötött, meglasszózott" (Madaras Egon "szabódezsõi" szóhasználata) Abderában.

ZAKK úr, zikk-zakk-jai legendásak lennének, ha egyáltalán tudna zakkolni, de éppen nem ez derül majd ki, egyébiránt hányaveti stílû modern rongyképek alkotója, Drótlaki kegyeltje, az akarnokság egyik jeles képviselõje (kínjában egyszer még meg is nõsül).

ZÖLDAKUKORICA KATI, lelkesharaszti születésû (Nem-Addig-Vana megye), Kakukk-párti, szõkített szimpatizáns.

ZVOLENSZKY MUKI, a városi tûzoltószertár õre.
... és még sokan mások.

Idõnként érdemes, sõt szükséges visszalapozni a listára!

Szinte kizártnak tûnik, hogy Önök közül valaki mégsem ismer magára vagy szomszédjára, egykori vagy mai munkatársára, pártelvtársára, fõnökére, feleségére stb. Ezért érdemes elolvasni a mûvet, mert így érthetõ, ami akkor érthetetlen volt. Nem is szólva egy esetleges rendszerváltásról... És akkor milyen hasznos lehet egy zseb-kézikönyv.