A horpácsi
Mikszáth emlékház


Mikszáth egyik pipája
és a Nógrád Lapok


Mikszáth bútorai közül:
ebédlôszekrény




Selmeci cseréppipák






A ló,


a bárányka,


és a nyúl.

Mikszáth Kálmán élete alkonyán, sikeres íróként tért vissza ténylegesen is szülômegyéjébe, amikor 1904-ben megvásárolta horpácsi birtokát.
Elsô lakhelye Szontágh Pál hajdani kúriája volt, amely mellé 1906-ban a Jókai Mór élete és kora címû könyve tiszteletdíjából új kastély építtetésére vállalkozott. A ma is álló épület haláláig nógrádi otthona volt, a Mikszáth-leszármazottak 1950-ig, az államosításig s a kitelepítésig lakhatták.
A kastélyban 1954-ben, megmentve ezzel az épületet s részben a hagyatékot a pusztulástól, múzeumi céllal emlékszobát rendeztek be, ami 1958-59-ben emlékházzá bôvült. Kiállításait 1972-ben, illetve 1983-ban - a muzeológusi gyakorlatnak és elvárásnak megfelelôen nagyjából tízévente, s az irodalomtörténeti naptár jeles évfordulóihoz kötôdôen - bôvítették, újították meg.

Helyszín

A kiállítás az író egykori nógrádi lakhelyén, az írói honoráriumból felépített épületben, Magyarország egyetlen Mikszáth emlékmúzeumában készül. Ebbôl adódóan mindenképpen meg kell ôrizni a múzeum kultikus emlékhely (kegyhely) jellegét, a berendezett lakrészek, enteriôrök, relikviák (kegytárgyak) meghatározó jelentôséggel bírnak.
A kiállítás a kastély földszinti 5 termében, több mint 200 m2-en foglal helyet. (Az ezt megelôzô kiállítás ennek kb. a felén, a földszinti nagyteremben és az emeleti két kisteremben állott. Az emelet egyelôre nem hasznosítható.)
Az épület belsô terve, a kiállítótermek elhelyezkedése lényegében követi a kastély eredeti beosztását, nem lineárisan be(át)járható. Ez az elrendezés szükségessé teszi - a kronológikus építkezéssel szemben - bizonyos témacsoportok kialakítását, az életút és életmû csomópontozását. A kiállítótermek közül kiemelendô az, amely az árkádról nyíló fôbejárattal rendelkezik, központi fekvése s látványos tartozékai (faragott oszlopok, kandalló, régi lépcsô az emeletre) miatt leginkább alkalmassá tehetô a kultikus emlékhely funkció betöltésére.

Az emlékkiállításon Nógrád megye múzeumaiban ôrzött teljes Mikszáth relikvia gyûjtemény bemutatásra kerül.
Mikszáth Kálmán tárgyi hagyatéka, kézirataival együtt eredetileg a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonába került 1913-ban, az író özvegye szándéka szerint. Az MTA két szakaszban - az 1950-es évek elején, majd 1982-ben átadta kiállítási, megôrzési céllal a tárgyi anyagot a Nógrád Megyei Múzeumoknak, ami az örökösöktôl azóta további vásárlással egészült ki. Jelenleg - a Jókaié mellett - Mikszáth Kálmáné tekinthetô a legkomplexebb írói múzeumi hagyatéknak.

Bútorok: 31 db

A vegyes bútorgyûjtemény Mikszáth pesti és horpácsi otthonának berendezésébôl maradt meg. Ôrizzük az író asztalát bôr karosszékével, ágyát, pipatóriumát, könyvszekrényét, amelyet a Révai Testvérek Irod. R.T. ajándékozott, s azt a sokfiókos komódot is, melyet írásaiban csak "ökörkasszaként" emleget.

A festmények, rajzok, eredeti fényképek, melyek dokumentálhatóan lakása falát díszítették - arra az izgalmas s máig feltáratlan kapcsolatrendszerre utalnak, mely Mikszáthot a korabeli mûvészeti közélethez fûzte. Komáromi Katz Endre, Éder Gyula, Benczúr Béla, Fesztyné Jókai Róza festményei mellett ôrizzük Szinyei Merse Pál Mikszáthnak ajéndékozott remekét, a Virágzó almafák címû olajképét.
A rajzok (Glatz Oszkár), a korabeli politikai karikatúrák, szobrok (Holló Barnabás) mellett különleges figyelmet érdemelnek az eredeti fényképek, így az a Jókai portré, melyet az író Mikszáthnak dedikált, vagy azok a kevéssé ismert fényképek, melyek Mikszáthról a szobrász mûtermében, vagy Szegeden készültek.

E tárgyegyüttesben figyelemre méltó csoportot alkotnak az író eszközei, tolla, ceruzája, jegyzetfüzete, bôrnotesze - névjegykártyákkal (pl. Apponyi Albert meghívásával). Külön érdekességgel bírnak az ún. novellatárgyak, mint pl. Jánoska játékállatai: a ló, a bárányka és a nyúl vagy Az én pohárom címû elbeszélés tárgya (egy kis füles, csorba üvegpohár).
Gazdag a mindennapi használati eszközök köre: poharak, az író szemüvege, kedvenc pipái sokasága, szivarvágók, ezüst cigaretta tárcája Rónay János, és arany óralánca Tisza Lajos ajéndéka.
A használati tárgyak mellett az 1910-es jubileum ajándéktárgyai, kitüntetések, emléktárgyak sorakoznak. (Többek között a Fekete sas rendjel, melyet az Újságírók elnökeként kapott, az MTA nagydíja 1908-ból, Szeged Város Emlékplakettje 1910-bôl, s a nagyhírû Mikszáth Asztaltársaság ezüst serlege, rávésve a tagok névsora.)
Az értékes bútorokból, képzômûvészeti alkotásokból, használati és dísztárgyakból álló tárgyegyüttes segítségével érzékletesen megjeleníthetô a Mikszáth-család otthona, és felidézhetô az alkotó környezete, az író dolgozószobája.
Meglévô anyagainkat lehetôség szerint még tovább bôvítjük tartós kölcsönzéssel (pl. Mikszáth könyvtárát az MTA Könyvtárából), vagy esetleg vásárlással (pl. régi kanapé, egy-egy szônyeg, esetleg a teraszra a Mikszáth családéhoz hangulatban hasonló kerti bútor.)
A kiállításra kerülô dokumentumok, fényképek, kéziratok, könyvek nagy része is a megyei irodalomtörténeti gyûjteményben található, de szükséges még bizonyos témagyûjtés.

A Mikszáth kiállítás szerkezeti felépítése

Forrás: Kovács Anna
Tématerv a horpácsi Mikszáth-kastély állandó kiállításához