Pest, október 27. 1861.

Hagyjuk a teketóriát, így bizalmas társalgásban könnyebben megértjük egymást.
Nem akartam írni, míg Tragédiádon végig nem haladtam észrevételimmel, de úgy látom, hogy ez kissé több idôt vesz igénybe, s én másfelé is el lévén foglalva, nem ülhetek rajta folyvást. Pedig az idô sürget: szeretném mûvedet minél elôtt látni nyomtatásban
Itt küldöm jegyzeteim egy részét. Ebbôl megláthatod, milyen természetûek azok. Alig némi kivétellel a legkülsô technikára tartozók. Mily kár, hogy ilyenek fordulnak elô: szerintem Az ember tragédiája egy Dante vagy Goethe technikájával remekmû volna. Így is az, de felületes olvasó fennakad az apró rögökön.
Engedelmed olytán már bejelentettem a Kisfaludy Társaságnak. Neved még tudva nincs: tôled függ, mikor legyen napfényre hozva. Föltéve, hogy nem ellenzed, e hó 31-én, a csütörtöki ülésben fel akarok olvasni egypár szakaszt. Egyébiránt a kiadás saját szakállamra is megtörténhetnék, miután fel vagyok hatalmazva, mi jöjjön azon 60 íves vállalatban, mely a pártolóknak ígértetett.
Az e vállalatba fölvett mûvekért mérsékelt tiszteletdíj is jár (kis íve 20-30 Ft); ami ugyan nincsen arányban mûved értékével, de én elônyösnek látom föllépésedre, hogy az a Kisf. T. égisze alatt történjék. Munkádra így több figyelem fordul, s nem lesz kitéve annak, hogy olvasatlan maradjon, míg magamagát valahogy ki nem küzdi a homályból.
Ha tehát nincs szavad eljáráson ellen - ha javításaimat részben, vagy egészben helyben hagyod, vagy újakkal pótolod, küldd vissza azokat minél elôbb hozzám, mert nincsenek meg párban, s kéziratodon nem változtattam semmit.
Ha módosításaim nem tetszenének, vagy ha általában semmit nem akarnál is módosítani (kivéve néhol a helyesírást, mert azt mindenesetre kell), azt is írd meg. A munka megjelenésére ez nem akadály; csupán éretted ajánlottam változtatást.
Mihelyt az elsô küldeményt, észrevételeiddel megkaptam, azonnal kezdhetnôk a nyomást. Amint aztán a munka elôbb halad, idôrôl idôre kicserélnôk észrevételinket. Arról biztossá tehetlek, hogy jegyzeteim mind csupán effélék lesznek, s mindig kevesbedô számmal. Lényegesebbre nem fognak vonatkozi; kompozíció, ökonómia stb. mind teljes. Sôt az sem fog talán többször elôfordulni, mint itt egypár esetben megtörtént, hogy a gondolatra tegyek észrevételt.
Csákot vettem - de nem adtam még be a színházhoz. Véleményem szerint elônyös lesz rád nézve, ha Csákot nem is ösmerik, míg a Tragédiát nem olvassák. Úgy találom, hogy ebben - dacára, hogy a szereplôk elvont eszmét képviselnek - mégis több a drámaiság is, mint Csákban. Hanem errôl mássszor.
Fogadd legszívesb üdvözlésemet!

Tisztelô és szeretô barátod
Arany János

FORRÁS: Madách Imre válogatott mûvei
(Szépirodalmi könyvkiadó)